Rájátszottunk

A múlt héten több fórumon, honlapon, neves és kevésbé nívós lapban felmerült a téma, mi alapján kapott Bob Dylan irodalmi Nobel-díjat? Pro és kontra, magas művészet-e a zene? Ebben én nem tudok (és nem is akarok) dönteni, de ilyen gondolatokkal is sétáltunk el vasárnap este a Margó Feszt záróprogramjára, a Rájátszás nevezetű zenész/költő szupergroup koncertjére.

rajatszas
Rájátszás

Rövid hétvége, lightos koncert mondhatnánk, de ez nem így van. Messze nem.

Öt éve már, hogy a Margó fesztivál szervezői kiötlötték, hogy kortárs költők műveit elküldik pop-rockzenészeknek és aztán csak lesz valami. Lett.

Öt év alatt komoly kis csapattá nőtte ki magát az örömzenei társulás, ami a kezdeti duókból igazi zenekarrá formálódott, bár az érdekes nevezetű Háy Come Beck és a Szűcsinger párosok a mai napig feltűnnek. A Szűcsingert tavasszal kaptam el a budafoki könyvtárban és azt kell mondjam, a tökéletesen vegyes közönséget is megnyerte magának a páros.

Viszem magammal – A Rájátszás-film

Miért hasonlítja Beck Zoli érzelmi anarchiához a Rájátszást? Hogy lett Grecsó Krisztián 49 sorából végül 6? Miért vett fel gitárt Háy János? A Rájátszásban a magyar pop-rock szcéna legismertebb alakjai valamint kortárs költők írják újra és játsszák el egymás műveit. Az alkotói folyamatban a költők új szövegeket írnak a zenészek ismert dalaihoz, a zenészek pedig megzenésítik a költők egy-egy versét.

Ugyanakkor a Rájátszás már rég nem egy véletlenszerűen összerakott, egy-egy alkalomra szóló kompánia, hanem egy rendes zenekar, amelyik néha már-már úgy hat, hogy túl nagy lépésekkel halad előre.

Nekem már a legutóbbi A38-on tartott buli is nagy volt. 600 ember nem feltétlenül a legnagyobb tömeg, amely Pest-Budán be tud préselődni egy terembe, de nekik már nagy. Leginkább a színpaddal szemben álló emberek miatt nagy. A magyar úri közönség sajnos társadalmi életet élni jár el esténként, nem csak kávéházba, pubba, kocsmába, hanem koncertterembe is. Senkinek nem ez a legkényelmesebb, nem a legpraktikusabb, de az élet nagy dolgai még mindig sokszor a világot jelentő deszkákkal szemben vitatódnak meg. Egy bazi hangos rockbulin ez még elmegy, de egy olyan esten, ahol nem csak zenélnek, hanem felolvasnak, verset adnak elő, több ez, mint kínos.

A mostani buli ingyenes volt, de regisztrációhoz kötött, több mint 250 főt fogadtak, de a Rájátszás népszerűségét jelzi, hogy pikk-pakk beteltek a helyek.

A helyszín a Kazinczy utcai Tesla volt — akik hozzám hasonlóan előszeretettel mászkálnak a belvárosban, a fasza régi neonreklámok miatt már biztosan betévedtek az udvarára — , az átlag itt tartott bulik nem az én világom, így először léptem be ide.

A koncertterem a második szinten volt — big up hogy a ruhatár ingyenes, plusz a kedvenc osztrák búzasöröm sem fájt 800 jómagyar forintba sem —, így a véce és a büfé között ingázni kellett, de ez legyen a legnagyobb gondunk.

wp_20161016_20_48_30_pro
Rájátszás

A 20:30-ra meghirdetett kezdés nagyjából tartva, a felállás zenész részről Egyedi Péter, Kollár-Klemencz László, Szűcs Krisztián az irodalmárok részéről pedig a legkevésbé  muzikális Kemény István és a leginkább muzikális Grecsó Krisztián tag volt jelen.

A 30y-os különítmény (Beck Zoli és Sárközy Papa) most nem lépett fel, ahogy az amúgy már jó ideje Rájátszás közelben sem látott Kardos-Horváth Janó sem.

Nem mondanám, hogy én vagyok a legnagyobb Óriás rajongó az országban, de Egyedi Peti orgánuma mindig lenyűgöz és ahogy összetartja ezt a brigádot, minden tiszteletet megérdemel.

Tökéletesen működött a koncert , sok dal néhány verses betéttel — a közönség itt értőbb volt, simán lehetett élvezni, btw a hangosítás is rendben volt. Grecsó teljes jogú énekes-gitárosként funkcionált. Ő az egyetlen poéta, aki a saját versét zenésítette meg, sikerrel, a Dezső a zenekar egyik ‘slágere’ lett., sőt a basszusgitár is megfordult mindenki kezében, így az övében is.

Rájátszás: Dezső

Szöveg: Grecsó Krisztián Zene: Grecsó Krisztián Szívemhez szorítom címmel megjelent a Rájátszás második könyvbe csomagolt cédéje a Magvető és a Kultúrkombinát közös kiadásában. Tizennégy új dal, novellák, valamint a dalszövegek mellett az eredeti versek is megtalálhatók a kiadványban (a kötetbe itt lehet belelapozni).

Fájdalom, hogy Szűcs Krisztánt már nem látjuk sokkal többet, egy saját banda élén (tavasszal jókat röhögtünk rajtam, egy átmulatott estén, x sör y pálinka után a Flaming Flames baromi jó zenekarnévnek hatott), Kollár Laci meg egy igazi színpadra termett karakter.

Új dalokat is halottunk nem is egyet, jól felépített műsor volt, hamar elrepült a másfél óra.

A Rájátszás rájátszásában elhangzott a legnagyobb sikerre vitt szám és még egy újdonság, kellemesen mosolyogva andaloghattunk haza.

Így, vagy úgy, nagy népszerűség ide, vagy oda, novemberben ott leszünk a hajón.

Rájátszás – Ezt is elviszem magammal (Petőfi Rádió Akusztik)

Rájátszás – Ezt is elviszem magammal (Petőfi Rádió Akusztik) Iratkozz fel a Petőfi Rádió YouTube csatornájára: https://www.youtube.com/user/petofimusic?sub_confirmation=1 Nézd még több videót a Petőfi Rádió YouTube csatornán: https://www.youtube.com/user/petofimusic Keresd a lejátszási listákat a tematikus, hosszabb összeállításokért!

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Világ végi nagy fotó – Sziget -1 És akkor ki fog nekünk Kispál számokat játszani jövőre a fesztiválokon?!?!? A kínzó kérdés vasárnap este merült fel bennem, mikor is fejben már a másnapi koncertre készőlődtem, majd hétfőn már hangosan is kibukott belőlem. Komolyan elhittétek? - kér...
Ül és vár, ül és hallgat – beszámoló a 30Y zenekar Szentimentá... Előre bocsátanám, nagyon nehezemre esik nem szuperlatívuszokban fogalmazni. Eddigi pályafutásom talán legnehezebb feladata szavakba önteni a tegnap estét. A tovább után olvashatjátok, ami felett legalább másfél órája ülök, és írom át újra és újra. Mé...
Volt rakenroll is: Franz Ferdinand a VOLT-on Valamiért nekem minden régivágású, nyomulós rakenrollról nem a Beatles, hanem a Velvet Underground jut eszembe, akármit is csinálok. A Franz Ferdinandról is, akármit is csinálnak. A tegnap esti koncertről konkrétan Lou Reed Szigetes fellépése, bár an...