Van egy-két Jolly Joker CD a polcomon. Amolyan háttérzene! Ami képes a
női bugyikat gazdájukról levarázsolni, amely olyan meghitt légkört
teremt az akcióra esélyes szituációkban, hogy az már csoda. Vagy semmi
köze nem lenne ehhez a híres bécsi dj duónak?
Úgy tudni, hogy a ‘Gran Riserva’ című második lemeze a srácoknak egy hosszú toscanai bortúra emlékeként csapódott le, melyről egy helyütt némi szakzsargonnal így nyilatkoztak:
„Csupán a nyitott gondolkodásról szól a történet. Zenei háttérrel, múlttal élményeket gyűjtögetünk és saját ízlésünk szerint öntjük formába. Ez a mi zenei DNS-ünk, vagy más fogalommal a fejlesztési koncepciónk. Az analóg és digitális hangkeltés összemosására törekszünk. A Gran Riserva esetében nem szerettünk volna egy ikszedik nujazz albumot átadni a hallgatóknak. Nekünk túl egyszerű egy számítógépeken összerakott latinos bossás lemezt kihozni, és kevesebb hangszeres tudás is szükségeltetik hozzá. Inkább a klasszikus jazz lényegét és vibe-ját próbáltuk mai csomagolással létrehozni. Mai eszközökkel és ideákkal szerettük volna bemutatni a múlt szellemét.”
S bár a magamfajta amatőr végfelhasználót egy cseppet sem izgatja honnan való ez az alapanyag, azt azért határozottan kijelenthetem: bejön a cucc. Belül, kívül – a lemezborítóra pl. modellként odaállították a lemezjátszók elé egy leheletnyi iróniával saját apjaikat, csípem a humoruk, maguk helyett inkább ők pózoljanak.
Na tehát! Arra gondoltam, hogyha már annyira sokat gyűrtem az évek során eme neves, jeles lemezük különféle pozitúrákban, akkor talán elrebeghetnék feléjük egy hanyag ‘köszönömöt’, ha egyszer valamilyen úton-módon ide teleportálnának hozzánk az ex monarchiába. És most. És hallom. A hírt. Mert Telepatikusom ajánlja. Az ‘5 éves az A38 hajó’ rendezvénysorozat keretében hát nem átruccannak a csávók hozzánk a Dunára? S mindezt ingyé’! El sem hiszem. Csak regisztrálni kell, azt csuma. Szerdai nap. Atya gatya.
Akarom, akarom, nagyon akarom, de egyedül azért nem vállalnám már be!
Addig is… Berakom, kiszedem. Berakom, kiszedem. Berakom, kiszedem. És aluszom a lehetőségre még egy párat.