“jó fürdő a nap vége, álom…”

SZIN – Szeged

2006. augusztus 25.

Pénteken eldőlt, nem lesz nézőcsúcs, bár a szervezők mást
kommunikálnak. De a vak is látja, a korábbi évek nézőszámának töredéke van a
rendezvényen. Koncertre nem megyek, abból a bizonyos sátorból kitiltottam
magam, a Port.hu sátrában a portól és dohányfüsttől nem kapok levegőt. Délután
belenézek szabadtéren a Dystopia koncertbe, Gáborék jól zúznak, csak kicsit
megilletődötten. Nekik rég a Szigeten lenne a helyük. Gatyára vetkőzök,
beletottyanok a melegvízbe, társasági életet élek. Nemsokára már a sokadik
ismerős áll le a medence mellett beszélgetni néhány percre, este nyolc is
elmúlt, nem tudnak magukkal mit kezdeni. Punnyadás után próbálkozok még egy
körrel, karszalagom háromszor ellenőrzik. Még soha nem jutott ennyi biztonsági
ember rám. Szeretem őket, ahogyan óvnak minden rossztól. Végül a Party teraszon
kötök ki, arra gondolok, megnézem innen az Animát, de őket már annyira unom,
hogy inkább hazaszaladok vacsorázni. A fényképezőt a konyhaasztalon felejtem,
így lépek vissza, csak elkezdődik végre a Transglobal Underground. Üres
nézőtérnek indul a buli, kis jóindulattal számolva, a koncertre előmászik
kétezer ember. Pedig ez a zene megéri az árát, nagyon, nagyon jó, megspékelve
magyar rapperrel és roma vendégzenészekkel. Mindennek egy a gyökere. Boldogan
táncolunk át a szombat hajnalba.