Ilyen volt az EFOTT-vasárnap

Nagy bánatunkra, sajnos csak az idei EFOTT záró napján tudtunk részt venni, de keseregni így sem volt okunk. Vasárnap a délelőtti órákban indultunk el a Velence melletti Baracskára, ahol sikerült foglalnunk szállást, megérkezés és némi hideg ital elfogyasztása után célba is vettük a már jól ismert fesztivál helyszínt.

fotó: EFOTT FB

Az első koncert amire igyekeztünk a Zaporozsec nevű formáció volt, akik könnyed pop-rock zenében utaznak, egészen kellemes szövegvilággal megspékelve. Túl sokan nem voltak a srácok koncertjén lévén, hogy a labdarúgó világbajnoksággal azonos idősávban játszottak. Mi sem maradtunk végig, viszont az a 35-40 perc meggyőzött arról, hogy a fiúk tudják, hogyan kell egy kerek kis bulit összehozni, a csekély létszámú közönség sem vette el a kedvüket, pofás kis show-t hoztak össze.

A következő állomás a világbajnokság döntőjének a vetítése volt, mindenféle túlzás nélkül állíthatom, hogy a fesztiválozók legalább 70%-a itt volt. Mondanom sem kell, hogy a többség Horvátországnak szurkolt, alig-alig, csak elvétve lehetett felfedezni egy-egy francia drukkert. 4-1-es francia vezetésnél feladtuk, és inkább a Velencei-tó hűsítő vizét választottuk, természetesen hűsítő sörrel ( ismét 6dl, ismét jár a pacsi ) a kézben. Gyorsan elszaladt az idő, annyira, hogy igyekeznünk kellett, nehogy lemaradjunk Lukács Laciról, és a már kultikusnak nevezhető Tankcsapdáról. A zenekar idén a Lukács fél évszázad elnevezésű turnét nyomja, májusban a Budapest Parkban, júniusban a VOLT fesztiválon sikerült elcsípni őket, és az igazság az, hogy az EFOTT-os fellépés sem különbözött szinte semmiben, a fentebb említettektől. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne lett volna jó koncert. Sőt, nagyon is remekül összepakolt, slágerekkel teletűzdelt, abszolút profi koncertet toltak, a setlist ( nyílván mindenki hiányolt valamit ) tökéletesen lett felépítve, időrendi sorrendben, egymás után záporoztak a klasszikus dalok. A legjobb méreg című szerzeményt Lukács így vezette fel: „Most pedig következzen egy olyan dal, amit néha elővesznek ilyen-olyan zenekarok is” -utalt természetesen a világhírű Metallica-ra. Bár Lukács Laci idén 50 éves, nagyon úgy fest, hogy most él csak igazán, tele lendülettel és energiával, bízzunk benne, hogy ez a tendencia a továbbiakban is megmarad.

fotó: EFOTT FB

A záró nap headlinere Dánia egyik leghíresebb és legkedveltebb zenekara a Volbeat volt, akik pár év kihagyás után tértek vissza ismét hazánkba. Gyorsan az elején leszögezném, hogy a banda frontembere a koncert alatt többször Budapestet emlegette, ugyanis úgy gondolta, hogy a fővárosban lépnek fel. Vannak akiket ez roppantul zavar, és neheztelnek a hasonlóan megnyilvánuló előadókra ( legutóbb Rita Ora Zamárdiban hitte, hogy Budapesten van, kapott is hideget, meleget ) ami valamilyen szinten jogos, illene tudni, hogy éppen hol is játszanak, talán egy egyszerű Hungary is megfelelt volna a Budapestezés helyett, de hát személy szerint engem jobban érdekelt az, hogy milyen bulit nyomnak, és hát arra aztán tényleg nem lehetett panasz. Tökéletes hangosítás, szuper színpadi kép, és fantasztikus előadás jellemezte a banda előadását, az meg már csak hab a tortán, hogy remek dalokat hoztak el nekünk a tó partjára. A 14 dalból álló setlistbe olyan klasszikusok fértek bele mint a Lola Montez, Dead but rising, 16 dollars, Still counting, vagy a Fallen, a Cape of our Hero nagy sajnálatomra nem. Bízzunk benne, hogy a következő magyarországi Volbeat koncertig nem kell éveket várnunk.

Az éjszaka közepén még betekintést nyertünk egy újabb forró, és izgalmas Intim Torna Illegál koncertre, akik a legújabb lemezükkel, az Élni jöttünk című albummal hozták lázba a szép számú közönséget. Róluk már írtam itt a blogon többször is, egyik kedvenc koncert zenekarom, nagyon érzik, hogy mi kell egy igazán vad, őrült bulihoz. A koncert után megtöltöttük az üres poharainkat, és kicsit lézengtünk a fesztivál területén, amikor is még éppen sikerült elcsípnünk a nem olyan régen az Euroviziós Dalfesztiválon is jelen lévő AWS-t, akikkel közösen ordítottuk, hogy Viszlát nyár, pedig igazából még csak most kezdődik J

Az éjszaka folytatásaként retroztunk egy kicsit Dévényi Tibi bácsival, majd reggelig tomboltunk a legtutibb rock szerzeményekre. Ismét rengeteg pozitív impulzus ért a rendezvényen, csupa jó arc ember, ütős koncertek, bulik, gyönyörű lányok. Köszönjük EFOTT, jövőre találkozunk.

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

nem csak a 20 éveseké az EFOTT! Kalapács, Deák Billl, Karthago, Edda - na melyik fesztivál nagyszínpados programját sorolom? igen, ez az EFOTT harmadik nap. nem, nem az Elaggott Fókások Országos Tolókocsis Találkozója, hanem az egyetemistáké és főiskolásoké? na, de akkor mi ez a so...
a várost hajnalban hagytuk el nem sokat tévedtünk beharangozónkban, az EFOTT pénteki napján jelentős nyugdíjas csapatok portyáztak a miskolci egyetemvárosban. sőt, a nagyszínpad előtt teljes mértékben átvették az uralmat, mint az előre látható volt. kijelenthetjük, minden a várak...
Elektronikus fronton erősített az EFOTT Az idén ismét a Velencei-tó mellett megrendezésre kerülő EFOTT nem lassít: újabb fellépők érkeztek az egyetemisták legnépszerűbb fesztiváljára, ezúttal az elektronikus vonalról. Megkockáztatjuk, talán az idei a legerősebb felhozatal az EFOTT történet...