Zárójelek közt lépegetve

Négy péntekből három, nem rossz arány (igaz szombatot is

írhatnék, ami kezdésre és befejezésre egyaránt lehet igaz, a hajnal kettő
etalon), nem sok banda maradt, jöhet a vizsgaidőszak. A négynapos ünnep második
napján Zuzu keresztanyja besokallt. Amíg a Tündérground nyomja, én a liliomfa
és a holdfény árnyainak játékával próbáltam ébren tartani (sikerült, vissza a
klubba) varázslatos tavaszi éjszaka – és a ColorStar mindent megtesz, hogy az
is maradjon. Egy hét telt el, Eszter, aki végig táncolta az előző péntek
éjszakát (még most is fáradtnak tűnik), azzal fogadott, hogy most végig üli a
bulit. Ez éjfélig megy is (szokás szerint nem kezdenek), de ami késik, nem
múlik, Korai Öröm, két szám kell csak, és Eszter az első sorban ugra-bugrál.
Akárcsak egy héttel korábban, zene és tánc hajnal kettőig. A Myster Mobius
bátor vállalkozás, két gitár dob. De sajnos még csak ennyi. Pazar basszusgitár-játék,
unalmas dob, semmi meglepő. (A Másfél éjfél után). Kevesen vannak, azok is
inkább a büfében, kezdésre benézek, a teremben 50-60 ember. (Nem is tudják
megmozgatni, nem is akarják megmozgatni). Az utóbbi évek leggyengébb Másfél
bulija. Zuzu a büfében fel sem áll a hubertus-kóla mellől. Hazafelé a hajnali városban
magányos, fáradt emberek araszolnak nehéz zárójeleket cipelve fáradt vállaikon.

Tündérground és ColorStar, Korai Öröm, Myster Mobius és
Másfél

JATE Klub, 100 – 250 néző

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Idáig tudom a történetet – beszámoló a Kiscsillag akusztikus k... - Tegye fel a kezét akinek van szeretője! - tudakolta a front embör a második szám után. Hosszú kínos csend. Nem tolongtak a jelentkezők. Nem szoktak. A kérdés apropója, hogy ez nem egy átlagos akusztik előadás volt, hanem volt egy sztorija, a számok...
Nehézsúlyú nosztalgiaparti Hatalmas formátumú előadók jártak szerda este a Fradi-pályán. Az előzenekar a '80-as éveket hozta el, a fő szám a tökéletesre hegyezett one man show a '90-es évek végét és a 2000-es évek elejét idézte meg minden bájával — és bajával —, de olyan műso...
Ami jár, az jár – Marianne Faithfull a MüPában Marianne Faithfull életéből gyorstalpalót tartani kábé olyan, mint a Gyűrűk Ura trilógiát letudni annyival, hogy „törpék visznek egy gyűrűt egy vulkánhoz” vagy a Mester és Margaritát elintézni annyival, hogy az ördög meg egy nagy macska végigkomiszko...