Albumajánló: Ernesto vs. Bastian – Authenticity

Egy nagyszerű albumra szeretném felhívni a figyelmeteket. Ernesto van der Meij (Ernesto) és Edwin Koelewijn (Bastian) hasonló párost alkot, mint a Rank 1 duó. Azon kívül, hogy ők is hollandok, a munkamegosztás is hasonló: egyikük (Ernesto) inkább a DJ-zésre koncentrál, míg Bastiant inkább a produceri teendők kötik le. Valamikor 2003-ban kerülhettek a tudatomba, azt hiszem a Who’s The Starter című számukkal, ami hatalmas „sláger” volt annak idején. Mostanra, 2008-ra pedig eljutottak egy saját szerzői album, az Authenticity befejezéséig – bő 1 éves munka áll mögötte. Hát akkor, lássuk (illetve… halljuk)!

Az első szám a Thrill, ami hatalmas klubsláger, sok DJ játssza, Trance Energy 2008 himnusz, stb., de engem valahogy sokadik hallgatásra sem érintett meg igazán (még bulin sem).
Sebaj, következik a Sound of Soul, ami kellemes énekhanggal és hegedűkísérettel kényeztet. Szuper! A Dive in Your Love valamivel keményebb hangvételű (én némi Sander Van Doorn-hatást is felfedezni vélek), hogy aztán a Double Life of Mr. Shorofsky (micsoda cím :D) újra kicsit dallamosabb legyen.

As the Shadows néven fut a következő track, ami abszolút rádióba való slágerzene. Hangulata talán a ’80-as évek végére emlékeztet, megfelelő vokállal (Elliot Johns!) effektekkel és gitárkísérettel. Nagyon ügyesen megkomponált darab! Várom majd az őrült remixeket ebből, remélem lesznek is, mert van potenciálja.

A Mexican Caravan ismét kicsit „ellevősebb” zene, a címéhez hűen van benne némi közép-amerikát idéző hangszerelés. Utána az Ein amilyen lágyan indul, annyira zúzós lesz. Mondhatni Mexikó után a német autópályára tévedtünk. A Stranger In Paradise ismét egy vokált tartalmazó szám, de amolyan semmi különös. Hasonlóan a Remind, csak ebben nincs énekhang.

Aztán a jól ismert Dark Side of the Moon. Hát, nem rossz így ebben a verzióban sem, de azért a Dogzilla Remix nagyobbat szól. Következik az UM (Unchained Melody) vokál nélküli (dub) verziója. Bőven megvan így is ez a szám, viszi eléggé a dallam és a gitár. Utolsóként a Super Jupiter került a lemezre, ami hatalmas jó! Dinamikus, dallamos, kellően elborult kiállással. Nagyon egyben van! Azóta kijött pár remix is belőle, a Ronald Van Gelderen félét mindenképp ajánlom.

Szóval nem lett egy gyenge lemez… Hallgassa mindenki nagy élvezettel!