négy – szokott szombat

elindultam venni egy gumicsizmát.

kispál már dübörgött, mikor én még csak a felüljárón próbáltam átkecmeregni, szaporáztam lépteimet amennyire csak a gumicsizma engedte, közben pedig morogtam a pontos kezdés miatt.
a felüljáróról letekintve érzékeltem, hogy valami nem stimmel, de tudatosulni csak a kis utcában tudatosult bennem a dolog. baktattam, kispált dúdoltam és amikor a kereszteződésben szétnéztem villámcsapásként jött a felismerés: sehol a tömeg! nem hömpölygött ember folyó a hév felől és egyetlen – mondom _egyetlen_!!! – autó nem sok, annyi sem volt az utcában, még kihajtásra sem várt senki. az égszakadás megtette hatását, a szombati tömeg nagy része otthon maradt. szerencsére!

ennek ellenére az én hangulatom mégis a szokott szombati szigetes, letargikus, türelmetlen, bulira alkalmatlan. próbáltam uralkodni magamon, mégis ezek jegyében telt az este.   meg a nem meghallgatott koncertek jegyében. kispállal kezdődött, a második felére értem be, de még azt sem hallgattam végig, irány a sote.
aztán következett a nine inch nails, de nekem csak két és fél szám erejéig. amennyire vártam ezt a fellépést annyira nem tetszett amit hallottam. lehet, hogy rossz számoknál csatlakoztam, lehet, hogy türelmesebbnek kellett volna lennem, lehet.
átmentem hobóra, ami nagyon is jó volt, bár kissé halk és így, hogy a közepe után érkeztem kissé rövid. bár a közönség második ráadásra is színpadra tapsolta a bandát, hobó a cha-cha-cha sátor alatt kitört zenebonára hivatkozva a zenét nem vállalta, de verset még mondott.

a szokott sote kitérő után még benéztünk a táncdalfesztivál sátorba, korda gyurin és klárikán röhögni kicsit. aztán séta, dagonya, irány haza.

a szigeti szombat nem az én napom, szerencse, hogy mindig csak egy van belőle.

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Satan is coming Az alábbi kép a Nine Inch Nails koncertjén készült. A felvételből úgy tűnik, mintha Trent Rezonőr és együttese a nagy sötétségbe hoznának bele kirobbanó fényt és világosságot, márpedig semmi kétséget nem hagytak afelől, hogy igazából ezzel ellentétes...
sziget 2007 5. nap (less faith) tegnap ilyenkor még nem gondoltam volna, hogy fél óra után otthagyom a francba azt a bandát, akik egykoron szalonképessé tették a prüntyögős-integetős trance-et, s valamikor 2001-ben (ugye jól emlékszem?) az akkori sziget talán legnagyobb buliját csi...
az öreg hölgy látogatása Igen, megint az öreg hölgy, aki elég sokszor megfordul nálunk, ha valaki nem csak hallani akarja az látni is könnyedén tudja, de azért mégis érdemes csütörtök este, olyan fél 10 tájban elbóklászni a világzenei felé. Ha pedig már arra bóklászunk, akk...