Koncertnovella 305-309.
1. Ülök a Grand Caféban, Ujj Zsuzsi a Csókolommal, ráadászene, Csillagok a Kextől, hallgatom, értem: „mellettem elsuhan az idő, angyalok bújnak elő”, de nem itt és nem most kezdődött, hogy egy fesztivállal lezárt nyarat két hónap csend követett, a tökéletes, vattaszerű csend, csak befelé, csak szótlanul, hogy aztán éppen november első napján menjek le az „új” Garaboncziásba, és lássam, nem állt meg az idő, a pultnál Tatjana nekem csapolja a sört, egy széken Zuzu szürcsöl, színész ül a fotel mélyén és figyel, a debütáló A Slice Of Lime nevű zenekar ifjú gitárosának édesanyja a kezemet szorongatja, mégiscsak dupla annyi időt töltöttem el koncerteken, ahány éves a fiú, lehet már véleményt is mondhatnék és talán valahol az emlékezetemben meglelhetném azt az első koncertet a Lőrinci Ifjúsági Parkban vagy a pesterzsébeti „Csili” Művelődési házban, mert ha valami kezdődött, az akkor és ott, de tulajdonképpen az is lényegtelen…
2. A lényeg az, hogy a nők „rángattak” vissza megint, mondhatnám, miközben komoly barázdákat mélyítenék összeráncolt homlokomra, de ez sem igaz, mert nem így volt, csak úgy jöttek a nők sorban, egy Kinga nevű, tini dobos lány, aki figyelemreméltó jelenség, ráadásként még pontos is, Kata az énekes lány, szintén a tehetséges tizennyolc éves korosztályból, aki szöveget ír, énekel és istenien metálhörög, bevallom nem láttam még ilyet élőben, mert az van, hogy az A Slice Of Lime megkapóan egyszerű, friss zenéje hozott vissza, hogy aztán Rutkai Borit a Specko Jednoval már újra a régi harci kedvvel üljem végig és ott volt még a másnap, a Csókolom és Ujj Zsuzsi, mert ahogyan a nézőtéren, úgy a színpadon is elmúlt az a harminc év…
3. A portugál levelek, ez a kicsiny könyv, amit egy szerelmes portugál apáca írt és egészen véletlenül vándorolt hozzám éppen ezekben a napokban, Mariana Alfocorado öt levele lett a kapocs, az idő kitágítása egészen a középkorig, mert akkor mit számít az a harmincöt év, amin agyalni kezdtem, öt nap három koncertje, öt nap és öt levél, öt nap, öt nő és végül ez a három mondat, ülök a Grand Caféban, Ujj Zsuzsi a Csókolommal, ráadászene, Csillagok a Kextől, hallgatom, értem: „csak rajzolom, hogy miről álmodom, leírom, hogy mire gondolok, csak rajzolom, hogy miről álmodom, leírom, hogy mire gondolok”…
A Slice Of Lime (A.S.O.L) – Garaboncziás Borozó
Mariana Alfocorado – Portugál levelek
Rutkai Bori és a Specko Jedno – Grand Café
Csókolom – Grand Café