Sziget 2007 BF #1

A korai időpont, vagy a nagy név

hiánya miatt, mindenesetre viszonylag kevés emberke társaságában szálltam le a
HÉV-megállóból. A híd felé vezető úton persze már szép számmal képviseltették
magukat a különböző „aggyá pénzt jegyre”, és a garantáltan legális „féláron
kapsz jegyet”-típusú arcok. Pár percig még értetlenkedő fejjel álldogáltam a
bejárat előtt, ugyanis fogalmam sem volt, hol váltják be az előreváltott
jegyet. Egy kedves hölgy útbaigazítását követően azonban egyből megkaptam a „professional”
feliratú karszalagot, kis örömködés, majd irány a felfedezőtúra.

…ami aztán elég rövidre
sikeredett, ugyanis semmi új dologgal nem találkoztam, szinte még az árusító
sátrak is centire ugyanott voltak, mint a megelőző években. Minek változtatni a
már bevált struktúrán, ugye. A HammerWorld sátor mellett elhaladva
belehallgattam egy percig a Dalriada nevű magyar csodába, ami biztos nagyon jó,
de a folkelemek valahogy soha nem tudtak megfogni, sőt, ez esetben kifejezetten
elijesztettek.

Az irányt a sokatmondó Zúzda színpad
felé vettem, ahol éppen a Wackor szórakoztatta az összegyűlt nem túl nagy
tömeget. Sajnos a hangosítással akadt több probléma is, a legszembetűnőbb az
éneksávon néha tapasztalható oltári nagy recsegés volt. Mindegy, ez egy kis színpad,
ne is legyenek nagy elvárásaink! Beszéljünk inkább a zenéről, ami percek alatt
elfeledtette a hallgatósággal a nem éppen tökéletes körülményeket. A legnagyobb
hatást egyértelműen a Pantera munkássága gyakorolta rájuk, néhol érezni
lehetett egy kis Anthrax-ot is, mintha visszarepültünk volna 10-évet az időben.
Félreértés ne essék, nagyon is jó volt ez így, a srácok egyedi hangzással és
változatos repertoárral büszkélkedhetnek, a legősibb trasheléstől a groove-os
betétekig.

Utánuk következett a lényeg,
számomra az est fénypontja, a legbetegebb szövegekkel és óriási kreativitással
rendelkező Isten Háta Mögött. Idén csak két koncertet adnak (legalábbis eddig
nagyon úgy néz ki), a másik pár nappal korábban volt a Kultiban, sajnos azon
nem tudtam ott lenni. Az elvárásaim nagyon magasak voltak, és bár egy-két
hajszállal alulmúlták azt, még így is fergeteges koncertet adtak. Pál
frontemberi munkásságára talán a joviális a legjobb szó, a béke sugárzott
minden szavából. A műsorba fele-fele arányban pakoltak a két nagylemez
tételeiből, a legzseniálisabb megoldás a keretként szolgáló Közelítő Távolító
című szupersláger volt. A legviccesebb momentumot pedig talán az elszállt kábel
miatt félbeszakadt szám utáni 5 perces intermezzo jelentette, majd egy olyan
folytatás, mintha közben egy másodperc sem telt volna el.

Természetesen kaptunk más
slágereket is, fojtogatott a kéjgáz, majd kanyarodási ceremóniát tartottak,
játszottak jópár kevésbé egyértelmű dalt is, viszont kimaradt a Tavaszi
nemződüh, ezért érezzétek megrovásomat! Az időközben viszonylag népesre duzzadt
nézősereg vette a lapot, együtt énekelt, együtt merült el a mélyben, hogy aztán
egy katarzis darabokra szakítsa.

Ezután olyan zenekart keresni,
ami levesz a lábamról, hát mit mondjak, elég merész vállalkozás. A Within
Temptation
nel próbálkoztam, Nightwish kópia, nem volt jó. Valahogy soha nem
tudott megfogni ez a szárnyalós-dallamos téma. Szóval ennyi.

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

szigetfeszt 5. nap – rummá’ tört remények A szervezet már jelez. Prüsszög, köhög, szúr, nyilal, hasít. A maga részéről köszöni szépen a fesztiválból már kiszállna, bár tudja hogy nem lehet, bírnia kell, nincs szünet, hátra van még a vége, ha minden jó, a vége. Testem sopánkodását, gondoltam...
Lófra magyar Bácskai Júliát a Szigeten három dologról lehet felismerni. Ezek: Inverztúrórudis mintás ruhát visel. Azaz piros alapon fehér pöttyös. A napijegye nem a csuklóján van, hanem a bokáján. Biztos gyönyört okoz neki, amikor leellenőrzik a bejáratnál. P...
Sziget // második nap // Az odáig tiszta sor, hogy miután beértem rögtön a Mokkacukkerbe kellett mennem az elsô italomért, de utána kicsit felborult a menetrend - azért, mert azt hiszem nem is volt, pontos biztos nem. De úgy gondoltam, majd úgyis beszippant a Sziget, és ez í...