Második nap a ‘Völgyben

Folyt az eső, esett a bor, a falu szája súgni kezdett, rossz nyelvek szerint Csórompusztán a Hello Wood alkotóközössége bárkaépítésbe fogott, ha minden kötél (és az eső továbbra is) szakadna, Wesselényi Miklós szerepében tetszelegve elkezdhessék menteni a Völgylakókat. Ebből kifolyólag érdeklődés hiányában nem maradt el az Ivan and the Parazol dögös boogiet és feszes rock and rollt sűrítő koncertje.

kép: Ivan FB

“A mámor a köznapi észnél határtalanul magasabb rendű állapot és a tulajdonképpeni éberség kezdete”-írta Hamvas Béla s próbáltam megélni én.
Kapolcs nincs beszorítva egy völgybe, határtalan, csalfa, de igaz, kitartó szeretőm.
Köszönöm boraid, csókjaid, a becéző szavakat, a mosolyokat, hogy egy hétre gróf lehetek; földbirtokos, családapa és hedonista szerető.
Ölelt a Muharay udvar cigányzenés bája, a Csipszer kert countryra pörgetett, hogy aztán az óvatosan bekúszó hajnal kávé illata altasson el, mielőtt megtalálom a szállásom.
Hogy aztán mi lesz?
A küldetés folytatódik, megéljük a költészetet, zenét, táncot, drámát, miközben minden csak játék, de közben az egyetlen igaz való.

Szöveg: Zoli