A pénteki koncertnek egyetlen kérdése volt: mi történik, ha összeeresztjük az ország két legkomolyabb buli-zenekarát és legelvetemültebb rajongótáborát? Buli-zenekar alatt nem a félrészeg „szintiboy-t” értjük a sarokban egy lagzin, vagy a kapucnis DJ gyereket egy pinceklubban, sokkal inkább a Fish! és a Supernem zenekarokat. Hajtás után rövid, tömör, ám annál intenzívebb jelentés a kalózbarlangból!
Kezdjük egy egyszerű képlettel a pénteki események leírását:
A Rege Presszó közel van a Barba Negrához.
A Rege Presszóban jó áron mérik a bort és a Captain Morgan-t.
Következtetés: remek hangulatban érkeztünk 8 óra körül a helyszínre.
Az elő-előzenekar az Uzipov volt, róluk őszintén bevallva még nem hallottunk a koncert kihirdetése előtt. Viszont kötelességünknek éreztük, hogy pótoljuk hiányosságainkat, így most nem is volt kérdés, hogy meglessük-e őket. A dolog szépséghibája az volt, hogy a negyed 9 körüli kezdéskor csupán 8 (!) ember lődörgött a színpad előtt, és lássuk be, így nem volt valami könnyű fergeteges hangulatot teremteni. De a srácok nem adták fel, és az utolsó számra már úgy-ahogy megtelt a küzdőtér. Egyébként semmi kifogásolni való nem volt az Uzipov koncertjében, színtiszta rock zenét nyomtak, ugyanúgy el tudtam őket képzelni egy nagy fesztiválszínpadon, mint ott, a pár tíz ember előtt, a Fish! és Supernem felvezetőiként.
Amint az utolsó dalukat befejezték, elmentünk újratölteni, majd az irányt az első sorok felé vettük, ugyanis a fűtés hiányával tökéletesen lehetett ösztönözni a lődörgő nézőket arra, hogy vegyenek részt elöl a „darálóban”. Apropó fűtés hiánya! Ezen kis hiányosságtól eltekintve nem lehetett rossz szavunk a Barba Negrára, sok változást tapasztaltunk legutóbbi ottjártunk óta (Illegál Fesztivál novemberben), kezdenek belerázódni a dologba. Például a ruhatár előtt kígyózó sorokat elkerülendő, „szerződtettek” egy rutinos ruhatáros-nénit. Ami nem változott, az a személyzet segítőkészsége és udvariassága. Tehát a viszonylag alacsony hőmérséklettől (és a talán kicsit halk hangosítástól) eltekintve mi abszolút thumbs-up-pal viszonyulunk a kalóztanyához.
A Fish!-ről sajnos sok okosat nem tudok elmondani. Nem dolgoznak tornacipőt bámulós, több órán át értelmezhető, Facebook-üzenőfalra kimásolható mély-értelmű szövegekkel. Kovács Krisztiánék csupán feljönnek a színpadra, letépik a fejünket, dekázgatnak vele pár percig majd bevisznek a touchdown-t.(Elnézést a képzavarért.) Volt itt megint minden, mint a búcsúban: közönség-guggoltatás, szétválasztás, gitáros a közönség soraiban és a többi és a többi. Nagyjából Best of setlisttel készültek, egyáltalán nem voltak túlsúlyban az új lemez dalai ezt azonban nem bánta senki a „jó öreg” Magasan száll-ra ugyanúgy elszabadult a pokol. Röviden tömören király volt (mindenki) és pont.
És hogy milyen volt a Supernem által elővezetett műsor (és az egész műsort záró DJ Izil DJ-set)? Most vagy idemásolom a Fish!-ről leírtakat, vagy zárom soraimat azzal, hogy „Pörgess feeeel, fogom a lábad hajad a szélben. Megtalállak benn a körben, nyomom reggelig egy rossz cipőben”.