Jártál régen szakkörbe? Beirattak? Ha nem akkor napközis csak voltál, vagy koleszos! Akkor tudod, milyen a Bloc Party, nem? De, naná! A Bloc Party nagyon jó, érettségiző bankettezőnek érzed magad tőle. Még a Szigeten is elszabadul ilyenkor az indie diszkó. És minden jó tanonc tudja, hogyan kell ikszelni a fickándozó ütemekre.
Tudom én, hogy majdnem tűző napsütésben még nincs meg annyira a koncert hagulat, de a Bloc Party minden igyekezetével azon volt, hogy még sötétedés előtt vigyen magával. Oda, arra a helyre, ami egy kollégium büféje, vagy egy szocreál díszterem valahol, valamilyen gimiben. Én nem tudok elszakadni attól, hogy ők egy iskolai zenekar. Pláne, hogy a dobos kinéz kb 16 évesnek. De ettől függetlenül úgy szóltak, mint akár melyik nagy zenekar. Tudod, a The Killers, vagy a Kasabian. Nem lehet tehát vitatni a Bloc Party erényeit és a hangzását sem. Az egész zenekar olyan lelkesen állt ki a színpadra, hogy nem tudtam egy helyben állni sokáig. És az a kicsit magyar közönség sem, aki nem szokott az ilyesfajta szórakoztatáshoz. És ilyenkor kicsit megértem, hogy kiér marad el egy Kaiser Chiefs koncert, és miért nem fő előadó ez a zenekar. Mert most is leginkább a britek szíve volt csordultig teli. Meg azé akevés hazánk fiáé aki ott pattogott elől.
Hiába viselte meg az első nap kicsi szervezetemet, főleg a lábizmaimat, a Banquet, vagy a Hunting For Witches bele rakta a bugit a lábamba. És nem csak az enyémbe. A Nagyszínpad előtti rét rock táncházzá alakult hírtelen, amit még a kicsit alternatív túráztatások sem zavartak meg. Ebben legalább érezhető volt, mit tudnak igazán. Oké, nem egy Doors szintű experimentál rockra kell gondolni, de a Bloc Party azért csak kitűnik az indie zenekarok közül. Mert okosak, zajosak, érdekesebbek, mint az átlag. Az énekesük pedig minden bizonnyal egy amatőr szociológus, hiszen folyamatosan a közönség véleményére, összetételére volt kíváncsi. „Ugyan hány balkezes van köztetek?” Sok. Meg a duma is sok volt kicsit talán, de értem én, hogy huszonvalahány évesen szükség van szusszanásnyi szünetekre a dalok között (dehogy!). Elnézhető, és nem zavaró nagyon, pláne, hogy a dalok jól szóltak, és a Flux-ot is lenyomták. Erre mennyire vártam, és olyan máshogy hangzott élőben, mégis nagyon jól. Kicsi meghatódás, örömködés, meg britpop szerelem. Ez volt nekem a Bloc Party. Kedves nagyon.