November 14-én lemezmegjelenő koncertet ad a 30Y az Akváriumban

Elég sok minden történt mostanában a 30Y zenekarral, komoly változások után, de töretlen lendülettel működnek tovább Beck Zoliék. Hogy ez pontosan mit jelent, azt ebben a cikkben gyorsan körbejárjuk, aztán mindenki rongyolhat az Akvárium Klubba jegyet váltani a november 14-i lemezmegjelenő koncertre.

Történt ugyanis, hogy az ország egyik legnépszerűbb rockzenekara 2010-es Városember című lemezével egy út végére ért. Ahogy Zoli kifejtette egy interjúban, ráéreztek teljesen arra, hogy szinte bármikor képesek már olyan harmincipszolonos dalokat írni, mint a Mecseki sétányok, amiket a közönség szeret, az MR2 szarrá játszik, csak éppen semerre nem tartanak, önismétlésre és egy helyben toporgásra azonban tökéletesek. Ők viszont egyáltalán nem akarnak azzá a zenekarrá válni, amelyik a saját stílusán belül, egy kaptafára húzza fel a dalait és elkényelmesedve, elszürkülve gyártja az újabb és újabb lemezeket és adja a sablonkoncerteket. (Vajon hány népszerű hazai zenekar lenne képes ugyanígy magába nézni és felismerni, mennyire kiveszett minden egyediség és újító szándék a munkásságából?)

Ezért egy időre elengedték a zúzósabb dalok és az újabb számok írásának kezét és végre megcsinálták Szentimentálé lemezüket, ami a maga nemében a magyar alternatív zene klasszikusai közé kívánkozik, viszont az elmúlt sok év termésének válogatása volt, egyetlen új szerzemény nélkül. Az alkotói válság egyértelmű jeleként később el is hagyta a zenekart az alapító gitáros, Gradvolt Endre, aki különösen fontos láncszeme volt a zenekarnak, egy kivételesen tehetséges zenész (egy MüPás koncerttel kapcsolatban például így dicsértem játékát).

Egy 14 éves zenekar számára nem eredményez egyszerű helyzetet, ha kilép egy alapító tag, így Beck Zoliéknak ki kellett találni, merre tovább. A megoldás annyi lett, hogy négyen folytatják tovább, nyilván puritánabb hangzással (mínusz egy gityó, ugyebár) és elkezdtek újra dalokat írni. A szerepeket és a hangszereket előszeretettel cserélgetik egymás között, és ennek az új korszaknak a gyümölcse az eddig megjelent két EP az Ahogy elképzeltem és a Dobozember.

Mindenki megnyugodhat, a 30Y ismét cúscsformában van, az új dalok hozzák az eddigi szintet mind szöveg, mind zene terén, már több dal is slágerré vált az új anyagokról (Ahogy elképzeltem, A szívemhez szorítom például.) Az élő fellépések is ugyanolyan őrületesek, energikusak mint régen, erről én magam is megbizonyosodtam pár hete a debreceni Roncsbárban. Zoli gitárral a kezében simán letagadhatna 20 évet, és látszólag a zenekar is élvezi, hogy a csendesülős koncertek után ismét a lovak közé vethetik a gyeplőt.

Hamarosan erről Budapest népe is meggyőződhet, ugyanis érkezik a harmadik EP, amelyet fizikai formában az előző kettővel kiegészülve november 14-én jelentet meg a 30Y. Csak és kizárólag az Akvárium Klubban tartott koncerten lehet hozzájutni a lemezhez, amit a belépő mellé ingyen adnak. A koncerten természetesen a régi kedvencek is előkerülnek, de mi azt se bánnánk, ha az összes új dalt hallhatnánk élőben, ugyanis talán ez illene leginkább ahhoz a filozófiához, amely mentén 2010 óta elindult a 30Y: menni tovább és megújulni időről-időre.

FACEBOOK EVENT

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Év eleji haldoklás, avagy a semmi és ami azon túl veszik a kék habok... Itt az idei év első hétvégi programajánlója! Végre belevethetjük magunkat a hedonizmus Flaming Lamborghini koktélok lángnyelveivel bélelt vermébe, és felszállhatunk a megállíthatatlan YOLO Expresszre. A probléma csak az, hogy ezen a hétvégén a városb...
Így kell ezt csinálni! – Nouvelle Vague koncertkritika A Nouvelle Vague azon zenekarok sorába tartozik, akik elég gyakran lépnek fel Magyarországon. Klubkoncerteken és fesztiválokon is rendre feltűnnek kishazánkban, és ugyan még nem törtek parov stelari magasságokba, de azért csak az nem látta őket élőbe...
Szerdán a belga Arctic Monkeysra megyünk! – Balthazar az A38 Hajón... Belgium felől mostanában csak szörnyűbbnél szörnyűbb híreket kapunk, és úgy általában: nem olyan napokat élünk, amikor az embernek különösebben lenne kedve kimozdulni, koncertre menni. Amiért mégis most kénytelen vagyok billentyűzetet ragadni, és még...