az öreg hölgy látogatása

Igen, megint az öreg hölgy, aki elég sokszor megfordul nálunk, ha
valaki nem csak hallani akarja az látni is könnyedén tudja, de azért
mégis érdemes csütörtök este, olyan fél 10 tájban elbóklászni a
világzenei felé.

Ha pedig már arra bóklászunk, akkor törjük át magunkat a tömegen – mert tömeg lesz az nem kétséges, óriási – és miközben féltőn óvjuk a kezünkben lévő sörös, vagy/és pálinkás poharak tartalmát, nézzünk ki egy aránylag nyugisabb helyet a domboldalon, hol is letelepedünk. amennyiben szerencsénk van, akkor nem derül ki, hogy a hely azért nyugis, mert a nem messze sorakozó mobil sor felől érkező szellő épp ott adja ki magából a semmivel nem összetéveszthető szigeti bűzt.

A tökéletes hely megtalálása és elfoglalása után már csak egyetlen dolgunk van: feküdjünk hanyatt, hallgassuk a zenét, bámuljuk a csillagokat, a felhők vonulását. apró elszunyókálás nem csak, hogy megengedett, de egyenesen ajánlott. nyugodt, varázslatos másfél óra, az éjszaka további részére való felkészülésként tökéletes.

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Sziget // harmadik nap // Még délután rávett, hogy menjek vele Gogol Bordellora, mert az nagyon jó lesz. Nem volt könnyû összeszednem magam, de megérte. Elôször is a Mokkacukkerben fogyasztottuk el a hello-bakardit, aztán még csatlakozott ô is, és már kezdôdött is Gogol a Nag...
Itt a vége Bejutás előtt három perccel hirtelen rámjön valami fura, kínzó hasgörcs, basszus, ki kell most már bírni, majd legfeljebb sietek odabent, de nem megy, kirohanok a legközelebbi toi-toihoz, na jó, inkább a másodikhoz az állapotok miatt, és… a részletek...
Akusztikailag széttépve – Sziget, No. 2. Épp hogy odaértünk a Gentleman első számára, mindig elszámítom magam, pedig ennek a koncertnek az elejét már tavaly is lebuktam. 5 perc kellett, nem több, amíg belekerült a kezünkbe a fröcsike, nagy fajta, frissítő, mint az eső, ami elkezdett szakadn...