Chemical meg a többiek

Ágyban ébredsz, elárulva a sátradat, nyújtózkodva, iszonyú fáradtan ülsz fel. Az első ami eszedbejut, hogy Te abból bizony ki nem teszed a lábod, még ha muszály akkor se, ennek ellenére, valami 4 óra magasságában beballagsz bizonyos K-hídon… Tiszta lábbal, kézzel, üdén és frissen, amikor is kurva nagy eső zúdul a szigetre, mondanod sem kell, hogy az üdén és frissen jelző pillanatok alatt a múltba veszett…

Szóval átöltözés után Ska Cubano, Jamaicából a Világzenein szórakoztat benneteket, elég nehezen tudsz újra visszarázódni fizikálisan… Természetesen minden az esti Chemical koncertről szól, még véletlenül sem mentek egész nap messzire a nagyszínpadtól. A távolságot csak a Világzenei világzenéje tudja bennetek feledtetni.

Aztán sikerül belecsúszni egy Sebeők János produkcióba a HÍRtv sátrában és nevetés helyett inkább sírni lett volna kedved, annyira szánalmas volt a Barikáival együtt, még akkor is ha irónikus fricskának szánta az “előadást”. Közben arról beszélgettetek csajos csapat, hogy idén ugyanúgy megnézitek majd a Lumináriumot, mint minden évben, kvázi sehogy, és ezt, mint mindig most is nagyon fogjátok sajnálni. Egyébként nem lett annyira durva a tömeg a Chemical miatt, Prodigy sokkal több embert megmozgatott, aminek speciel Te személy szerint nagyon örültél.

Előttük a nagyszínpadon a The God, the Bad and the Queen próbálta eladni magát, nálad sikertelenül. Annyira leülős, komolykodós koncertet adtak, hogy inkább otthagytátok, szinte lehúzó a Chemical előtt, azt pedig ugye csak nem kéne… Komolyan izgultál, mint egy little15. Csapatod, -lelkes Chem rajongók- döntése nyomán befelé vettétek az irányt, legalább tízszer magad elé mormolva, lábakra sajnos rátaposva, hogy bocs, de nem bírunk magunkal, mennünk kell, beljebb még, beljebb. Hiba volt. Szólni úgy szólt, ahogy egyébként a nagyszínpad, (már jellemezni is kár) a cinetrip-et meg sokkal jobb lett volna kinntről nézni. Chemical-ék nem annyira valók színpadra, és ezzel nem azt akarod mondani, hogy szar volt, csakhogy nem jelentett többet az a plusz, hogy élőben hallod őket végre. Ezzel együtt is megérte ott lenni, de tény, hogy többre, jobbra vártál. Viszont volt valami, ami kiemelkedően tetszett benne. Éspedig a kezdés. Mert végre valaki úgy kezd el egy koncertet, hogy azonnal a közepébe vág, hogy ordíthass, a várakozástól összegyűlt feszültséget ki lehetett adni azonnal, a Galvanize alatt! Aztán amikor vége lett, akkor már nem is bántad, hogy pontban 11-kor kialudtak a lámpák, neki lehetett vágni ténylegesen valami partynak…

Magic Mirror-t végre nem hagytad ki, de sajnos a hatalmas tömeg miatt csak egy We are family-t énekeltél el a travikkal, aztán Planéta, mi vizuálba inkább ott van, mint hangba, aztán egy pillanatra lélekzetelakadás. A huga állt veled szemben, majd borult a nyakadba, neked meg annyi emlék zúdult, hogy levegőt is csak kapkodva… Aztán beszélgettél régenlátott oroszlányi arcokkal, olyan jó volt látni őket, hogy egy időre még a programokat is leszartad. Aztán még voltatok pár helyen, de javarészt képtelen vagy felidézni, még a fényképekből sem tudod összerakni az est további részét, talán ismerős annak aki rutinból nyomja a szigetet...

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Kirándulóidő… De persze ne rohanjunk a végkifejletig előre (mely szerint szarrá ázott a sziget veled együtt), kezdjük az elején, amikor még olyan szép és barátságos napsütötte volt a sziget. Ezen a reggelen sem arra ébredtél, hogy a szobapincér fedővel letakart vi...
Sziget – vasárnap Kötelességeimnek eleget téve és a talpamon sorakozó vizhólyagoknak köszönhetően lecsúsztam a Babylon Circus kezdéséről. Így csak egy órát kaptam belőlük. Egyszerűen lenyűgöztek. Úgy bántak a közönséggel, mint anya a gyermekével. Szerették és irányíto...
Áramot! Fényt! Manu Chao-t! Ennyi. Elég is lenne, a sziget akár véget is érhetne tőled a tegnapi nappal, mert Manu Chao olyan koncertet produkált, hogy jólesően libabőrös vagy még a gondolatától is. Ráadásul egész nap! Történt ugyanis, hogy a szerda délutánt csavargással töltö...