Cámpájstájt!

Ha nem velem történik meg, akkor nem hiszem el, jön egy kis tündérmese cserébe, köszönetképpen, hogy ezt a részét is megkapjátok, ti csak olvasók ott a tiszta lakásban, papucsban, kényelemben, és sokszor elítélők…

Történt az csodálatos első szerdai napon, hogy már kevésbé szomjasan és mindenképp szétütve egy hajnali hvg-sátorbeli mézeskalácsház ízű partyba cseppenünk, ahol azt mondja a Tamás igyunk tequilát én meg nem mondok nemet. Álldogál királylány meg T a pultnál, isznak egy jót, majd arrébbcsorognak, ahogy az lenni szokott egy fesztiválon. Igen ám, de kircsilány ebben a történetben ezen a ponton azt veszi észre, hogy a kölcsönbe kapott olympus c-740-es digitális gépe, elengedte kezét, annak bizony lábakélt. Persze van pánik gyorsan, de próbálom hamar túltenni magam az veszteség miatt (nem volt egyszerű) majd lefekszem. És másnap szomorúan (is) ébredik, felhívja a gép gazdáját, hogy neharagudjbocsássmeg, nem így akartam, lemondok gyorsan az ő javára a következő félévemről a fősulin, tandíjam tied. Aztán eltelik pár óra, elmegyek telefont tölteni, meg kicsit írni, bejelentem azért a találttárgyaknál a tragédiát, meg berakom a számba a fogkefémet is. sörrel öblít a magyar, amikor jön egy sms egy pannonos számról, melynek szövege: „Szia! Találtunk egy c-740-es Olympus kamerát. A Sziget-Talált tárgyak sátorban megnézhetitek. Üdv! Lelkes dolgozók” A mese, végül akkor lesz könnyező valóság, amikor a kezembe adják a fényképezőgépet, benne vagyok én is a képekben, azzal igazolom, és iszonyatosan sokat mosolygok aztán mindenkire rá.

Na ilyenek is vannak…

Javarészt kihagytam a legjobbnak ígérkező programokat (nem volt sok belőle, másfél), semmis és mégis *urva jó hangulatú partykon voltam táncikálni inkább, mint például az ambiem sátor, ahol elkérik a papucsunkat, mert ez egy ilyen buli, hogy le kell feküdni és csak hallgatni kell a zenét, pedig táncolható nagyon. Többiek elterülve piknikeznek, égnek gyertyák és mindenki nagyon nyugodt meg kedves, hangulatfelelős ez a sátor. Újra, hajnal négykor mondjuk azt a sátrunk mellől, hogy na menjünk valami partyba, még az utolsó csúszást el tudjuk kapni, úgy is lett, „teljesen véletlenül” keveredünk Erká meg Grasshop gondnoksága alá, igazán komoly keveréssel fejezik be a napomat, hét7 óra magasságában fekszem le az baldachinosba, mindenem megvan, a sziget velem van, gyertek ki!

Napköpés a német versenyzőé, bár az nem derült ki végül, hogy mit is jelent a húsz20szor elmondott cámpájtsájt!

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Pénteken írom a tegnapi múltat. Naganak és Betanak helyet meg teret meg levegőt és hangfalakat kell adni, ahhoz, hogy tökéletessé tegyék bennem a ki tudja hányadik napot Olyan tomboló bulit csináltak, hogy soha többé nem megyek el szociálba, se süssfelnapba, mert azok ezek után biz...
Sziget első napok Nulladik nap – támadás!!! … szabad csapataink ismét győzedelmesen lestipitopzták a sátorhelyeket már a mínusz egyedik napon, így a keddi nulladik estén nem maradt más hátra, mint az elegáns szétcsapás, a nemzetközi VIT találkozón, a világzenei színp...
Pirulák, megtévesztés –>Placebo Ha jól emlékszem az első emlékem a Placebóról egy kitalálhatatlan nemű ember szörnyen magas hangon való éneklése, és ugyanolyan hangszínű erősítők vinnyogása volt. Azóta már azt is tudom róluk, hogy a brit-pop zene történelmébe vésték magukat olyan s...