applaüse II.

MÜPA, szombat este, Lovasi. egy este Bandival a hegyről, kiscsillagos ég alatt.

túlesve a mélygarázs okozta traumán – életemben először mentem oda le, tele szűk átjárókkal, oszlopokkal, agyrém az egész. el nem tudom képzelni mi járhatott a tervező fejében anno -, a büfében ért döbbeneten – gyömbért kérek! ne bontsa ki, üveggel kérném! de ez decire van… én akkor is üveggel kérek. köszönöm! ha lehet, akkor kaphatnék egy olyannal ami még nincs megkezdve és nem hiányzik majd a fele. …. – ücsörgünk békésen az fesztivál színház első sorának közepén. első sor, mely a harmadik. lehetne ebből elméleteket gyártani….
ennek ellenére szuper hely, A zseniálisan szerezte be a jegyeket, minden rezdülést látni fogunk, lovasi épp szemben velünk, látszik mint izzadja át ingét, kispál hogyan ráncolja homlokát, mint neveti el magát a bandis rész vége felé, gondolom csak tévedésből.

teltház, még a színpad szélén is ülnek.

a felkonf itt úgy tűnik mindig ugyanaz: lehetőség előadóknak maguk megmutatására, a különleges helyszín, technika biztosítása, és most valami különleges, meg egyáltalán, blablabla…, taps és előadó be.

bandiból jó vagyok, nagyon jó. hála az égnek a koncert egészen egyedi koncepcióval bír, eljátszák sorban a számokat a bandi, majd a kiscsillag lemezről. kiscsillagból dec8ra, mikor is a pecsában kultiban újra megnézem őket, már szintén nagyon jó leszek. (ahhoz képest, hogy anno még a honlapjukról töltöttem le a számokat csúfos ez a lemaradás)
bandi: első, második, harmadik, csend, zaj, barackok, övek, és tovább, imádom mind.

csak néha zavar, hogy a dob hangosabb a kelleténél, hogy kispál gitárja pont akkor a legzajosabb amikor nem kellene – az, hogy mutogatás van a színpadról a technikust hallhatóan nem érdekelte. ő volt az egyetlen akinek fogalma sem volt a kézjelek, mozdulatok jelentéséről. le, le! lefelé. az övét. le! hát ez nem ment -, hogy időnként rezonál a berendezés, ami azért szerintem elég ciki.

sajnos nem tudom az urak nevét akik mindenféle fúvós izéken, még dudán is, meg pengetős szerszámokon és hegedűn közreműködtek, de jók voltak. lovasi , mint john lennon mellett az egyetlen szemüveges rocksztár, egyszerűen zseniális.

kiscsillag: azért sajnálom nagyon, hogy az ötödik számot nem rátgéber előadásában hallhattuk. lovasi persze jól adta, de azért a lemez után élőben is szívesen hallanám az edzőt üvölteni. állat lehetne koncerten az egész!

amit nem szeretek a müpában: ülni kell. sosincs igazi ráadás. felkapcsolják a villanyt, oszt lehet menni kifelé. a birkák meg mennek is, semmi küzdelem.

ui.:a bejegyzés címeként szóba jött még: feketemosó; az egyszerű igazságok boltja; betyárkörte, avagy a paksimogyoró; koncepció; bajusz; szemüveges rocksztár. aztán maradt a legegyszerűbb. mondjuk a betyárkörte/paksimogyoró – mint lehetséges banda név – azért érdekes lett volna. azoknak akik forgatnak szótárt is.