Amanda Palmer, vagy ahogy magát előszeretettel hívja, „a kibaszott Amanda Palmer”, a Dresden Dolls egykori énekesnője, a szókimondó, orfeum- és varietémániás anti-popdíva új albumának európai turnéját idén tavasszal törölte ugyan, de már akkor megígérte, hogy az elmaradt koncerteket hamarosan pótolja. Most itt a kárpótlás: a lemezbemtató turné némi késéssel, 2013 őszén Európába ér, és enek során a művésznő Budapestet is útba ejti. A tavaly szeptemberben megjelent, és mindenki által az egekbe dicsért Theatre Is Evil című lemezt saját zenekara, a Grand Theft Orchestra élén mutatja be az A38 Hajón.
Amanda Palmert sokan istenítik, és legalább annyian kritizálják. Az tény, hogy a beskatulyázhatatlan, egyszerre férifirém-biszex-feminista és érzékeny-sérülékeny-szűzies „díva” a női szerepek összes lehetséges variációját végigjátszotta már karrierje során, meglehetősen szélsőséges reakciókat váltva ki. Volt a dús női fanszőrzet elismertetéséért küzdő emancipátor, Bertolt Brechtet és Kurt Weillt istenítő kabaréfőhős, megerőszakolt Oasis-rajongó, egymillió dollárt összegyűjtő, közben önkéntes zenészeit kizsákmányoló, számító némber, rocksztár, popcsaj, odaadó feleség, meg még ki tudja, mi minden… De az biztos, hogy a legjobban mégis csak egy szál melltartóban érzi jól magát egy zongora mögött, egy fülledt hangulatú klubkoncerten, egy teljesen őrült zenekar kíséretében.
A harmincnyolc éves énekes-dalszerző-ukulelés-performer pályáját kísérleti színházakban és performance-okban kezdte. Sokáig ő volt például Cambridge jellegzetes élő köztéri szobra, „A nyolc láb magas ara”, aztán 2000-ban találkozott Brian Viglione dobossal, akivel megalapította a kétezres évek legfontosabb art-pop-varieté duóját (ők „brechti punk-kabarénak” nevezték stílusukat), a Dresden Dollst. Ez egy nem túl hosszúéletű duó volt, utána kezdett Amanda azóta is gyümölcsöző szólókarrierjébe.
A netes közösségépítés technikáit zseniálisan alkalmazó Palmer (szigorúan saját maga által írt, nagyon személyes és végtelenül szórakoztató hírleveleinek rendszeresen ismétlődő megszólítása – „Hola comrades!” – már-már szállóigévé vált) körül elég gyorsan kisebbfajta kultusz alakult ki, és az énekesnő ragyogóan használta ki ezt a kultuszt. Sokat emlegetett példa, hogy a most bemutatandó Theatre Is Evil lemez felvételeinek költségeire a Kickstarter nevű „adománygyűjtő” weboldalon szedte össze a pénzt – pár hét alatt nem kevesebb, mint 1,2 millió dollárt, ami még a sokat látott producer-rókákat is sokkolta… Nem véletlen, hogy amikor a lemez turnéjára zenész-önkénteseket keresett (akiknek „sörért, pólóért és ölelésért” kellett volna koncertezniük az adományokból immár milliomos művésznővel), Steve Albini nemes egyszerűséggel leidiótázta. A kísérlet mindenesetre többek szerint alapjaiban változtatta meg a kortárs zenefinanszírozás módszereit, és Amanda Palmernek a projektet ismertető előadása hetek alatt a legnépszerűbb videó lett az ismert prezentáció-portálon, a TED-en, millós nézettséget elérve.
Persze a kultusz nem egyszerűen annak köszönhető, hogy Palmer ügyesen kezeli a Facebookot. Mindegyik lemeze meglepetésekkel teli, teljesen kiszámíthatatlan, gazdagon burjánzó, páratlanul változatos munka, amelyeken – különösen a Theatre Is Evilen – nagyszerűen megfér egymás mellett szégyentelen Alphaville-es szintipop és Kurt Weill-es társadalomkritikai kuplé, rock-and-roll himnusz és szívhez szóló zongoraballada. Giccs, színjáték, kabaré és szentimentalizmus keveredik Palmer lemezein és koncertjein, zseniális arányérzékkel adagolva.
Amanda Palmer & The Grand Theft Orchestra (USA)
Theatre Is Evil európai turné
2013. november 10., vasárnap 20h
A38 Hajó – Petőfi híd budai hídfő
Belépő: 4800 Ft, elővételben: 4000 Ft.
http://www.a38.hu/hu/program/amanda-palmer-the-grand-theft-orchestra-us