Dalpremierek májusban avagy mit fogsz hallgatni júniusban

Megint egy hónap eltelt mindenféle szirsz@rok és kevés, de annál jobb zene hallgatásával. Újra találtam futottak még kategóriából, akik nem tudnak beletörődni, hogy helyüket már rég átvették a Calvin Harris tipúsú dj-k, indie zenekarok, és a Class Fm még csak szánalomból se fogja őket játszani. Hisz az MR2 Petőfinek azontúl azt is köszönhetjük, hogy az undergroundot jól összekutyulta a mainstream-mel, hozta magával azt is, hogy már magunktól is el tudjuk dönteni, mikor van itt az önkritika ideje. Első körben nézzük tehát, hogy kikből hiányzik a józan ítélőképesség, és kik lettek a hónap bolondjai.

Hát nem tudom, hány évesnek is kell lenni ahhoz, hogy valaki emlékezzen a ShyGys nevű (Kozso által pesztrált) integetve ugrálós magyar fiúcsapatra, akik fénykorunkban is leginkább nevetség tárgyai voltak?

J.D.
J.D.

Most is a Hip-Hop Boyz és Zoltán Erika nevekkel fémjelzett „élő” partik előzenekarának kellene lenniük, sem mint klip- és dalpremierek mezsgyéjére merészkedő újjáalakult formációnak. Hogy miért is?Az igencsak érett férfikorba lépett énekesek, akik egykoron még fiatalos, szolibarna, sportos testükkel, belvárosi prémium hajvágó szalon frizurájukkal és negédes szövegeikkel adták el magukat, most tizenöt év kihagyás ugyanerre készülnek – Miért nem maradsz melletem? – című visszatérő számukkal.

Martin
Martin

Így J.D. művésznévre hallgató Csordás Levente cuki kis tincsével, inkább hasonlít egy éppen pár perce  jól megdolgozott smink nélküli nagyira, mintsem egy tini bálványra.A láthatóan állatbarát Ács Bálint alias Martin pocóját pedig a sok lovaglás sem tartotta karban. Most komolyan ugyanazt az életérzést, szövegvilágot és cikit akarják eladni apu testtel? Erre mondják azt, hogy bölcsebb maradtál volna, ha pusztán retro maradtál volna.

A másik nagy visszatérő, akinek munkásságát már tényleg pár fillérért is meg lehet venni: 50 Cent. Nemsokára megjelenő Street King Immortal albumról elsőként kimásolt Get Low. Mr. Fifty ebben a számban még a magához vett jó pár rappert, de még így többesben se akar ez jó szám lenni, erre szokták mondani, hogy nem méltó visszatérés. Az igen sötét és melankolikus számban, ki tudja milyen indítatásból még egy ollé-ollézás is belekerült. Gondolom, nem mint az amerikai focikultúra szerves része. Ez csak úgy történhetett, hogy a stúdió környékén járt egy producer, aki nemrég ment haza az öreg kontinensről, és azt mondta, hogy van egy dallam a fülében és tegyék már bele. A dal a boldogtalan 50c rapper sorsáról szól, mert nem tudja pontosan, hogy a fuksz és a drága kocsik miatt szeretik az atomgazdag csávókámat vagy nem. Hogy én de irigylem a problémáit, baz’meg!

Apropó baz’meg. Mostanában, hogy ilyen nagy divat lett a fesztiválozás és a lányok nem elenyésző része rózsás fejpánttal a kis tüchtig hajukban vagiznak nappal is a városban – tisztára az az érzésed, hogy nem is a gimibe hanem épp a Glastonbury-re vagy a Lollapalooza- ra tartanak – szóval nem egy együttes erős késztetést érez, hogy egy szimpla rockdiszkó slágerbe odabiggyesszen egy édi-bédi kis baz’meget. Mert az olyan júj, meg hiteles rákenrol, vagy mittomén milyen indítatásból. A Maroon 5, aki legutóbb azzal hívta fel a figyelmet magára, hogy tök véletlenül és nem előre megrendezett módon zavartak esküvői szertartásokat egyfajta nászajándékként. (Nyilván így is volt, bár azért nekem feltűnt volna, miért sminkelnek ki a saját esküvőmön és miért világít az arcomba nettó 5000 watt). Csináltak tehát a srácok egy nótát This Summer’s Gonna Hurt Like A Motherf****r címmel, aminek refrénje is a baz’megre épül, de mivel annak rendje és módja szerint dallamos, mint a picsa és fejhangon is énekel benne Adam Levine, tuti a siker. A rádiók meg majd kifütyülik azt a kis baz’meget.

A Young Rising Sons is erre a pici fuck-ra építi az erősen Imagine Dragonsra hajazó nótáját anyway (Ay, ay, ay, ay-yeah, ay-yeah) refrénjével. A F**ked Up-ban van gitár, dob meg minden, meg ami úgy általában előfordulhat egy rock számban, de ez is inkább tűnik egy mondvacsinált lányos bandának. Nem baj, nagyszínpadra jó lesz. Összességében tehát nem mind baz’meg ami fénylik.

Maradunk egy kicsit a futottak még kategóriában. Az Anti-Flag egy olyan együttes, aki segít hangolódni az esti koncerte. Délutáni rágógumi punk szegény ember Green Day-je, meeting point az olajban sült vacsihoz. Két szám után az ember elsomfordál a színpadtól némi sörért, de nem ám olyan messzire, mert arra jó az Anti-Flag, hogy tudjam, épp egy zenei fesztiválon vagyok. A Brandenburg Gate című számuk is (amit Tim Amstrong énekelt el) erre tökéletes, kellően dallamos, bebaszcsiszva kifejezetten vidámmá tesz.

 

Nem vagyok híve általában a közönségugráltató mindenki szereti számoknak, de Zedd Beautiful Now refrénjéről első hallásra is tudtam, hogy idén a Sziget Vip-jében – mikor majdan Mr. Garrix lenyomja a stop gombot – szerkesztőségileg erre fogjuk ropogtatni az ideiglenes táncparkettet, ha még nyammogva is. A sláger egy nyarat biztosan meg fog élni, többet nem, de minden második fesztivál aftermovie-ja is erre a dalra fog elkészülni, Balaton Sound himnusz lett a javából.

És a végén szoktam valami rock gyöngyszemet magasztalni, de ilyet most nem nagyon találtam, így marad egy kicsit Beach Boys hangvételű, uh-uh-uh szörfölős naptejes dalocska amire, megint csak jót lehet táncolni a The Vaccines-tól. Van egy színpadcsalogató varázsa a 20/20-nak, ennyi és nem több, de ilyen kell néha.

Ha pedig olyan számot kellene betenni a helyi fesztiválon az élő program után, amire az összes csajszi meg fog őrülni, akkor az Icona Pop Emergency című száma lesz a legjobb választás. Feszes, gyors ütem, kemény basszus, csodás női hangok, umca-umca zongora, trombita, fasza kis refrén, feka hangzás, XXI. századi Cotton Club érzés. Seggrázós, vérpezsdítő swing, amire nem lehet ücsörögni, csak csörögni. Cheers!

 

 

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Axwell Λ Ingrosso is a Soundra tart – és meg is érkeznek júliu... Ismét bővült a Sound már eddig sem épp rövid fellépőinek sora: a mostani bejelentésben megtaláljuk a a Swedish House Maffia két hírességét, az Axwell Λ Ingrosso párost, illetve érkezik még Zedd, Don Diablo és a Noisia is. Az eddig bejelentett ...
Sziget ajánló – augusztus 10, szerda, mínusz első nap Hello Szitizenek! Gondoltuk majd minden napra adunk egy kis mozgóképes ajánlót a teljesség igénye nélkül, (a kevéskén és az élő vizuálison lesz a hangsúly), hogy mely színpadnak menjetek a közelébe és melyiket kerüljétek el kisebb-nagyobb ívben. T...
a hipertérugrás elmaradt vártam, mint a Messiást. az első buli szabadtéren, áprilisban, a megboldogult PAFE időpontja, azaz még Pünkösd előtt.  szezonnyitó koncert a hiperkarmával, többet ennél nem kívánhatok? de akkor miért hagytam el a parkot a koncert végét követően szint...