Állati volt ez a Sziget – a nagy fesztiválértékelő

Óbudai-újpesti lakosok, Aquincumi Auchan dolgozók, Szigetes csaposok, budapesti hostel-recepciósok, taxisok, HÉV-vezetők sóhajtanak fel és könnyebbülnek meg ezen a borongós szerdai napon: véget ért a 2018-as Sziget Fesztivál. A bloggerek, vagyis a mi feladatunk pedig ilyenkor az összegzés, amit alább meg is teszünk, az előzőeknek pedig van egy rossz (de azért mégiscsak jó, valljuk be) hírünk: 2019-ben is lesz Sziget!

fotó: Sándor Csudai

Először is, csak halkan: ha valaki mégegyszer használja a majom/majomkodás/majomkodni szavakat a Sziget idei fellépőivel kapcsolatban, azt azonnal dobálják meg jó alaposan színes koktélos-homokozóvödrökkel! Szóval, ennek tudatában értékeljük az idei Szigetet, fellépők, infrastruktúra és minden egyéb szempontból!

Ha csak a számokat nézzük, kétség sem férhet hozzá: az idei volt az eddigi legsikeresebb Sziget. Az utolsó nap megérkezett a fesztivál történetének kilenc milliomodik látogatója (jutalma egy örök Sziget bérlet, menő!), valamint csak idén volt három teltházas este, a fesztivál pedig összehozott egy új nézőcsúcsot 565 ezer látogatóval. Ebből nem nehéz kikövetkeztetni, hogy nyereséges lett a fesztivál (szegény Gerendai pont rosszkor vonult háttérbe), megtérült tehát a Sziget befektetői által bevállalt kockázat, miszerint még többet költenek fellépőkre. Ez nem csak a szervezőknek remek hír, hanem nekünk is, ugyanis bízhatunk benne, hogy a további években is hasonlóan remek színvonalú lineup-ot kapunk, mint idén. Az első 2019-es nagy nevet az ígéretek szerint már kb egy hónap múlva megtudhatjuk, de ne szaladjunk ennyire előre, értékeljük az idei fellépőket!

fotó: Sándor Csudai

A legnagyobb csalódást nem könnyű kitalálni: Kendrick Lamar. Első esti koncertje nemhogy megadta volna az alaphangot egy remek Sziget Fesztiválnak, inkább süllyedt tőle Rihanna-i mélységekbe az ember lelkesedése. Csalódás volt ez a javából, hiszen az a 40 perces előadás, amit végül kapott a nagyérdemű is inkább volt erőltetett és kínos, mint értékelhető produkció. Természetesen voltak nyilatkozatok, ami szerint Kendrick teljesítette az elvárt minimumot (és ha a szerződést nézzük, ebben biztos igazuk is van), de azért a mezei rajongó által támasztott minimum szint talán ennél kicsit magasabban van.

Térjünk is át a pozitívumokra, mert abból volt bőven! Egyrészt idén ismét bebizonyosodott, hogy a legbarátságosabb helyszín a Világzenei színpad, ahol olyan, az egyszeri szigetelőnek ismeretlen zenekarokkal is meg lehet ismerkedni, mint a Jewish Monkeys. Megismerkedni? A francokat, konkrétan itt és most szeretném megalapítani az Első Magyar Jewish Monkeys Fanclub-ot, ennyit legalább megérdemel a 2018-as Sziget legjobb koncertjét produkáló együttes. Igen, kimondtam, ez volt az idei Sziget legjobb koncertje.

A dobogóra még két állati csapat fért fel nálam (nem, nem mondom ki, hogy milyen állatok, csakazértse!), mégpedig a Gorillaz és az Arctic Monkeys. Előbbi egy olyan élvezetes és magával ragadó 10 pontos produkciót tett le a Nagyszínpadra 24 órával Mr. Lamar után, hogy még most is keresem az állam és feláll a szőr a karomon (hátamon, kinek hol, ugye). Utóbbi pedig egy annyira tűpontos, szerencsére új számokat nagyrészt nélkülöző, negyed 12-ig tartó (Tarlós papa mérges lesz!) koncertet adott, ami bőven kárpótolta a pár évvel ezelőtti VOLT-os koncert miatt nyafogókat (azért a Wiesen-i koncerthez nem ért fel, de ettől ez még bőven 10 pontos produkció volt az idei).

fotó: Sándor Csudai

Ami még beleférne a TOP10-be nálam: Lykke Li (szerintem igenis működött a szentimentalizmus a lemenő napfényben), Bilderbuch, Sofi Tukker, Nothing but Thieves, Unknown Mortal Orchestra, King Gizzard and the Lizard Wizard, The War On Drugs.

Őszintén mondom, az idei Nagyszínpad zenei összetétele nekem kifejezetten bejött: valljuk be, egy estét azért megérdemel egy DJ produkció (Kygo), kapott főműsoridős helyet a hiphop (Kendrick Lamar), volt headlinerként nagynevű díva (Dua Lipa, Lana Del Rey), illetve helyet szorítottak a gitárzenének is (Gorillaz, Mumford, Arctic Monkeys). Emellett a délutáni Nagyszínpados koncertek is kellően változatosak voltak, szerintem így néz ki egy ideális, sokszínű fesztivál legnagyobb színpadának zenei felhozatala, ezért jár a pirospont!

Nézzük, mi volt még a zenén túl idén a Szigeten, itt kezdjük a pozitívumokkal:

  • egyrészt, még mindig bringával a legjobb járni a Szigetre, a H híd-i bejárat nyugalma és a kényelmes tekerés hazafelé eléggé feelinges (pro tipp: nem szabad nagyon sokat inni azért)
  • másrészt, ha mégis kocsival jönnél, tedd azt Mol Limoval! A HÉV túloldalán, a benzinkútnál hagyhatod az autót, ahonnan alig kell többet sétálni, mint a tömegközlekedéstől. Kifelé igazán kényelmes volt, kérünk ilyet jövőre is!
  • jó ötlet volt teljesen lezárni a forgalmat a K híd előtt, így az ott lévő MOL kút is gyakorlatilag a fesztivál egyik helyszínévé alakulhatott, illetve a bejutás is pár perccel rövidült
  • az egyik legjobb dolog volt, ami az A38 sátorral történhetett, hogy elbontották körülötte a beléptetőket, így mindenki akkor és ott mehetett be, ahol csak akart
  • emellett a színpadok elhelyezése is szuper volt, az Európa-Világzenei-AfroLatin-A38-Nagyszínpad ötszög pár perc alatt bejárható volt, mégsem hallatszódtak át a produkciók
  • A fizetési rendszer szuper volt, a karszalaggal fizetés és az applikáción keresztüli feltöltésbe, nyomonkövetésbe sem lehet belekötni
  • a Sziget zöldítése is egy jól sikerült projektnek tűnik, a műanyag evőeszközök eltüntetése és a szívószálak számának redukálása mindenképp üdvözlendő. Alapvetően a repohárral sem volt gond, de

(és akkor most nézzük a negatívumokat)

  • miért nem válthatom vissza a poharamat, ha arra nincs szükségem és nem akarom hazavinni emlékbe? Így, hogy nem lehetett pénzre visszaváltani a poharakat, rengeteget dobáltak el az emberek (környezettudatosság, ugye), hiszen ha nincs rá szükségem többet, haza nem akarom vinni, pénzt nem kapok érte, akkor mit tegyek vele? Miért is nem lehetett rendesen, pénzért visszaváltani (akár egy zsetonnal megtoldva, hogy mindenki csak a sajátját válthassa vissza)?
  • még mindig repohár: ha már kitalálták ezt, esetleg szólhattak volna a csaposoknak, hogy ne húzzák a szájukat minden alkalommal, amikor megkérem őket, hogy ugyan már, öblítsék ki a poharat, amit kilométereken át cipeltem magammal a porban
  • még mindig zöld Sziget: ez persze nem a szervezőkön múlik, de miért nem lehet végre megoldani, hogy a fene nagy zöldítések közepette ne kelljen minden alkalommal blokkot (aka. haszontalan papírfecnit, szemetet) adniuk a pultosoknak? A NovaRockon is sikerült megoldani, hogy az applikációban láttad a bizonylatokat, itt ez miért nem megfelelő? Tudom, továbbítsam kérdésemet a NAV-nak.
  • nagy negatívum volt még a Nagy Utcaszínház idei produkciója, bár ez lehet, hogy csak a korábbi évek lenyűgöző attrakcióinak fényében tűnik így
fotó: Bodorkós Máté

Összességében az idei Sziget remek volt, egy olyan úton indult el ezzel az évvel a fesztivál, amiben rengeteg pozitívumot találhatunk és amivel a legjobban mi, látogatók járunk. Ezek mellett azért minden évben felmerül bennem, hogy mennyire célszerű egy ilyen kaliberű fesztiválnak egy hétre nyúlnia (ez külföldön is nagyon ritka), de az élet minden évben megcáfol és kiderül, hogy csak én vagyok papírkutya, aki nem bír 7 egymást követő napon is bulizni. Nem gond, ezzel együtt tudok élni, hiszen bárhogyan is alakul a Sziget jövője, azért az biztos, hogy: „kell egy hét együttlét!” Találkozunk jövőre is!

Sziget Fesztivál 2019.
2019. augusztus 7-13.
Budapest, Hajógyári-sziget
További infók erre