Olyan idegesítően könnyű

Tegnap csak éjfélre értem ki a Szigetre, addig a többiek a VOLT teraszon vártak. Pont tök jó volt, azonnal táncoltunk.

Aztán körbemászkáltunk egész éjjel, beásítottunk a Layo & Bushwacka-n (pedig tavasszal hallottam egyszer őket és akkor valahogy tök jó volt), megtaláltunk valami Terror Háza kivetítőt egy köralakú rét közepén, ami olyan világosan vetített ki, hogy fájt az ember szeme, ha belenézett, és utána még percekig mindenhol a Terror Háza kivetítőt láttam magam előtt, mert beleégett a Terror a retinámba, aztán megint bepróbálkoztunk a száj lent diszkóba, de már megint túl sokáig tartott a sör és föladtuk, a Magic Mirrorsból is kifordultunk a Michael Jackson-blokk hallatán, a Táncdalfesztivál-sátorban előre felmentést adtam magamnak arra, hogy ha legközelebb látok egy DJ-t, aki az I Will Survive-ot játssza bármilyen verzióban bármilyen körülmények között, akkor azt a DJ-t én lelőhetem, és az nem lesz bűncselekmény, a fehér nyolcszögben, ami valaki szerint medúzára emlékeztet, olyan tömeg volt, hogy a zene akkor már teljesen mindegy, a Rémembert se bírtam hallgatni öt percnél tovább és a Művészetek Palotája sátorban is csak addig voltunk, amíg rá nem jöttünk, hogy ez nem a Wan2 sátor, és azért trombitálnak benne ilyen veszettül.

A körbemászkálás csúcspontja volt: az OPERASÁTOR! Egy kempingezős részből csak úgy áradt kifelé egy helyen az andreabocselli, az arrajárók örömükben balettra perdültek. Mi is, de csak amíg elhaladtunk mellette.

A körbemászkálás végpontja volt: a VOLT terasz. Pont tök jó volt, azonnal táncoltunk.

Az egyetlen idegesítő a dologban az, hogy ezért a zenéért aztán nem különösebben éri meg kijönni a Szigetre: pontosan azok a számok voltak, amik nem olyan fogcsikorgatóan és bevállalhatatlanul kommerszek, hogy ciki legyen ismerni, de nem is alternatívak annyira, hogy ne ismerje mindenki. Túl könnyű volt élvezni, 100% biztos lehetett a DJ, hogy bármelyik stílusból választ, a 90-es években olyan népszerű pszeudo-alternatív rétegéből kell választani a zenének, és minden renben lesz. Egy idő után kifejezetten idegesített, hogy gyakorlatilag az összes számot szerettem én is, sőt jó részük még nekem is megvan.

A 100%-ig kockázatmentes playlist bizonytalan, de a kudarctól rettegő DJ-k számára:

  1. House of Pain – Jump Around
  2. Faithless – Insomnia
  3. Chemical Brothers – Hey Boy Hey Girl
  4. Cornershop – Brimful of Asha (Fatboy Slim remix)
  5. Fatboy Slim – The Rockafeller Skank
  6. “kurva nagy tócsa”
  7. Moby – Lift Me Up
  8. Bodyrockers – I Like the Way You Move
  9. Soft Cell – Tainted Love
  10. The Cure – Lovecats
  11. Gorillaz – Feel Good Inc.

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

hatodik Leningrad - nem is akarok itt másról írni (bár fogok). LENINGRAD! veszek cd-t, pólót, kitűzőt, mindent, mert fan leszek. lettem. a kérdés csak az, hogy a cd-t hallgatva mennyit kell inni mellé, hogy hasonló tombolást tudjak produkálni, mint tegnap. ...
Szól a rádió… Lesújtok a véleményemmel - hát ez a Radiohead nem volt valami nagy szám. A Radiohead-koncert attól volt jó, hogy a számok jók (már amelyik) (persze ízlés kérdése) (stb.). Élőben nem adtak hozzá valami sokat ahhoz, mint ami lemezen már évek (évtizede...
tömeges kivándorlás, szükségotthonok És 0. napon megteremté Isten a befogadó közeget... Viselt csapat menekült benyomását keltik a Filotarigátnál hévről leszálló csőcselék (csajvadék), "kell egy hét együttlét", na persze, meg a sárban taposó igénytelenség, de minden perccel beljebb köz...