Amíg a lábunk bírta – Közgáz Gólyabál 2014

Kisfiam, miért fényezed a cipődet széles vigyorral az arcodon? A Mikulás csak 2 hét múlva jön!
Tudom Anyu, de kit érdekel a Mikulás, amikor ma van a Közgáz Gólyabál!


Előtte 

A Közgáz Gólyabált neveztük már második karácsonynak, évközi szülinapnak, újjászületésnek, feltámadásnak, mennynek és pokolnak (már ami a csábítás részét illeti), de az igazság ennél sokkal egyszerűbb: tényleg az év legjobb egyetemi bulijáról van szó. Egyetemibb pedig nem nagyon lehetne, mivel konkrétan a Corvinus impozáns, Fővám téri épületében rendezik, és nem csak az aulában, hanem minden szinten (és szinte minden meg is történik, ha már itt tartunk). Nem tudom, erre hol máshol van példa a világon, de azért elég menő dolog, lássuk be. Főleg, hogy a mindenkori szervező team,az Öntevékeny Csoportok Irodája (ÖCSI) évről-évre kitesz magáért, és baromi látványos díszletekkel látja el a folyosókat. Idén volt hipster Egyiptom nyúl fej fáraóval éss bajszokból épített piramissal, Jurassic Park papírmasé T-rex-szel, Harry Potter sarok dementorokkal (az este egy pontján egyikükkel majdnem összeverekedtem) és még csomó féle téma, amikre nem emlékszem.

Ezen felül vannak természetesen színpadok, rajtuk zenekarok meg DJ-k. Előttük emberek, akik úgy ropják, mintha nem lenne holnap. Idén – szakítva az eddigi évek „hagyományaival ” – részt vettünk koncerteken is. Kezdésként a MangóRizzsel, vagyis a MangoRise nevű lelkes, fiatal csapatot vizsgáltuk be, akik elég jó benyomást tettek. A szaxofon mondjuk teljesen indokolatlan, beállásuk alatt fel-felkaptuk a fejünket az épület másik felén egy jóféle Charlie koncertben reménykedve. Amúgy az énekes srác hangja erősen hajaz MC Colomboéra, ami ebben a stílusban nem lehet nagy hátrány. Simán bennük van a potenciál, hogy befussanak. Ezután már biztosra mentünk, két igazi bulibombát néztünk meg: Halott Pénz, és Ivan & the Parazol. Utóbbinak én már elég rég voltam koncertjén (talán 2 éve Volton), azóta viszont óriásit fejlődtek, az egyik legjobb magyar koncertzenekar lett belőlük. Az új dalok is jók, és bár nem mindenkinek szimpatikusak a srácok, azt, hogy ezt a fajta zenét visszahozták a divatba, abszolút elismerésre méltó.


Közben

Innen már csak a bulihelyszínek között ingáztunk, és közben ámultunk és bámultunk. Mintha a nagy Gatsbybe csöppentünk volna, csak itt nem Dom Perignon szürcsölt mindenki, hanem vodka-redbullt vödörből.

A szervezésre ismét nem lehetett panasz, a Nagyszínpad technikája például olyan profi volt, amilyet még a legjobb budapesti klubokban sem nagyon látni. Voltak lángok, fények, füstök, a Cloud9+ lézershowja meg olyan látványosra sikerült, hogy pár percig meg kellett állnunk a dohányzó felé igyekezve, és hagyni, hogy a lézernyalábok felszeljenek minket apró darabokra, mint a Resident Evilben. Ha mindenképp negatívumot akarnék keresni (bár igazából semmi okom rá, az egyetlen rossz dolog a tegnapi estével kapcsolatban a ma reggeli fejfájás), akkor ismét meg kell említenem az előző évekhez hasonlóan, hogy mivel az egész épület kő+vas+üveg, ezért baromira berezonál mindenfajta hanghatástól, így például a Brains és a Cloud9+ drumandbass zenéje alatt is inkább éreztem magam néha viharban a Csendes- óceán közepén, mint koncerten.

Ettől eltekintve azonban ismét tíz pontos, csillagos ötös, tökéletes, hibátlan, stb. volt az este, de ezt már megszokhattuk.

A hajnal a móriczi gyrososnál ért minket, ahol egy kellőképp savanyűkáposztalé ízű batyut az arcunkba tolva állapítottuk meg, hogy amíg nem öregszünk ki végképp az ilyesmiből, addig minden évben ott leszünk a Közgáz Gólyabálon. És lehet, hogy azután is.


Utána

Lőttünk pár fotót is tegnap, INSTAGRAM oldalunkon találjátok őket

feszt_o_meter_100