Sziget After

Az évek óta egyhetes Szigetre szocializálódott bulizni vágyóknak némi hiányt okozott, amikor öt nap után véget ért a fesztivál és haza kellett cuccolni. Vagy csak az emberek nem bírják buli nélkül, de tegnap akárhová mentem, szigetelő barátaimba, ismerőseimbe botlottam… Csak egy könnyed este volt betervezve E-Z Rollersszel, meg a Szigeten megismert Myster Möbiusszal, de persze mindig azilyen csendes, nyugis …

Sziget negyedik-ötödik

Beértem a Hangmás végére, de inkább sprint a régóta várt Moloko-énekesnőre, Róisín Murphyre. Várakozásaimat felülmúlva: változatos zenével és ruhakollekciókkal kápráztatott el minket a díva, no meg két vokalistával is. Mindenki táncolt, vagy lábával dobolta az ütemet és hallgatta egy órán keresztül Murphy kisasszonyt és kísérőit. Maradva a Nagyszínpadnál, megvártuk Serj Tankiant, a cilinderes örmény fazont …

Sziget második-harmadik

A Kispál hozza a szokásos formáját, kellemes, szerethető, bár csak egy kis részét látom. A Kaiser felülmúlja a vártakat, ugyanis nagyon jól nyomják, főleg a koncert második felétől indul be a dolog és az Oh my Goddal tetőzik, amikor már kiabál a nép. Jamiroqaira már nagyon készültem, és lehet, hogy pont ezért, de nekem csalódás …

Sziget első nap

Egy nyugisabb MGMTvel kezdtem a napot, és egészen megalapozta. A kis indietársaság a színpad előtt egy helyre gyűlt össze, előzetes megbeszélés nélkül, furcsa mechanizmusok ezek. És onnan nézte végig mindenki a Time to pretenddel betörő zenekar koncertjét. Aztán MR2, Gonzo, debreceni indie zenekar, rég láttam őket, most meglepően jók. Az az érzésem a pörgős zenéjük …

Másfél óra a mennyekben

Bevallom idén még nem közelítettem meg a ZP-t, félve a tizenötéves korosztály nyüzsgő hadától, és az újjáépítéssel kapcsolatban is kissé szkeptikus voltam…De ha már a kedvenc magyar zenekarom, a Másfél, úgy döntött, hogy ott tomboltatja közönségét, akkor ám legyen, idén is átlépem a Zöld Pardon kapuját. Most már a kemény kétszáz forintra emelkedett belépő és …