Best of 2015 – A legnagyobb slágerek és kedvenc dalaink idén

Hamarosan véget ér ez a 2015 nevű izé, és jön helyette a 2016-os. Búcsúzásképp számba vettük az év legjobb lemezeit két részben, most pedig azokat a dalokat gyűjtöttük ki, amelyeket legjobban szerettünk. Lesznek itt tipikus indei slágerek az MR2-Tesco Disco-Indie Rehab ízlésvilágból, de néhány elvadultabb darab is, és beférkőzött kis mennyiségben a mainstream. Magyar bandák és külföldi sztárok vegyesen lettek „díjazva”, nektek semmi más dolgotok, mint elindítani a listát és búcsút inteni az idei évnek.

Meg inni egy sört.

Aztán még egyet.

Aztán még hetet.

És Unicumot.

Aztán elernyedt rágóizmokkal enni a szétfőtt virslit.

Aztán elaludni.

Aztán fejfájással felkelni.

És szenvedni.

És lencsével tompítani a bajt.

Aztán végignyomni a következő 365 napot.

Üdv 2016-ban!

Tame Impala – The Less I Know the Better: Nem az év egyik slágere, hanem a SLÁGER. Bőr alá mászó riff, tökéletes popzene, iszonyat beteg klip.

Kurt Vile – Pretty Pimpin: Ha nincs a Tame Impala dal, akkor ez az év slágere. Na jó, a délvidéken talán anélkül is az.

Viet Cong – Continental Shelf: Jelenleg nem tudjuk, hogyan is hívják azt a kanadai bandát, akik ezt a felkavaró 3 percet adták nekünk idén. A nevük változhat bármire, ezt a slágert senki nem veszi el tőlük, ahogy tőlünk sem, akik egész tavasszal erre ráztuk a fejünket.

Foals – What Went Down: A Foals talán eddigi legjobb lemezének címadó dala. Üvöltés + zagyva dalszöveg + metálos varacskolás = instant sláger.

Hippo Campus – Suicide Saturday: No name  minnesotai zenekar, akiknek dalát egy KEXP-n videójában hallottuk, és azóta nem tudjuk kiverni a fejünkből.

Florence + the Machine – Ship To Wreck: Miss Welch legrádióbarátabb dala idei csodás lemezéről. Az megvan, mikor tüdőre szívod a Hajógyári porát és önkívületben üvöltöd a refrént?

Blahalouisiana – Ahol összeér: Szexizős klip, szépen csilingelő gitárok, még szebben csilingelő Barbi-énekhang. Mi nem is kérünk ennél többet.

Balthazar – Nightclub: A sör és csoki után a harmadik bűnös élvezet Belgiumból. Az év legjobb lemezéről.

Vad Fruttik – Tudom Milyen: Likó Marciék idei lemeze nem lett hibátlan, de megírták hozzá talán eddigi legnagyobb slágerüket. A frontemberről szóló idén megjelent könyv helyszínei köszönnek vissza a dalszövegben, a zene pedig csak úgy vezet minket végig a kétségbeesés stációin.

Courtney Barnett – Depreston: Felköpünk és aláállunk típusú szöveg a 7 dolláros kávét szürcsölő hipszetekről.

Royal Headache – High: Kedvenc idei punklemezünk legjobb dala. Sörszagú adrenalinbomba.

Disclosure, Lorde – Magnets: Soha nem értettük, mit imádnak a népek a Disclosure-ön, de Lorde nagy kedvencünk, ez a dal pedig instant dancefloor filler, még úgy is, hogy a lassabb fajtából való.

Destroyer – Dream Lover: Heartbeakin’ mainstream jazz, de milyen!

The Libertines – Gunga Din: Legjobb formáját hozza Pete és Carl, két kedvenc junkie-nk. Persze, hogy könnyes volt a szemünk első hallgatáskor.

Frank Turner – Get Better: Mr. Turner idei lemeze nem fért fel év végi toplistánkra, de attól még szénné hallgattuk. Január 23-án pedig a bécsi Gasometer felé vesszük az irányt egy személyes találkozó okán.

Everything Everything – Spring/Sun/Winter/Dread: Az EE idei lemezéről ömlengtünk eleget, ettől most tekintsünk el. Ez a dal sem érdemel különösebb kommentárt, esszenciája annak a táncolható agymenésének, amit idén hoztak össze a srácok.

Protomartyr – Dope Cloud: Detroit, post-punk, sláger. Ezt rakjátok össze!

Alabama Shakes – Don’t Wanna Fight: Aki meg bírja számolni, hány zenei hatást sikerült belepréselni ebbe a dalba, az kap egy csak oda repjegyet a festői Alabamába.

Jesse Glynne – Hold My Hand: A britek új poplady-je első lemezével nem rúgta a lemeziparra az ajtót, de már így is van annyi slágere, hogy jövő ilyenkor is azokat fogja tolni a BBC Radio. Nekünk ez a kedvencünk.

Hozier – Take Me To Church: Ha innen nézem, politikai pamflet és rendszerkritika. Ha onnan, akkor simán az egyik legszebb idei rockdal.

Jape – Ribbon Ribbon Ribbon: Gondolkodós elektronika, amibe úgy süllyedünk bele, mint fagyos téli estéken egy forró kád vízbe.

Taylor Swift – Shake It Off: Swiftnek minden bejön mostanában, ennek tökéletes példája ez a tökéletes sláger a hozzá tartozó tökéletes videóval. Széles mosoly, seggrázás!

Brandon Flowers – I Can Change: Las Vegas mormon trubadúrja újra támadást intéz a női szívek és a másodrangú zenecsatornák szerkesztői meghódítására. És ismét győz.

Csaknekedkislány – Hangosabban: Múlatos tánczene a pinceklubból nem csak  kislányoknak.

Elefánt – Tizenhat: Szendrői Csaba provokatív, felkavaró szövegeit a második albumon is is szerettük rendesen. Ezúttal írtak egy olyan dalt, ami már megjelenése pillanatában vált időtlenné.

Run Over Dogs – You Think I’m Feeble: Jimi Hendrix Crosstown Trafic-ja keveredik kedvenc mocskos szájú kutyuskáink stoner punk-jával csipetnyi pszichedelikus betéttel megfűszerezve. Cece énekhangját ebben a számban is imádjuk, de még letérdelve léggitározunk neki.

Dope Calypso – Goodbye Monkey: Már maga a képi világ megvett minket – nemhogy a zenéje – olyannyira, hogy az egyik legjobb magyar klipnek ítéljük. Londonban már olyan divatos a punk, mint Pesten a vastag Kiszel-féle szemöldökű tinilányok. Jókor érkezett a nóta: hiánypótló a koszos gitárjával, énekelhető refrénével.

Sundara Karma – Flame: Az idie nem halt meg csak poposodik, meg lányosodik. Vékonyka hang, vékonyka alkat, vékonyka mondanivaló, de olyan jó hangzással, hogy érdemes a refrént énekelgetni.

CHVRCHES – Clearest Blue: A ciripelő hangú popból ha már valakiért vagy valamiért oda kellene lenni ebben az évben, akkor ez a szám volt az. A dal persze egy jókora Erasure utánérzés, de abból a jóféle.

Ozone Mama – Backdoor Man: Imádtuk az albumukat is és ez a track volt, amit megmutattam a barátaimnak is. Ízig-vérig rock, bulizós riffel, fejrázós átkötéssel átjárja az embert, gyógyszer a téli borongós napokra.

Moby – Light Is Clear In My Eyes: Moby a indie-punk rock-ambient Eric Clapton-ja, nem mindig number one amit csinál, de sosem lehet mellette szó nélkül elmenni. Ez az indie-elektro dal akár kaphatott volna nagyobb figyelmet is más médiumoktól is, mert van benne kraft, őrületbe kerget az elejétől a végéig, mi megtettük amit lehetett.

Hello Hurricane – Speak Out : – A szám amelyben négy tehetséges gitáros és egy kiváló dobos megmutatja, hol is tart a magyar indie. Jó úton jár.

Motörhead – Evil eye: Az augusztus végén megjelent, utolsó stúdióalbumról ezt a jó két percnyi vérbeli rákenról nótát ajánlottuk, most is ugyanezt tesszük. A Főnök úgy távozott, hogy utolsó Black Magic munkáját is elismeréssel fogadta a sajtó, csak a babérokat nem tudta már úgy learatni, ahogy járt volna neki.

Zedd – Beautiful Now: Az EDM sláger, amelyet bármelyik (nem rock) fesztivál aftermovie-ja alá be lehetne keverni.

Mumford & Sons – Snake Eyes: Írtunk róla eleget. Az év egyik legjobb rockszáma. Ennyi.

MØ – Kamikaze: Jött látott és győzött. Megette a mainstream-et és a fanyalgó zenei firkászokat.

Drenge – We Can Do What We Want: Mégiscsak a kő egyszerű punk az, amire legjobb elindulni a munkába és megérkezni rá az édes otthonba. Útközben pedig jó belerúgni egy kukába.

Soak – Blud: Szapphói gondolatok kellő érzékenységgel, akusztikus jelleggel, tele fájdalommal és egy csodálatos hanggal.

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Péntek esti dilemma – avagy melyik hölgy társaságában töltsem ... Kinéztem magamnak két koncertet már január végén, majd' egy hónapra előre. Mindkettő olyan, amit kihagyni nagy balgaság lenne és önszántamból nem is tennék ilyet semmiképpen, az biztos. Aztán jött a hidegzuhany a hét elején, megláttam a koncertek idő...
Hallgasd meg nálunk a Quimby új angol nyelvű lemezét! A mai napon jelent meg a Quimby szeptember végére ígért, kizárólag angolul elhangzó új albuma az English Breakfast. A 10 számból álló lemez egyik fele nemrégiben készült dalok, amelyeket a nyári fesztiválszezon alatt élőben meg lehetett hallgatni. A ...
Most mi?! – Deep Purple lemezbemutató koncert ’91 nyarán kenutúrára mentünk az általános iskolával. A tábortűz mellett, a kisbuszból hallgattuk többek között a Perfect Stranger albumbot. Nem akartam e nélkül hazamenni . Kölcsönkértem a sofőrtől aztán rongyosra is hallgattam. Megígértem persze ne...