Zene, látvány, politika, társadalomkritika 3D-ben

Zenei élményekben gazdag héttel ajándékozott meg bennünket a Budapest Promoter (örök hála és pacsi, srácok! csak így tovább!), szombat este a Massive Attack adott bulit az Arénában.

A zene mellett (természetesen) főszerepet játszott a látvány, a politikai nézetek kinyilatkoztatása, nyakon öntve egy jó nagy adag társadalomkritikával.

Kulturáltan szórakoztunk.

Harmadik BS koncert hat napon belül, tényleg mint egy fesztivál, caplatni ugyanoda, izgalommal várni mi lesz, ismerős arcokat levadászni a tömegben. Jó dolog ez.

Tizenkét éve nem volt Budapesten önálló Massive Attack koncert, itt volt az ideje már. Én 2008-ban láttam őket utoljára (azóta 2010-ben volt egy felemás megítélésű fellépésük a Volton) a Balaton Sound-on (te jó ég, mennyire más volt a akkor még a Sound) az buli magasra tette a lécet. 2010 óta sorlemezt nem adtak ki, így azért azt nem várhattuk, hogy kevésbé ismert számok záporoznak majd felénk.

Nem sokkal kilenc előtt a hangosan beszélő hölgy (mint a színházban) figyelmeztetett mindenkit, ideje behúzni a helyünkre, mindjárt kezdődik a show. Most sem vagyunk sokan, de talán többen, mint a zseniális Arcade Fire koncerten egy hete.

fotó: Budapest Promoter facebook

Persze nem kezdődik, egy kis bánatos reggae húzza az agyunkat. De megéri várni, az éteri szépségű Hymn Of The Big Wheel rúgja be a bulit. Horace Andy hangja még mindig szenzációs. A feje fölött világító spot még misztikusabbá, ősi, mélyről jövő spirituális a hatásúvá tette az előadását.

Közben sorjáznak a háttérben a bölcseletek, szánkázunk az oraveckoelói magasságok felé.

Persze a vizuál van használva rendesen végig a bulin. Idézetetek formájában sok politikus, diktátor és a történelem szemétdobjára való egyed megidéződik. Hitler, Göring és Göbbels a náciktól, Sztálin a kommunistáktól, Semjén és Trump, őőő, a kortárs, izék politikusok táborából, és még rengeteg hasonszőrű akinek a gondolatai sorjáztak a kivetítőn.

De az indexet sem kellett aznap végigpörgetni, a hét fontos headline-jait is böngészhettük a ledfalon.

Megkapta magáét a közösségi platformokhoz való ragaszkodásunk is. Nem csoda, a Massive Attack volt az egyik első zenekar, amely törölte a Facebook oldalát a Cambride Analityca botrány után.

Azért persze minden harmadik ember a mobiljával a mancsában fotózta (én is, naná), az ‘ossz meg’ feliratot és posztolja az instára.

Kaptunk véleményt a Brexitről, felvillant egy sor politikai párt neve/logója a Labour-tól az MKKP-ig. A jól tájékozottságukat mutatja, hogy a 47ezerből élők pártja is feltűnt. Látvány, hang, fény, zene, információ, gondolatok. Jutott mindenből nem kevés.

A gyengédebb kezdést követően a pokol már a második számnál elszabadult. Risingson. Egy ismerősöm kérdezte, aki felületesen ismeri a zenekart, hogy ‘nem fogsz elaludni a zenéjüktől?‘. Azt tuti nem. Fogtam a pajeszom rendesen, hogy le ne tépje a basszus. Előrelép Robert Del Naja azaz 3D, azaz az agy, na és Grantley Marshall azaz Daddy G.

Azt tudtam, hogy Horace közel jár a hetvenhez, de azt hajlamos elfeledni az ember, hogy Daddy G is lassan hatvan. A színpadi jelenléte, megjelenése nem ezt sugallja, baromi jó még mindig. Ő is.

Most is bebizonyosodik: nemzetközi színtéren sikeres zenészek egyik legnagyobb skillje, hogy a világ majd’ összes nyelvén tudnak köszönni és köszönetet mondani.

A Massive Attack soundja még mindig elképesztő. Két dobszerkó, a koponya alá behatoló effektek, kütyük, szintik. Angelo Bruschini gitárjátéka pompásan kiegészítette az elektronikus hangzást. Amúgy nagyon jól vizsgázott a héten az Aréna is. Jól szóltak a koncertek, tényleg.

Két előzenekar(produkció) volt az estén a Massive Attack előtt, Azekel és a Young Fathers. Az előbbire nem értünk még oda, az utóbbira igen, de bármennyire is fényezte őket 3D, ők nem az én bandám.

Azekel és a YF is megfordult a színpadon a fő műsorban, talán az előzetes produkciót látva nem csoda, hogy a buli mélypontja a Young Fathers-szel előadott két szám volt. Amit az Angel csodája oldott fel.

Sokan várták, de se Karmacoma, se Teardrop nem volt az estén. Deborah Miller is későn, a koncert fő részének a végén kapott főszerepet, nem a női vokál volt a hajtóereje a bulinak. Többek bánatára.

Nem volt hosszú a műsor, a brit klasszik koncerthagyományokat követve Mi a nemrégiben indult turné tapasztalatait leszűrve még így is a hosszabbik setlistet kaptuk, a Splitting the Atom-mal zárult a szombat esténk. Atom volt.

 Massive Attack Setlist Papp László Sportaréna, Budapest, Hungary 2018

A koncertet meglovagolva egy zseniális trollkodás is született. Évek óta tartja magát az a pletyka, hogy a titokzatos graffiti művész Bansky nem más, mint 3D. A koncert után felbukkant Budapesten egy alkotás Bansky aláírással.

Mindenki ugrott, hogy csak nem?! De nem. A Bansky hot-line hamar válaszolt, hogy ‘works of imposter’, így leleplezték magukat.

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Ül és vár, ül és hallgat – beszámoló a 30Y zenekar Szentimentá... Előre bocsátanám, nagyon nehezemre esik nem szuperlatívuszokban fogalmazni. Eddigi pályafutásom talán legnehezebb feladata szavakba önteni a tegnap estét. A tovább után olvashatjátok, ami felett legalább másfél órája ülök, és írom át újra és újra. Mé...
FOO 2014 – még egyszer tartozom még egy FOO beszámolóval, értékelővel, szigorúan szubjektíven. először egy vallomás: nekem ez volt az első. mármint teljes, az elejétől a végéig tartó. és élveztem, nagyon. aki ezek után, hogy lelőttem a poént, még kíváncsi a részletekre is,...
Foster a Parkban Ez is megvolt. A Foster the People kedd este letudta első magyarországi fellépését a Budapest Parkban. Nem, nem ez volt életünk koncertje, de mindig jó dolog egy világszerte ismert zenekart itthon meghallgatni. A néhány hét múlva megjelenő Sacred He...