Immár második alkalom került megrendezésre a Fridge Fesztivál Budapesten. A helyszín azonban idén nem a Felvonulási 56-osok tere, hanem pár sarokkal arrébb, a szépen felújított Városligeti Műjégpálya. A szervezők ígérete szerint november 10-13-ig folyamatos lesz a pörgés, sok egyéb program mellett sí-, és snowboardversenyek, korcsolya és extrém sport bemutatók, hokimeccsek, és több színpadon zenei koncertek szórakoztatják a nagyérdeműt. Lássuk, ezekből mi valósult meg, persze csak a hajtás után…
Csütörtökön kora délután érkeztünk a helyszínre, és – mint vártuk – épp csak páran lézengtek a bejáratnál. Gyorsan beváltottuk hát karszalagjainkat, és máris indultunk befelé. A beléptetés számunkra rendkívül gyorsan haladt – nem csoda, hisz alig volt ember – azonban feltűnő volt a meglehetősen szűkre szabott folyosó, amin keresztül be lehetett jutni. Mint barátaink elmondásából kiderült, megfigyelésünk jó volt, az esti tömeg érkeztekor ez bizony gondot okozott.
Bejutásunk után kiváltottuk a nagy nyári fesztiválokon már megszokott, és idén itt is bevezetett MetaPay fesztiválkártyát. Utóbb kiderült, ez nagyon jó döntésnek bizonyult, mert amint leszállt az est, irtózatos tömeg állt sorba egy-egy kártyáért. Úgy tűnik azonban, ez nem az első napnak tudható be, ugyanis pénteken is legalább ennyien küzdöttek a fesztivál hivatalos fizetőeszközéért. Az árak a gyakorlott fesztiválozó számára korrektnek mondhatók, 300 forintért már egy pohár forralt bort ihat az ember. Azonban, ha valaki dohányzik, készüljön fel előre, mert a szervezők nem engedélyezték a cigarettaárusítást a fesztivál területén, mondván, hogy ez egy sportrendezvény (is).
Épp csak körbenéztünk pár sátornál, amikor a nagyszínpadon kezdett a Compact Disco, akiket én annyira nem kedvelek, de meg kell, hogy mondjam, igazán jó hangulatú koncertet adtak. Megmozgatták a közönséget, nehogy megfagyjon valaki, mozgalmasan kitöltötték a nekik szánt egy órát. Külön szimpatikus volt, hogy a visszatapssal nem húzták a hallgatók idegeit, inkább arra figyeltek, minél jobban kihasználják a kevés időt, ami nekik jutott. Piros pont jár még a hangosítóknak, nagyon jól szólt (az összes eddigi) koncert a nagyszínpadon.
A koncert végeztével szembesültünk a fesztivál újabb gyermekbetegségével: kevés volt a WC. Nagyon. Legalább fél órát álltunk sorba, és bizony ez nem csak a hölgyeket, a férfiakat is érintette, ugyanis itt nincsenek fák/erdők/bokrok. Szerencsére a mellékhelység kérdést a második napra sikerült megoldani (ekkor már kb tíz méterenként intézhette dolgát az ember ha akarta), de sajnos kivilágított és kapaszkodóssal még így sem találkoztunk.
Mire elvégeztük dolgunkat, és vételeztünk egy újabb adag forralt bort, Parov Stelar már javában játszott a nagyszínpadon. A kezdetben DJ, majd 2005-től zenekart maga köré gyűjtő (eddig számomra teljesen ismeretlen) hölgy a fesztivál eddigi pozitív meglepetése. Húzták a talpalávalót a nagy hidegben, nem volt olyan, aki ne perdült volna táncra a nézőtéren, igazán jó bulit csináltak.
Sajnos csak hallomásból értesültünk, hogy az utána következő Scooter koncertnek idő előtt be kellett fejeződnie egy snowboard verseny miatt. Sajnos, ilyen az, amikor egy sport- és zenei fesztiválon vesz részt az ember, a szervezők sajnálatukat fejezték ki, és megígérték, hogy igyekeznek elkerülni az ehhez hasonló kellemetlen szituációkat, és megpróbálnak nem csalódást okozni a zenerajongóknak.
Amikor hazafelé bandukoltunk, azt gondoltuk magunkban: oké, egynek jó volt ez, lássuk, lesz-e jobb…?
A második nap kiderült: lesz!
Amikorra kiértünk, már csak az Infected Mushroom végét sikerült elcsípnünk, a két DJ sok embert érdekelt, főleg persze az elektronikus zene rajongóit. Amint véget ért a koncert, mi a MEEX sátor felé vettük az irányt, ahol az Animal Cannibals meglepően sok embernek adott meglepően jó koncertet. Eljátszották a már megszokott slágereket, amikkel tuti nem lehet bukni, és ismét kiderült: tényleg nem.
Amint végeztek a kannibálok, gondoltuk, bemerészkedünk az AXE Party Arénába. Már az odafelé vezető úton megltorpantunk egy pillanatra, ugyanis egy kissé logikátlan beléptetőrendszert találtunk a bejáratnál, de nem volt gond, gördülékenyen haladt a sor. Bejutva Naga & Beta előadására már annyira nem csodálkoztunk, ezt vártuk: rengeteg szeletelő fiatal, mindezt egy nagy adag lézerfénnyel megtoldva. Aki szereti ezt a fajta mulatságot, biztos jól szórakozott, mi inkább szemügyre vettük a sátor hátsó szekcióját.
Itt ruhatárat találtunk, mely úgy tűnt, minden sátorban volt, ami kifejezetten pozitív. Aztán megfejtettük a nagy meleg titkát a sátorban, amire a megoldás nem más, mint ez a helyes kis szerkezet a fenti képen. Rettentő hasznos tud lenni, amikor a fagyból belépve a megfáradt fesztiválozó felmelegítheti elfagyott tagjait.
Az est hátralevő részét a Jager Bar-nál töltöttük, szólt a kellemes retro muzsika a hajnalig kitartóknak. Aztán, mivel a programban már nem találtunk nekünk valót, és a hideg is egyre inkább érződött, jobbnak láttuk, ha hazaindultunk, tartogatva az erőnket a mai koncertekre.
Aki még nem döntötte el, hogy kilátogasson-e ma vagy holnap a II. Fridge Fesztiválra, annak a következővel tudunk segíteni:
Gyere ki, ha…:
- szereted a fesztiválhangulatot és/vagy a téli sportokat
- szeretsz usankában forralt bort inni
- szeretnéd látni a Soreii és Poolek-et délután háromkor
- csak simán buliznál egyet
- nem bírod a hideget
- nem szereted az elektronikus zenét legalább minimálisan
- szerinted a fesztiválhoz hozzátartozik a sör-napszemüveg-bikinis lányok
- ellenkezik az elveiddel a fesztiválozás