Stargarden – a körülmények

Mert a körülményekről muszáj pár szót ejteni!

Mit lehetett tudni előre a Stargardenről? Azt, hogy harminctól, de inkább negyventől felfele keresi közönségét, hogy ebből adódóan magasabb az árfekvése és cserébe a sok pénzért minőségi szolgáltatást ad.

Hogy mit sikerült ebből megvalósítani? Részletek a hajtás után.

Láttál már csillogó wc-t fesztiválon? Hát olyat, ami még a második nap éjjelén is csillogott és illatos volt? Nem? Akkor te nem voltál ott június első hétvégéjén a Stargardenben.
A wc helyzet minden fesztiválon kritikus kérdés, mindegyiken, de nem a Stargardenen. Semmi toi, vízöblítés, puha papír, csillogó fajanszok, szagok helyett illatok és sorok csak elvétve, a belső kabineteknél. Ha nagyon kukacos akarok lenni, akkor egyetlen hiányosságot említhetek, a külső csapoknál nem volt folyékony szappan. De ez apróság, különösen ha arra gondolok, hogy ezen a fesztiválon egyetlen alkalommal sem jutott még eszembe sem, hogy felhajtsam a nadrágom szárát.

Stargarden területén megjelentek a bor- és pálinka falukról ismert házikók, Bocktól a Hilltopig, Bolyhostól Savanyáig ott volt mindenki. Bár féltem az áraktól, de kellemesen csalódtam, 200 Ft-tól már volt bor, a fröccshöz szóda járt és nem ásványvíz, a sört 450 forintért mérték (sporoniból ezért 0,5, heinekenból pedig 0,4 liter járt), a pálinkák és egyéb itókák a máshol megszokott áron voltak kaphatók. A fényt 750-ért mérték, de ezen a fesztiválon mérsékelt volt a kereslet iránta.

Ha valaki megéhezett ehetett hot-dogot, pizzát (fél 400.-, egész 800.-), gyrost (800.-), vagy kolbászt, kakashere pörköltet, paellat, serrano sonkát, sajtokat, vagy akár zsíroskenyeret (200.-) magában, vagy libamájjal (450.-). Nekünk a sültkrumpli jött be, chipsre sütve 650-ért.

Minden fesztiválozó ismeri azt a helyzetet, amikor reménytelenül próbál evésre többé-kevésbé alkalmas helyet találni magának, miközben igyekszik megóvni a kezében egyensúlyozott zsákmányt.
A Stargarden ebből a szempontból is különleges volt. Megfelelő mennyiségű pad, asztal, szék állt rendelkezésre, mindig volt szabad hely és a hely mindig tiszta volt. Nem voltak szétkent maradékok, otthagyott  mustáros papírtálcák, üres sörös poharak. És nem voltak asztal szélére ragasztott zsákok sem, helyettük lányok és fiúk jártak körben csipesszel, kesztyűben és tüntették el a feleslegessé vált dolgokat.

Hogy a szemét mennyire nem volt jellemzője ennek a fesztiválnak, azt illusztrálja egy kép, ami a nagyszínpad előtt készült, közvetlenül a Kool and the Gang koncertje után. Mire előszedtem a gépet, már alig volt mit fényképezni.

Ha valaki idáig azért nem járt fesztiválokra, mert nem bírta a tömeget, a koszt, a tülekedést, akkor ezt az eseményt igazán neki találták ki. Szép környezet, elviselhető ember mennyiség, tiszta wc-k, minőségi szolgáltatás. Ez volt a Stargarden.