„Könnyen azon kapja magát az ember, hogy átbulizott két évet” – interjú Papp Szabival

A Supernem körül zajlik az élet rendesen. A tavaly tíz éves születésnapját ünneplő együttes a nagy sikert arató TudományosFantasztikusPop album után közös turnéra indul a Fish! zenekarral. Ezekről is, és egyéb aktualitásokról beszélgettünk Papp Szabival, a zenekar frontemberével.

Fesztblog: Tavaly volt tíz éves a zenekar. Új lemezetek jelent meg, a Petőfi Rádió sokat játszotta az új dalaitokat, egyre nagyobb tömegekkel találkozni a fellépéseiteken. Túlzás azt állítani, hogy az eddigi legsikeresebb éveteket zártátok?

Papp Szabi: Az tény, hogy eléggé felpörögtek az események körülöttünk. Elkészült a Tudományos Fantasztikus Pop és az új dalok betaláltak a hallgatóknál. Törekedtünk is arra, hogy kicsit lazábbra vegyük a szövegeket, nem kell nekünk mindig megmondanunk a frankót. Ezen kívül a zenekar tagja lett Kubányi Bálint. Ő nem csak azzal tett hozzá a zenéhez, hogy már szól alatta a zongora, hanem sok dalnak az egész hangzása más lett az ő feltűnésével. A Petőfinek köszönhetően tényleg egyre többen ismerik meg a zenekart és jönnek el megnézni minket élőben. Az eddigi 10 évre sem mondhatjuk, hogy nem történt volna semmi, most viszont tényleg nagyon beindultak a dolgok a zenekar körül.

Fesztblog: Mint említetted Kubányi Bálint érkezésével a hangzás is jócskán megváltozott. Mondhatjuk, hogy egy új korszak kezdődött el a Supernem történetében?

Szabi: Ugye a lemez készülésekor kitaláltuk magunknak ezt a „tudományosfantasztikuspop” dolgot, mint stílus, amiről még magunk sem tudjuk, hogy pontosan micsoda. De most ez az, amivel leírhatjuk a zenénket. Az album felvételei közben nagy segítségünkre volt Japi (Takács „Jappán” Zoltán, HS7), akinek tényleg nagyon sokat köszönhetünk. (De róla nem mondok többet, mert a múltkor már mondta, hogy „Szabi, ne az én seggemet nyald minden interjúban!”). Ő tényleg nagyon értően nyúlt hozzá a dalokhoz, sokszor teljesen átformálta azt, amivel a stúdióba állítottunk.

Fesztblog: Szintén tavaly, a zenekar életében először akusztikus koncertet is adtatok, illetve ezt megelőzően szerepeltetek az MR2 Akusztikban. Gondoltad volna, hogy a Supernem valaha ilyen felállásban lép színpadra? Terveztek még hasonló koncerteket és együttműködést az RTQ vonósnégyessel?

Szabi: Amikor érkezett ez a felkérés a Petőfi Rádiótól akkor elkezdtük törni a fejünket, hogyan lehetne a dalokat más formában előadni. Tibi (Pulius Tibor, a zenekar gitárosa) kérdezte, hogy attól miért lesz más, ha kihúzzuk az erősítőket és eltoljuk mondjuk a Rendőrsztorit dobozgitárral? És teljesen igaza volt. Ekkor azonban érkezett a remek ötlet jó barátunktól, Józsa Sándor Alextől, hogy ezt a koncertet egy vonósnégyessel csináljuk meg. Ő kottázta le a dalokat. Illetve segített nekünk Bujtor Balázs is, ő a pécsi filharmonikusok tagja. Mindketten komoly zenészek, hozzájuk képest mi csak kocsmatöltelékek vagyunk. Úgy olvasnak kottát, mint mi könyvet. Szerintem nagyon jól sikerült a dolog, a dalok teljesen átváltoztak, ezáltal némely szöveg is teljesen más értelmet kapott. Nem akarok nagyképű lenni, de én már az előkészületek alatt éreztem, hogy ez fasza lesz, és utólag nem is jöttek a fanyalgások, hogy „jó-jó ez srácok, de inkább dugjátok vissza a gitárokat és zúzzatok”. Ezután a Millenárison is adtuk egy koncertet, nagy sikerrel, szinte teltházzal és szintén pozitív visszajelzésekkel, szóval már megfordult a fejünkben egy színháztermes, országos turné. Csak azért ez nem olcsó mulatság, így még nagyon sok szervezést és előkészületet igényel.

Fesztblog: Viszonylag sok idő, négy év telt el a legutóbbi lemezetek, és a tavaly megjelent Tudományos Fantasztikus Pop c. album között. Mi volt ennek a hosszabb kihagyásnak az oka?

Szabi: Igazából az, hogy mi tényleg a teljes gázzal csináljuk ezt a dolgot, nem hétvégi motorosok vagyunk. Így könnyen azon kaphatja magát az ember, hogy átbulizott 2 évet. Ez van, ha az ember 100-al csinálja a rockandroll-t.  Egy éve már mondták is nekem, hogy „Szabi, baszki, nem adtunk ki lemezt 4 éve”, így gyorsan nekiálltunk dalokat írni. Azért ez így nem igaz, a TuFaPop lemez 1 évig készült. Eleinte megvolt pár dal, a Viszlát, szevasz meg a Reggelig táncolni egy rossz cipőben, de a kezdeti számok közül van kettő, ami fel se került, azok még fiókban vannak, míg megérnek. Majd szépen jöttek hozzá a többiek. Gondolom a következő kérdésed az, hogy a következő lemezre is ennyit kell a várni…

Fesztblog: Így van.

Szabi: Reméljük, nem, épp most is egész délelőtt lógott a nyakamban a gitár, előkerestem a régi jegyzeteimet, szóval alakul a dolog. Nem ígérek semmit, de reméljük, legalább akkorát fog szólni a dolog, mint a TUFA pop.

Fesztblog: Mivel te vagy a zenekar frontembere, törvényszerű, hogy ha bárki a Supernemre gondol, annak te ugrasz be elsőre. Bemutatnád kicsit saját szavaiddal az együttes többi tagját is? Ők eléggé kimaradnak a köztudatból.

Szabi: Kubányi Bálintról már meséltem, ő nagyon hamar beilleszkedett közénk, de mondjuk nem volt nehéz dolga, nagyon rég óta ismerjük egymást. Ott van ugye Mózsik Imre a doboknál. Az Imit már 10, sőt, nagyjából 15 éve ismerem, még régebbi underground zenekarokból. Nagyon jó barátom, mondhatjuk, hogy a lelki társam. Mostanában annyira nem, de régebben komolyan kivette a részét a dalszerzésből, gondolok itt a szövegekre. A Pulius Tibit 2000 táján ismertük meg, de egy időre akkor eltávolodtunk egymástól, ő más társaság tagja volt. Aztán egyszer csak eszünkbe jutott az Imivel, hogy van az a kecskeméti gyerek, aki nem teljesen százas, és újra összejöttünk, beindultak a dolgok, összeállt a Supernem. Az pedig, hogy én vagyok a zenekar arca… Na igen, régebben próbálkoztam azzal, hogy mondtam a riportereknek, műsorszerkesztőknek, hogy hahó, van még két másik tag is. Erre mindig jött valami hülye indok, hogy jó, de sajna 3 szék van és hasonlók, így végül maradt ez a felállás. Őket ez nem zavarja, megértik, én nekem meg 0-24-ben rendelkezésre kell állnom, mint mondjuk most felhívtatok és jöttem. Szóval ez egyáltalán nem szül konfliktusokat. Rengeteget hülyéskedünk, nagyon jó köztünk a kapcsolat, de nem is lehet kibírni 10 évet seggfejekkel, ugye?

Fesztblog: Tavasszal a Fish! zenekarral terveztek közös turnét. Hogyan jött ennek az ötlete?

Szabi: A magyar zenei életben mindenki ismer mindenkit, műfajtól függetlenül. Jóban vagyunk a Magna Cum Laudés csávókkal is ugyan annyira, mint a Fish! zenekarral. Igazából ők kerestek meg minket tavalyelőtt nyáron, hogy mit szólnánk egy közös turnéhoz, hiszen sok fesztiválon játszottunk egymás után, és nem csak hallgatóságnak tetszettek egymás produkciói.  Aztán végül idén ősszel elkezdődött a szervezés, és február 10-én indul is a közös turné, első állomás a Barba Negra Budapesten, majd másnap már megyünk is Szekszárdra.

Fesztblog: Mi a véleményed a ZP és a Gödör jelenlegi helyzetéről? Gondolom, mindkét helyszín közel áll hozzátok, hiszen elég sokat játszottatok ezeken a helyeken.

Szabi: Az egész dolgot felháborítónak tartom. Ott volt egy olyan hely a városban, mint a ZP, ami egy egészen király dolog volt. Biztonságban mehettek oda szórakozni a fiatalok, zenekarok tűnhettek fel a semmiből, egyszerűen jó volt oda járni. És mi lesz most helyette? Elbontották az egészet, és lett ott pár pad, meg bokor, amit majd összeszarnak a csövesek. Komolyan, pár napja mentem el ott autóval, nagyon szomorú látvány volt. És nem arról van szó, hogy nekünk kiesik évi két-három koncert, ami a ZP-ben lett volna, hanem egyszerűen megtörténhet ilyen. A Zöld Pardonnal, amely nem egy késdobáló volt, én nem láttam soha balhét, semmi több nem történt ott, ami bármelyik másik szórakozóhelyen. Szívesen jártunk oda vendégként is, minden korosztályt összehozott az a hely, tényleg egy fesztivál volt egész nyáron.  A Gödörrel kapcsolatban nem vagyok annyira képben, viszont legalább nem egy ismeretlenre bízták a programokat, hanem Muraközy Péterre, akinél mi is szoktunk játszani. Reméljük, tényleg megtartják a mostani arculatot.

Fesztblog: Szoktál-e fesztiválokra járni a koncertezésen kívül, és melyik a számodra legkedvesebb fesztivál?

Szabi: Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy majd’ minden fesztiválra hivatalosak vagyunk, mint fellépők, így „kötelező” a részvétel. Néha egy-egy kisebb fesztre nem jutunk el, mert tavaly játszottunk ott, vagy ilyesmi, ilyenkor ezek kimaradnak a nyárból. Kedvencnek mondható a VOLT a nagy fesztiválok közül, hiszen annak még mindig megvan az az odabaszós rock ‘n roll fesztivál (nem a zene miatt) feelingje. Valamint nagyon szeretjük még a Szegedi Ifjúsági Napokat is, ott is mindig jó bulik szoktak lenni. Persze Szeged a SZIN-en kívül is nagyon jó hely!

Fesztblog: Mostanában milyen zenét hallgatsz szívesen?

Szabi: Otthon nem nagyon szoktam zenét hallgatni úgy, hogy na, akkor most felteszek egy lemezt, és akkor megy a nap. Inkább néha csinálok egy-egy válogatás cd-t, ami épp a hangulatomnak megfelelő, aztán azt a turnébuszban hallgatjuk. Amikor utazunk valahova, akkor egyébként is megszólal minden a hangfalakból, Rod Stewart-tól a Panteráig. Egyébként is megy az állatkodás a buszban, táncolunk, meg amit el tudsz képzelni.

Fesztblog: Mi volt a legjobb koncertélményed fellépőként?

Szabi: Igazából nehéz kiemelni egyet a sok közül. Minden koncertet élvezünk természetesen, sokszor kérdezik is, hogy be vagyok-e nyomva a koncertek alatt. Természetesen kell egy kis kezdő lökés a színpadra álláshoz, de mára megtanultam a mértéket, amit ilyenkor tartani kell. Hiszen az a közönségnek sem jó, ha miattam nem jó egy buli. Visszatérve, a múltkori Düreres buli a Mocsok 1 Kölyökkel fantasztikus volt. Egyszerűen, amikor felmész a színpadra, és látod, hogy dugig van a hely, az valami kurva jó érzés. Hasonló volt a decemberi Gödörben lévő buli is, ott is rengetegen voltak. Vagy nemrég voltunk Tatabányán is, ahol emlékeim szerint még nem is koncerteztünk (vagy nagyon régen), és az is nagyon király kis klubkoncert volt!

Fesztblog: És nézőként/hallgatóként?

Szabi: Volt szerencsém Kanadában látni eredeti felállásban a Rage Against the Machine-t, még jó régen. Na, arra apám, tényleg nincsenek szavak. Felejthetetlen élmény! Vagy tavaly Prince a Szigeten. Először el sem hittem, hogy Prince fellép nálunk, úgy tudtam, hogy ő évi két koncertet ad, az egyiket a kastélyában, Jack Nicholsonnak. Erre itt volt ez a buli, a fickó olyan komoly 3 órás koncertet nyomott, hogy mellettem a metálos csávó is tátott szájjal állt. Ez is komoly benyomást tett rám.

Fesztblog: Köszönjük szépen!

A zenekarral tehát legközelebb február 10-én a Barba Negrában lehet találkozni (ajánló erre), további infók pedig a szinte vadiúj www.supernem.hu oldalon!

2 thoughts on “„Könnyen azon kapja magát az ember, hogy átbulizott két évet” – interjú Papp Szabival

  1. Ismeretlen_190224

    javítva, köszi az észrevételt!:)

Comments are closed.