Ugyanaz máshogy: Quimby és Duende az A38-on

Nem akarok most abba belemenni, tényleg a Quimby-e az ország legjobb klubzenekara és ilyenek. A Quimby nagyon jó zenekar, nem csak klubokban, hanem kis- és nagyszínpadokon is, van mögöttük számos nagyon jó lemez (ilyenkor muszáj cím szerint is említeni néhányat, akkor mondjuk legyen az Ékszerelmére meg a Káosz Amigos, amiről egyébként nyáron meglepően sokat játszottak), …

Hasít át a csenden: Hajós Kristóf az Unbending Trees-ről

December 19-én lép fel a Várban, a Zenetudományi Intézet családias (100 fős) előadótermében az Unbending Trees, és bár lehet, hogy megtöltenének nagyobb helyeket is, igazából nagyon megfelel nekik a kicsi, zárt, csendes tér. A zenekar énekes-szövegírójával, Hajós Kristóffal beszélgettünk technikáról, a zene elhelyezéséről, és arról, hogy miben lesz más a második lemez. Második meggondolásra már …

Lófaszt, teljes tisztelettel: szombat a SZIN-en

Nem valami jó érzés, ha az embert azzal fogadják egy fesztivál bejáratánál, hogy ma minden egy órával előbbre jön és egy csomó minden el is marad. Én ekkor még csak a felhőkre gyanakodtam, nem a jegyzőre és a városházára, és gondoltam, azért lássuk, mi történik. Végül meglehetősen rossz szájízzel kellett zárnom az idei SZIN-t. Az ex-Amber Smith-es Kőváry ‘Rakenroll’ …

Punk péntek: ide-oda a SZIN-en (II. rész: sötétben)

“Igyá sört!”, mondta gyerekkori emlékképemben az eszméletlenül heverő punknak egy másik punk, én pedig azóta igyekszem ezt a jó tanácsot gyakorlatilag az egész életre alkalmazni. Mert az kétségtelen, hogy a fesztiválozás nem csak, de még nem is elsősorban a zenéről szól, hanem arról, hogy az ember hogy mászkál össze-vissza két “igyá sört!” között, meghallgat zenéket, embereket (olyanokat is, akiket ismer, …