Elöljáróban engedjetek meg nekem egy kis személyeskedést, azon kívül, hogy bevallom: nagyon bírom Josh Homme-ot és az egész Queens of the Stone Age nevezetű dolgot. Arról van szó, hogy idén rám mosolygott a szerencse, annyi év szenvedés után sor kerül olyanra, amire a hozzám hasonló zenebuzi nehezen talál szavakat. Rövid 2 hónap leforgása alatt élőben láthatok 5 kedvenc zenekaromból 3-at. (Nem, nem a Kiscsillag, 30Y, Quimby, Punnany, Ganxsta Zolee és a Kartellről van szó.)
A Volton volt szerencsém a Queens of the Stone Age-hez, ezen a héten megyünk Wiesenbe egy Arctic Monkeys koncertre, a Szigetre meg érkezik ugyebár a Franz Ferdinand. Véletlenül sem szeretnék túl közel repülni a naphoz és méltatlankodni a sorsnak, de azért a jövő évi fesztiválszezonra jelezném, kedves karma: egy Vampire Weekend + Interpol kombó, és a bakancslistám ki is üresedik. Ennek a csodálatosnak ígérkező két hónapnak volt a nyitó aktusa Josh Homme-ék soproni vendégjátéka.
Ennyit a körülményekről, beszéljünk a koncertről. Milyen volt?
Rövid.
És még milyen volt?
Kurva jó.
És Josh Homme élőben is akkora király?
Nem tudom, az nem derült ki. Nem sokat beszélt. Sőt igazából csak fogta a hangszerét és zenélt.
Akkor miért volt olyan kurva jó?
Hát ezért.
Mi rajongók átéltük az idei Volt Fesztivál legjobb 60 percét, a közönség másik része pedig további két alcsoportra volt bontható. A rockzene kedvelői a koncert végére valószínűleg rajongóvá váltak, és elmorzsoltak egy könnycseppet, hogy egy ilyen produkció is felfért a Nagyszínpadra, a sok DJ meg magyar kedvenc közé. Az elektronikus zenén nevelkedett fiatalok pedig nagyjából a tízedik másodperc környékén futamodtak meg a Jéger bárba vigaszt keresni egy kis Skrillexre.
Akik ott maradtunk baromi jól szórakoztunk. Csúcspontokat felesleges keresni, talán egyedül ami meglepő volt, hogy a kvázi sláger My God Is The Sun nem olyan lehengerlő élőben, mint ahogy az ember gondolná a lemezt hallgatva.
Amúgy vegyes a program. Az új lemez legjobb dalai, plusz a klasszikusok. Tökéletes hangosítás,a háttérben a már ismert, agybeteg videók az új számokkal, a meglepően kerek fejű Homme, és sötétbe burkolózó brigádja, akik adják alá a dögöt. Ugyanis lássuk be: kevés dögösebb dolog van, mint jobb kezedben egy pohár whiskey-vel, jobb kezedben egy doboz sörrel, egy fesztiválon rázni a fejed egy QOTSA koncertre. Ezt valószínűleg a srácok is tudják, szóval nem tesznek semmit, csak a dolgukat végzik. De azt óramű pontossággal. És így meg is érti az ember az új lemez címválasztását.
Setlist:
You Think I Ain’t Worth a Dollar, but I Feel Like a Millionaire
The Vampyre of Time and Memory
The Lost Art of Keeping a Secret
Képeink a Volt Fesztivál első napjáról errefelé bujkálnak. A többi pedig ezek mellett, szintén a Facebookon.