Elfüstölt (a) Nagyszínpad – Sziget 0.napi beszámoló

Bringával érkezni a Szigetre a lehető legkirályabb dolog. Nem kell nyomakodni a HÉV-en, fizetni a taxiért, toporogni a tömegben a beléptetésnél, miközben a hallod, nem kell jegy?-et ordítják a füledbe harmincadszorra. Bringával a rakpartról érkezve csak dobsz egy jobbost a H-hídnál és pár perc múlva máris az őrzött (és ingyenes!) bringatárolónál vagy. Ha akarod, itt is beválthatod a jegyeidet (akár a szakmai, VIP jegyeket is), pillanatok alatt beléphetsz a Fesztiválköztársaságba, sorbanállás 0 és ha lehet, itt még a beléptetők is sokkal kedvesebbek. Egy hátulütője van ennek a dolognak, de erre majd később visszatérünk.

ff
fotó: boci

Első utam rögtön a Nagyszínpad árnyékos oldalára vezetett (hőségriadó van, na), ugyanis hamarosan kezdett Tom Odell. A srác már többször járt nálunk, volt a Strand Fesztiválon headliner, illetve pár éve a Szigeten is fellépett egy kisebb színpadon, most viszont a Nagyszínpadot kapta meg egy korai műsorsávban.

odell
fotó: boci

Ahogy azt Borat mondaná: van benne puncimágnes. Ennyi női sikolyt rég váltott ki előadó a délután 6-os műsorsávban, mint amennyit az angol fiú kapott. Repült itt bugyi a színpadra (amit elég nagy kihívás végrehajtani, mivel a színpad szokás szerint baromi magasan van), volt Tom please marry me tábla, és egy kellemes, amolyan tingli-tangli típusú koncert, de nem feltétlenül rossz értelemben. Tom Odell színpadi jelenléte nem tartozik a kifejezetten mozgalmas kategóriába (nagyrészt a zongora mögött ül), illetve maga a zenéje sem az a felpörgető, energiadús, bulizós fajta. Ettől függetlenül nem volt rossz, ha nem tűz a nap és lehet közben a fűben fröccsözni, talán még jobban is működött volna a dolog. A Nagyszínpad Tom-nak talán túlzás, egy kisebb helyen hatásosabb lett volna ez a koncert. Viszont mindenképpen nagy respect, hogy a bulit egy full fekete öltönyben nyomta le – emlékeztetőül: harminchét fok volt.

Felfrissülésként muszáj volt lecsekkolnom a magyar szigetelők legkedvesebb helyét, a Csónakházat. Megvan még? Drágult vajon? Még mindig kígyózó sorok vannak a gulyáslevesért? Nos, jelentem, a hely megvan, még mindig oázisként létezik a Sziget 800 forintos sört áruló kocsmájának sivatagában. Bár először megijedtem, ugyanis a Nagyszínpad felől először a Csónakház épületében helyet kapó Tibi atya kocsmát (akarom mondani Father Tibi’s pub, ahogy a felira mondja, te jó ég) láttam meg. Neee, tényleg egy ilyen kocsma vette át a jó kis Csónakház helyét? Nyugalom, végül aggodalomra semmi ok, csak a szomszédba költözött be Humbákfalva (szerencsére). A magyarok törzshelyére visszatérve: a sör hideg, a gintonic kiváló, a gulyás jól nézett ki (bár nem kóstoltam), az árak pedig így alakulnak:

Na, térjünk a lényegre, úgyis tudom, hogy csak ez érdekel mindenkit: íme a csónakház árai a Szigeten! #csónakház #sziget #sziget2017

7 Likes, 1 Comments – @fesztblog on Instagram: “Na, térjünk a lényegre, úgyis tudom, hogy csak ez érdekel mindenkit: íme a csónakház árai a…”

Miután feltötöttem magam, irány az A38, kezdődik a Petőfi Rádió kedvenc holland zenekarának, a Kensingtonnak a koncertje. A szinte csak és kizárólag hollandokból álló közönség természetesen vevő volt erre a zenére és be kell vallani, a koncert nem is volt rossz. De sajnos az elképesztő meleg ezt is megfojtotta, egyszerűen képtelenség megmaradni az A38 sátorban 10 percnél tovább, amíg süt a nap. Így kénytelen-kelletlen ott is hagytam a hollandokat, hallgassunk bele a Biffy Clyroba a Nagyszínpadon!

ksg
Kensington, fotó: boci

A Biffy egyike annak a 6-7, rockzenekarnak (vagy legalábbis annak nevezett), akik a Nagyszínpadra idén felfértek. Elég sajnálatos, hogy 2017-ben a Szigeten már annak is örülni kell, ha egy Biffy vagy egy Kasabian fellép és nem egy újabb DJ-t tolnak be ezekre a műsorsávokra is. Elég nehéz 25 év felett komolyan venni bármelyik zenekart is, így tegnap este is inkább csak kínos mosolygást váltott ki belőlem a Mindig Félmeztelen Zenekar (mert ők tényleg mindig félmeztelenek, mondjuk ez legalább a tegnapi hőségben indokolt volt). Valószínűleg nem fogom tudni megfejteni, hogy ez a tucatzene amit majd’ 40 évesek úgy adnak elő, mintha még mindig a húszas évei elején járnának, mitől vonz ennyi embert, amennyit. Mindenesetre nekik jó szórakozást, én inkább a Nagy Utcaszínház felé irányítottam magam.

A két évvel ezelőtti Nagy Utcaszínház nagyon komoly emlékeket hagyott bennem, még mindig úgy gondolok rá vissza, mint a legjobb Szigetes élményeim egyikére. Ehhez képest a tavalyi és az idei produkció a nyomába se ért a 2015-ösnek, unalmas, monoton, egyáltalán nem látványos. Kár is rá több szót vesztegetni.

Ellenben a The Vaccines koncert, na az már volt valami! Olyan erővel indult a buli, hogy az ember csak kereste a fejét (részben az egészen pocsék hangosítás miatt is) és mire megtalálta, már 3-4 számon túl is voltunk. Egy szakadt Adidas melegítő, tökös zene, üvöltő énekes, ennyi kell csak! A brit indie-rockra még mindig nagy szükség lenne a Szigeten, ezt ez a koncert is maximálisan bizonyította, még ha nem is igazán volt nagy tömeg, köszönhetően a pont ekkor a Nagyszínpadra álló Wiz Khalifának.

wss
The Vaccines, fotó: boci

Csak pár számot hallgattam végig Wiz úr produkciójából, de valami egészen botrányos hakninak tűnt az egész. A csávó egy nem különösebben változatos vagy zeneileg izgalmas művész, ezt tudtuk előre, de legalább majd élőben lesz valami extra, nem? Nos, a Wiz mögé felpakolt zenészeknek a DJ-n kívül semmi értelme nem volt (mert ugye senki sem gondolja komolyan, hogy annak a dobnak és gitárnak valóban volt haszna, ugye?), a színpadi show kimerült pár nagy kanabisz jelben, illetve Wiz is elég hanyagul nyomta a show-t. Az pedig, hogy az égő cigijét bepöckölte az első sorokba, konkrétan a taplóság netovábbja, nálam egy szinten van a sörüket a tömegbe előrehajigáló gyökerekkel. A csávó konkrétan arra van felépítve, hogy húúúú, ez az ember füvezik. Oké, és? Ez van még valaki, akiből bármilyen reakciót kivált pár KDNP-s nyugdíjason kívül? Ha esetleg valaki Wiz-ről azt gondolja, hogy trú füves arc,javaslom, hogy egy reggae fesztiválon vegyen részt. Ott minden másokdik ember trúbb ennél a fickónál. Mindenesetre ha a Wizzair-nek lenne egy kis esze, rögtön megkeresné Khalifa urat szponzorációs együttműködésre (elnézést).

Nem is húzta sokáig a showt, alig játszott 1 óra 20 percet, így a Békásmegyeriek már 22:50-kor mehettek aludni. Én persze még elindult a Sziget vége felé, hátha lesz még valami jó kis szeletelős buli. Szeletelés, az nem lett, viszont bekeveredtem a Magic Mirror sátorba, ahol az ausztrál Limbo csapat előadását néztem meg, ami lélegzetelállítóan jó volt. A társulat tagjai zenélnek, beatboxolnak, rúdtáncolnak, kötéltáncolnak, szteppelnek, artistáskodnak és még egy csomó mindent csinálnak. Jah, és a legfontosabb: a fenti szerepekre nem külön-külön vannak emberek, hanem mindannyian egyszerre értenek szinte művészeti ághoz. Tényleg zseniális, minden este 11-től ott vannak a Magic Mirrorban, tessenek őket csekkolni, ha már az Utcaszínház nem egy nagy dobás.

Az előadás után már lassan hazafelé vettem az irányt és bár Alex Clare-be még bele akartam hallgatni, végül csak a sátoron kívülről csekkoltam egy rövid ideig és nyugtáztam: fáradt vagyok én már ehhez. Így inkább a H-híd kijárata felé vettem az irányt, hiszen holnap is lesz még nap!

Jah, és hogy mi volt az egyetlen hátulütője a bringával Szigetre érkezésnek? Az, hogy haza is kell tekerni. Lehetne egy bringa-taxi szolgálat is, aki hazavisz, én meg beülhetnék hátra a kiskocsiba, ahogy a kutyák. Hátha valaki lecsap a piaci résre, de addig is marad a saját lábbal tekerés.

e
Így, e!

További fotók errefelé, a Szigetes jelenlétünket pedig Instán is lehet követni!

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Íme egy csomó koncertfelvétel az idei Szigetről! Ahogy az már évek óta megszokható, a Sziget Fesztivál után nem sokkal felkerül a Youtube-ra számos koncertfelvétel az adott évi fesztiválról (természetesen csak olyanok, amik nem ütköznek jogi problémákba). Nincs ez másként idén sem, elsőként Macklem...
Breaking! PJ Harvey végre eljön Magyarországra! Számos újabb név érkezett az idei, jubileumi Sziget fesztiválra, köztük a Magyarországon először látható, az “elmúlt huszonöt év talán legfontosabb brit dalszerző-előadója”, PJ Harvey és - visszatérőként - remélhetően már készülő lemezéről is ad elő ...
Tom Odell 2019 elején Budapesten koncertezik! Első önálló magyarországi koncertjére érkezik jövőre Budapestre Tom Odell, jelentették be a szervezők. Két Szigetes és egy Strand Fesztiválos fellépés után érkezik önálló bulira hazánkba a brit dalszerző. Tom Odell Chichesterben született, rep...