Ács Beáta Olga, Kránitz Orsolya, Mata Ilona, Molnár Viktória, Takács Judit csoportkiállítása A Légó Galéria második tematikus csoportkiállítása a mai magyar textilművészetből kínál ízelítőt. Öt fiatal alkotó mutatja be munkáikon keresztül a művészeti ág különböző szegmenseit. Különleges élményben részesülhet a látogató, aki nyomon követheti a textil felhasználási módjait, illetve magát az alkotófolyamatot a tervrajztól a megvalósulásig. A szervezők arra voltak …
ez volt első gondolatom a főcímdal után, mikor is a három csitri elkezdett egymásnak örülni a mólón. mikor a három nemcsitri ugyanezt megismételte, akkor már kifejezetten kínosan éreztem magam. aztán ez az érzés valahol elveszett, már csak pár önfeledten bolondozó színészt láttam a vásznon és egy-egy szám végeztével szinte hallottam mint röhögnek tovább önfeledten, már felvételen kívül. mamma mia! – …
Egyszer minden jónak vége szakad, szokás mondani. Az UtcaZene Fesztivál sem tudja ezt kikerülni. Elérkezett az utolsó nap, a záró akkordok csendültek fel szombaton Veszprém szívében, a belvárosban. Sajnos nem lehettem ott a délutáni kezdéstől, mert dolgoztam, de egész nap az órámat nézegettem, hogy mikor mehetek már be a városba. Végeztem a melóval. Gyorsan hazamentem, fürdés, evés, …
Új nap, új lehetőségek, új remények. Újult erővel, kipihenten, kialudva az előző három napi „fáradalmakat” indultam neki az UtcaZene negyedik napjának. Délutáni órákban keltem fel, reménykedve, hogy ma nem lesz újra eső. Szerencsém volt nekem, a veszprémieknek, a vidékieknek, az utca zenészeinek. Mindenkinek. Előző naphoz képest szinte ragyogó idő volt. Az első koncertet, amit meghallgattam, már három …
A harmadik nap jött el az idei Utcazene fesztivál életében. Minden jónak indult, de aztán a természet közbeszólt. Az előző napot kipihenvén sajnos késve érkeztem a városba. Hasonló látvány, mint eddig: fullon a belváros. Ott rögtön belefutottam két ismerősbe, beszélgettünk, mi is van a másikkal. Közben a színpadoktól a koncertek hangjait hallottam összemosódva. Na, kár …
Ez év március 28-án valóra vált egy még csak dédelgetni sem mert álom és sikerált Prágában élőben látni személyes (rock)zenei szocializációm egyik – ha nem „A” – legjelentősebb mérföldkövét, a Down-t. Osztán arc leszakadt az örömtől, amikor kiderült, hogy július 23-án székesfővárosunkba látogatnak. Nem, nem éreztem kidobott pénznek a túra költségeit. Inkább végtelenül hálás vagyok …