EFOTT 2009 – tanulságok és további tippek

Akinek a szúnyogok még nem szívták ki a vérét, nem került detoxikálóba és a tegnapi Brains-koncerten is épek maradtak a csontjai, az jobb, ha tudja: a java csak most jön. A bajai EFOTT eddig minden szempontból sikeres, mi pedig segítünk, hogy Ti is sikeresen túléljétek.

Ha az ember apja az Omega-koncert felénél legyint egyet és inkább átmegy Brains-re zúzni, az jelent valamit. No nem feltétlenül azt, hogy Kóborék nem voltak jók (bár kissé  indiszponált volt a produkció, de a dalok elvitték a hátukon a bulit), hanem hogy (1) apám jó arc (2) itt bármi megtörténhet. A nulladik nap legnagyobb tanulsága, hogy a szúnyogriasztó valóban kötelező túlélőkellék; pedig az illetékesek rendszeresen megpróbálják kifüstölni a vérszívókat, de ez kábé annyit ér, mint halottnak a csók. Péterfy Bori melle egyes vélemények szerint a klipekben nagyobbnak tűnik, az viszont megkérdőjelezhetetlen, hogy jelenleg ő kis hazánk első számú popdívája. A csapolt sör ára elméletben nem vészes, gyakorlatilag viszont iszonyatos sebességgel fogy a pénz, főleg, ha valaki — e sorok írójához hasonlóan — csak dobozosat hajlandó inni. A lángos egész korrekt (szemben a tavalyi Balaton Soundon tapasztaltakkal), a fokhagymával sem spórolnak, ismerkedéshez ideális. Erre mondjuk a Red Bull Music Clash helyszíne a legmegfelelőbb, ahol egészen kis helyen egészen sok ember zsúfolódik össze, és ahol a tegnapi Copy Con Vs. Fish! a nap legviccesebb és — egyik — legjobb produkciója volt.

Sokaknak esetleg úgy tűnhet, hogy a fesztivál területét nem lehet klasszikus értelemben körbejárni; egy ideig nekem is, aztán rájöttem, hogy a Nagyszínpad felől érkezve az uszoda mögött bizony megkerülhető a hely, csak nehéz észrevenni. A látogatók száma ugye rekord, már a legelején pótkempinget kellett nyitni, bent viszont meglepő módon simán elfér mindenki hering-effektus nélkül, még az Omega alatt sem volt káosz, kivéve a Dévényi Tibi  bácsi szalonspicces felkonfja alatt kitörő röhögést. A legjobban hangosított helyszín eddig a Red Bull, a sátrakban kicsit hangár-érzése van az embernek, bár a nulladik naphoz képest itt is történtek előrelépések. A Kaukázus a Nagyszínpadon kifejezetten jól szólt, még akkor is, ha a fogyasztói társadalmat fikázni 2009-ben már egyáltalán nem menő. A boldog-boldogtalannál megtalálható sípok együttesen körülbelül olyan hatást keltenek, mint az idei Konföderációs Kupán megcsodált vuvuuzela, csak — ha lehet — még magasabb és fülrepesztőbb az összhatás. Az időjárás csak látszólag volt kegyes, valójában szinte elviselhetetlen a hőség, és bár mára esőt mondanak, az iroda ablakából kitekintve erre kevés esélyt látok. A víz+ventillátor-kombó is csak pár másodpercnyi felüdülést jelent. Nappal egy rövidgatyán kívül tulajdonképpen semmi más nem szükséges, estére viszont a szúnyogok miatt muszáj beöltözni. A vízszint még mindig elég magas, de nem életveszélyes, részegen viszont senki ne menjen a vízbe, mert a Sugovica nem is olyan keskeny, mint amilyennek elsőre tűnik, nana.

Mára ennyi, csapjunk bele.

(És persze  városunk egyik legnagyobb büszkeségét, a ska-harcos, bulizós Strange zenekart  (Jagermeister HÖOK Party Aréna, 17 óra) senki ne hagyja ki!)