Déli rock, keleti ugaron – Kings of Leon koncertvélemény

A szombati nap legnagyobb fellépője, leszámítva, a Balaton Sound-os felhozatalt a KoL volt. Korábbra vártuk őket, úgy öt-hat évvel, de a bejelentéskor így is nagyon örültünk, hogy Karcsi idehozta nekünk. Nem mellesleg ők voltak a fél tízes idősávban az idei Sziget alatt egyetlen valódi rockbanda a nagyréten. Nézzük, hogy szerepeltek!

 

Mielőtt belecsaptunk volna a lecsóba, volt egy kitérőnk. Kedvenc Robinkhoz mentünk a VOLT Színpadhoz. Aki a maga félszeg, de kedves egymásutánjában konferálta a dalokat. Szükség is volt a folyamatos hangfalcirógatásra, mert Major Lazer basszusai folyamatosan a hátunkat kopogtatták. Tény, hogy nem kell kilométereket sétálni a fontosabb színpadok között, de ennek ez az ára. A gond inkább akkor van, mikor próbálsz meghitt és kifinomultan kulturált lenni, a jóval messzebb lévő Világzenei réten, mert a portugál Mariza fado pengetős műfajába a minap meg Avanci döm-döm-dömölt bele. A hiperkarma régebbi Szigetes koncertjei egyfajta etalonként működtek. Mióta az együttes jó pár év kihagyás után újrajátszik, azóta színpadkép sokat javult. Már megszokottá kezd válni egy nagy kivetítő a zenekar háta mögött és a felkonfok is összeszedtek és artikuláltak. Robit olyan szeretet energiák veszik körül, mióta hamvaiból feltámadt, hogy – és ez most kicsit nyálas lesz -, ha egy rajongó szemébe belenézel, azt látod együtt örültök, hogy ott lehettek.

11887860_938258086217004_4888275224716285314_nfeszt_o_meter_80

 A nap csúcspontja egyértelműen a tesós zenekar volt. Ahogy egy fb posztunkban írtuk: jó pár éve a karunkat is odaadtuk volna a Kings of Leon-ért, most kicsit duzzogva de megnéztük. Tudom, úgy hat évvel ezelőtt nemigen tudta volna a Sziget kifizetni, most talán az ázsiójuk sem akkora, de mindenesetre a 2000-es években mindent uraló indie korszakban valami újat tudtak hozni. Sokan azt gondolták, hogy a Sex On Fire-nak, Use Somebody-nak futószalagon érkeznek majd kistestvérei, de nem így történt. Caleb szintén örül, hogy luk van a fenekén és nem alulról szagolja az ibolyát. Robihoz hasonlóan sokat tett azért, hogy majdnem mítosszá váljon. Legutóbbi albumukról csak a Supersoaker tudott slágerlistákra felmerészkedni, így a szakma lassan kezdte őket leírni, és egyfajta szellemegyüttesként kezelni.

Pedig! Ők sosem voltak és lesznek stage diving zenekar, sosem kértek balatoni móló hosszúságú kifutót a színpad elejére, vagy konfetti esőt repkedő lufikkal, sosem vigyorogták végig a fellépéseiket, sosem rázták jobbról-balra fedetlen kebleiket szilikonos Barbie rajongók, sosem éreztem, hogy a rokoni kapcsolat bármilyen hozzáadott értéket teremtene a színpadi jelenlétükben. Sőt, ha Caleb Followill egy sílécen jelenne meg, amin a kötés lenne oly szoros, hogy egy tapodtat sem tudna mozdulni a Closer közben, a kutya nem venné észre. Az ő zenéjük igazi kocsmazene, de nem az a letámasztós, álldogálós kelet-európai, hanem a hintaszékes amerikai, southern-féle.

Színpadkép cool, KOL. #kol #kingsofleon #sziget2015 #fesztblog

A photo posted by fesztblog (@fesztblog) on

Pechükre vagy szerencséjükre írtak pár mega-giga dallamot amiért vihetik a keresztet magukkal az idők végezetéig és lehet őket kérdőre vonni, hogy hol van az a híres stadionrock, és olyasvalamire emlékeztetni a KoL-t, ami talán igaz sem volt. És persze lehet őket csesztetni, hogy miért nem csinálnak pl.: egy Petting in the Snow című számot, de a dalaik többsége inkább az összetört szívek szállodája, motelje típusú műsor, amihez a szűrt fények, pohár whiskey-k jobban illenek, mint a rivalda. Így és ebben a nagyszínpados formában egyébként én sem estem hasra a produkciótól, pedig very best of-ot hoztak. Mertek volna nem azt hozni! Caleb puszi dobálása, integetésre való buzdítása volt és „ez egy fantasztikus este” volt a közönséggel való kapcsolattartás három módja, ami ott és akkor igen röhejesnek is tűnt, és semmit nem hittem el neki belőle, de még mindig a Pyro közös eléneklése mutatta meg miért is hívták ide őket.

feszt_o_meter_60

Elhangzott számok:

Aztán a napot Paloma Faith-tel zártuk az A38-on. Reméltem is, hogy nem bass, nem teszik ki a Nagyszínpadra, bár ahhoz lehet Pamelának kellene hívni. A hölgyet 2009 óta megállás nélkül jelölik mindenfajta díjkiosztóra, idén el is hozta a Brit Awards legjobb szólóénekesnő kategóriáját. Kinézete, mint Kiszel Tünde, az ördög hátulról, de annyira randa, hogy már szép  faktor megvan benne. Hangja, mint Amy Winehouse egy pici csavarral. Sigma-val közös számát rogyásra játszották a rádiók. Karrierje hasonlít a 27-esek klubjához már csatlakozott kolléganőjéhez. Jó hang, de nemcsak énekel, zenét is szerez, soul-ban és r’n’b-ben utazik elsősorban. Kajálják a rádiók, fesztivál népe, és a szakma is vagyis fellépett a Pori Jazz-en nemrégiben és az má’ döfi.

A júniusban az angoloknak is előadott setlistet hozta, picinkét kevesebb hangszerrel, mint a Glastonbury-n, de voltak valódi zenészek, egy vokalista, igazi nagy fekete zongora. A hangzás nem volt rossz, de szívesebben megnéztem volna persze egy MÜPÁ-ban a show-t, mert az volt a javából. Elénekelt egy soul számot a Sisters Love-tól és egy experimentális örökzöldet Jimi Hendrix-től, voltak lassabb részek a koncerten, és nem mondom, hogy ilyenkor nem számoltam meg Faith kisasszony hátára tetovált összes békegalambot, de a igyekezett végig szórakoztatni bennünket. Például felmászott a zongorára és formás kis seggét az égnek tartotta, de csak addig, hogy ne legyen ízléstelen.

A Glastonbury-n olyan cicaruhában lépett fel, hogy legszívesebben azt kívánnád, asszonyod mindig hasonlóban várjon este. Nálunk piros combközépig érő ruhát választott, némi függönybojttal, és hozzá dukáló piros lakk magassarkút. A nagyszínpados Ellie Goulding szerintem két slágerét vagy egy évi jogdíját is odaadná egyetlen Paloma csípőmozgásért. Kétségtelen, hogy a szétavancsizett fesztiválfüleket a ráadásban győzte meg az angolok üdvöskéje, miért volt érdemes őt választani.

feszt_o_meter_80

Elhangzott számok:

fotó, videó: szörfdeszka.hu; insta: @nekedirom

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Mit iszik a zenekar? – Sziget negyedik napja Tegnap három produkciót láttam. Amiből kétségtelenül Sia koncertje volt a közönség és az általam is legjobban várt  program. Igyekszem összefoglalni mitől éreztem jól vagy kellemetlenül magam. Mióta Gallagher fivérek összevesztek és talán még ...
Amikor a blogger becsicskul – Foals koncertvélemény meg Gouldi... A koncert, amit talán a legjobban várt a szerkesztőség, a Sziget negyedik napjára esett. A Nagyszínpadhoz vezető úton így joggal majd minden kis szakállasban a Yannis Philippakis-t véltem felfedezni. Hogy miért? Mert utálja Guetta-t, és aki Guetta-t ...
Tóth Zoltán és a Köztársaság Park az MR2 Akusztikban Vasárnap este, fő műsoridő kezdődik az Mr2 Akusztik. - Menjünk filmet nézni! - mondja asszonkám. - Várjá má’ hallgassunk bele ebbe az akusztikus koncertbe a 8-as stúdióból. Szóról szóra így mondtam. Hallottam már nevüket felkonfban a Petőfin, nem eml...
  • Kovács Bettina

    “sosem kértek balatoni móló hosszúságú kifutott a színpad elejére”
    Ez egészen pontosan mit is jelent? Nem ártana visszaolvasni a cikket, és javítani a hibákat, félreütéseket, baromságokat, mielőtt publikálja a kedves “újságíró”….

  • nekedirom

    Köszi Bettina!
    Javítottam. Nagyon – nagyon kedves vagy.
    Elütések lesznek máskor is, hisz tudod mi is csak emberek vagyunk.