Így mulatunk mi

“A rendezvény zártkörű, ingyenes, de a belépéshez névjegykártya szükséges”.

Ez áll a Bankár Mulató honlapján és minden meghívó-emailben. Egyszer valaki az én névjegykártyámmal lépett be (bizony ám…, az is van) tavaly kb. augusztusban és azóta folyamatosan kapom hónap elején a meghívó emaileket. Az első Bankár Mulató, amire el is mertem menni, az 2007. novemberében volt, a Moulin Rouge-ban. És mondhatom szuper volt. Attól tartottam, hogy tele lesz fiatal macákkal (bár belegondolva én is az vagyok) és anyu-elengedett-éjfélig emberekkel.

De nem (helyesbítek: döntő többségben nem)!

Ellenben volt csomó-csomó-sok-rengeteg ismerős, kollégák- egy kicsit másként (ez is bizony ám, mert pénzügyi szektorban dolgozom) és sok-sok pozitív élmény. A zene nem a legtutibb, de nem is “támadó” (nálam ez a house-t , technot jelenti), hanem kellemesen táncolható. Az emberek meg normálisak, értem ezen azt, hogy nem öntenek le, nem kötnek belém, nem nyomulnak rám gusztustalan módon (bár a facér fiúk csajoznak, a szabad lányok pasiznak); hanem kedvesen szóbaelegyednek, a fiúk az ajtóban előreengednek, ha valaki lelöttyint bocsánatot kér… ilyesmikre gondolok.

És ami a legfrenetikusabb élmény az az összetartás a másnap. Mert a dolgozó világban a péntek is munkanap és keményen elkezdődik reggel (nekem) 8-kor, és senkit nem érdekel, hogy este-éjjel ki mennyit ivott és meddig volt a táncparkett ördöge… De a cinkos összekacsintások erőt adnak.

Ma is úgy döntöttem, hogy “csökkentett üzemmódban” dolgozom holnap. Mert ma a Bankár Mulató ismét a Moulin Rouge-ban lesz, nőnapi akciókkal és meglepikkel.

Most megyek készülődni. Akit érdekel jöjjön, én biztos ott leszek:)!