öreg stones nem vén stones

mint macska az esőt én is olyan biztonsággal éreztem, hogy nem lehet rossz a koncert, amikor pedig beléptem az arénába és megláttam a színpadot – a vágyott kinézetre építve -, akkor már teljes bizonyossággal tudtam is.

az előzenekar nyom nélkül tűnt el, pedig nem nyomtak rossz zenét. nagy megtiszteltetés, de nem túl hálás dolog a stones előtt játszani.

9re vártam az igazi kezdést, negyed10 lett belőle. villantak a fények, megszólalt a gitár, élet költözött a színpadra, indult a buli. semmi öreges tötyörgés, megfontolt nyugdíjas tempó, gördültek a kövek rendesen.

a fantasztikus méretű kivetítőnek köszönhetően alaposan megszemlélhettük a tagok ráncait, keith richards bütykös ujjait. érthetetlen számomra hogyan tud még mindig játszani ilyen kezekkel?!? koncert közben nem egyszer kaptam azon magam, hogy mindenről elfeledkezve bámulom, vizsgálgatom a kivetítőn feltűnő alakot. mindegyik tag látványa elég valószerűtlen, de a pálmát természetesen kr viszi el, aki – látva őt ez nem kétséges – csak az alkohol és a drogok konzerváló hatásának köszönheti, hogy még a színpadon van.

mint prágában itt is volt b színpad, számítottunk rá, hogy a zenekar egyszercsak feltűnik a közelünkben, ami történt mégis váratlan volt. először nem is hittem a szememnek, az nem lehet, hogy jön kifelé a nagyszínpad! de! lehet. semmi alagút, egyszerűen a nagyszínpad egy része megemelkedett és szépen kivonatozott a b színpadig, a küzdőtér másik felére. az őrjöngést, ami útját kísérte, nehéz lenne szavakba önteni.

nem volt hosszú koncert, még két órás sem, a ráadás pedig kifejezetten soványra sikeredett – egyetlen szám -, de ne legyünk telhetetlenek, a produkció bizony fantasztikus volt, kr kissé groteszk magánszámát bőven feledtette a fantasztikus hangú – és lábú – vokalista.

levezetésként ücsörögtünk még kicsit a küzdőtéren, megvártuk míg megérkezik a szalag, hogy kitessékeljen minket. a színpadot bontották, a stadion takarították, mi pedig elindultunk hazafelé.

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Rájátszottunk A múlt héten több fórumon, honlapon, neves és kevésbé nívós lapban felmerült a téma, mi alapján kapott Bob Dylan irodalmi Nobel-díjat? Pro és kontra, magas művészet-e a zene? Ebben én nem tudok (és nem is akarok) dönteni, de ilyen gondolatokkal is sé...
Pesti nők és a két deci körte a Trafo Club-ban; Maszkura és Pál Utca... Megint úgy alakult, hogy kimentünk a gödöllői Trafoba. Nincs messze, menjetek bátran! Hév az Örstől indul, ami pont a szórakozóhely bejáratánál tesz le. Tücsök jazz funk Maszkuráék egy éve estek át egy revitalizációs programon, tagcsere, jöttek- me...
ilyen volt Afrika mielőtt minden felületen megindulnak a szigetes beszámolók, szenteljünk még pár sort Afrikának. mármint a KFT zenekar Afrika című dalának, egészen pontosan a dal 30. születésnapjának, melyet a zenekar vendégekkel, meg természetesen a közönséggel együ...