A frissen közzétett első magyar zeneipari jelentés, valamint a kreatív ipar európai és hazai lehetőségei álltak a középpontban a harmadik egri Music Hungary konferencián. Szó esett egyebek mellett a szerzői jogokról, a hazai fesztiválok sikereiről is.
Kezdjünk a számunkra legrelevánsabbal: melyik fesztivált, illetve klubbot tartották a zenészek a tavalyi év legjobbjának. A ProArt 2014-re vonatkozó szavazásán a zenészek a legtöbb voksukat a körmendi AlteRába fesztivál mellett tették le, ezzel elnyerve az év fesztiválja címet. A klubokat tekintve Budapesten nem meglepő módon az A38 hajó zsebelhette be a díjat, míg vidéken a miskolci Helynekem büszkélkedhet az év klubja címmel. Szempontként jelölték meg a szerződések betartását, a körülményeket, az idősávok betartását, az Artisjus bejelentést, a biztonságot, hang- és fénytechnikát, a zenekari kifizetéseket, szóval alapvetően a háttérmunkákat és hangulatot.
A konferencián külön kitértek, hogy igen fontos a zenei fesztiválokra, intézményekre jutó állami támogatás, de számos rendezvény esetében a költségvetés elhanyagolható százalékát teszi ki, ha egyáltalán jut a fesztiválnak a támogatásból. Erről a konferencia csütörtöki napját záró részen esett szó.
“Az 1993-ban indult soproni VOLT Fesztivál akkor kapott komolyabb anyagi és erkölcsi támogatást állami és városi szinten, amikor már önerőből sikerült elérnie, hogy a nemzetközileg is jegyzett rendezvények közé kerüljön. Az állami támogatás összege azóta jelentős összegűvé vált, de a legsikeresebb években sem érte el a költségvetés 1 százalékát sem” – mondta Lobenwein Norbert, a VOLT főszervezője
Mint elhangzott, Zamárdiban immár három fesztivál van nyaranta – a Balaton Sound, a B.my.Lake és a Strand – Nagyon Zene Fesztivál -, és bár vannak elszórt tiltakozó hangok a településen, a helyiek és a nyaralók túlnyomó többsége elfogadja az évi nyolc napot. Zamárdiban aszfalt utak épültek, óvodák és játszótér, ami mind a helyiek kényelmét szolgálja.
“Európai és regionális összehasonlításban a magyar koncertlátogatás szintje nagyon alacsony és a magyar hangfelvételek hallgatásában is hasonló a helyzet, vagyis a zene iránti érdeklődést kellene elsősorban serkenteni” – ezt már Antal Dániel nyilatkozta.
Bognár Attila, az A38 hajó vezetője szerint a döntéshozóknak feltétlenül kellene tenniük valamit annak érdekében, hogy Magyarországon a zene iránti érdeklődés gazdasági és oktatási feltételei erősödjenek. Ami az oktatást illeti, az első magyar zeneipari jelentés szerint Európában átlagosan a lakosság 8,1 százaléka foglalkozik hangszeres zenével, Magyarországon viszont csak 2,8 százalék ez az arány – fogalmazott Lukács László, a Tankcsapda frontembere. Czutor Zoltán zenész (Belmondo, Nyers), az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület elnökségi tagja felvetette a mindennapos iskolai zeneoktatás kialakításának lehetőségét, amely szerinte legalább olyan fontos lenne, mint a mindennapos testnevelés. Böszörményi Nagy Gergely, a Design Terminál vezetője szerint a zenében is az lehet a kulcs, ami a többi kreatív iparág esetében Magyarországon már látható: a globális piacot megcélozni, mert csak így lehet növekedést elérni. Kitért arra, hogy a Cseh Tamás Programiroda (amely a Design Terminálon működik) esetében komoly lökést adna egy aktívabb exporttevékenység. A pénteki nap napirendi pontjai között a Cseh Tamás program is szerepelt, kíváncsian várjuk fejleményeit, reméljük ezt a programot továbbra is megtartják, s fejlesztik.
Gratulálunk még egyszer a díjazottaknak és sikeres működést kívánunk a továbbiakban is!