Nem lehet megunni

A fesztivál utolsó estéjén az iWiW fellépői közül két (és fél) olyat emelnénk ki, akik bár földrajzilag távol esnek egymástól, az mégis közös bennük, hogy választott műfajukban mindig újat és újat próbálnak az asztalra letenni, megunhatatlan kedvencekké válva ezzel.

A 20 éves Csík zenekar nevéhez rengeteg táncház, koncert és jó néhány lemez kapcsolódik, melyek külföldön és idehaza egyaránt népszerűvé tették a magyar népzenét és vele együtt a zenekart is. A kecskeméti formációt munkája elismeréseként több zenei díjat is kapott – Kiváló Művészeti Együttes díja, 1992; Fonogram-díj, 2007 – és a mai napig öt lemeze jelent meg: Boldog szomorú dal, 1996; Tiszta szívvel, 1998; A kor falára, 2001; Be sok eső, be sok sár – koncertlemez, 2004; Senki nem ért semmit, 2006; Ez a vonat elindult, hadd menjen!, 2008. Eredetileg az erdélyi és a magyarországi paraszti világ tradicionális zenéit játszották, ám utolsó két lemezükön egyfajta nyitásként több magyar könnyűzenei előadó nótáit “népiesítettek”, mint például a Kispál és a Borz, vagy a Quimby. Sikeresen bizonyították ezzel, hogy népzene és rockzene között létezik átjáró az előbbi irányából is.

Vasárnap délután öt órakor a Világzenei Színpadon illusztris vendégek (Ferenczi György, Dresch Mihály, Lovasi András) társaságában mutatják be saját zenéjüket és átdolgozásaikat.

Tavaly februárban már volt szerencsém az A38 színpadán Lee “Scratch” Perry-t látni élőben és hallatlanul elégedett vagyok, hogy idén a Szigeten ismét lesz erre alkalmam. Koncertjén mindenkinek ott a helye, akit életében legalább egyszer is szíven ütött a reggae vagy a dub, Lee apó ugyanis nem csupán egy előadó a sok közül, hanem a jamaikai zene címzetes Ősatyja – vagy egyike a még életben lévő Ősatyáknak. Ott volt mindkét műfaj születésénél, amelyek később új irányokat vettek keze nyomán, átértelmezte a hangokról való gondolkodást, megújította a stúdióról, mint alkotóhelyről és -eszközről kialakult képet, valamint egyelőre túlélni látszik mindent és mindenkit. Előadóként, közreműködőként és producerként jegyzett lemezeit szinte felsorolni is lehetetlen.

Augusztus 17-én, este 21.30-kor a zenei fiának tekinthető Adrian Sherwooddal lép majd együtt színpadra, aki Perry gondolkodását továbbvive vált a jamaikai alapú zenék stúdiómágusává.

Közös fellépésüket több, mint vétek: hiba lenne elmulasztani.

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Sziget 1-2. Amikor már koradélutántól nem bírok melózni az öt percenkénti, folyamatos telefoncsörgéstől és sms-dömpingtől, hogy ti. a "mikor jössz ki, hol leszel?" típusú tartalmas kérdésekkel bombáznak atomszőnyeggé, na, akkor már sejtem, hogy nehéz éjszakám l...
Hajóval a Szigetre Bár mostanra már éppen normálisan járható a K-híd, felhívjuk minden kedves fesztivállátogató figyelmét, hogy a tömegesen kivándorló, sátorverő ottalvósok torlódása miatt korábban dugulások fordultak elő és szerintünk még fognak is a nap folyamán. Jav...
Sziget zanza Szerdán este (sőt kedden is) letépve munkahelyi gönceimet síkitva rontottam le a Hajógyárira belevetni magam a jól megérdemelt szigetelésbe, ismerős szagok, fesztiválcimborák, gyakran és rég nem látott barátok közibé. Ha tetszik, ha nem, a Sziget Fes...