Risza-risza Eszperanzá! – Che Sudaka dupla koncertkritikia

Szeptember hatodika érdekes egy nap volt: gyakorlatilag egész Budapest ezt a napot választotta arra, hogy elbúcsúzzon a nyártól. Még egy utolsó körre mindenki fel akart ülni a YOLO vonatra, mielőtt beköszönt az ősz, elindul az egyetem vagy eldurvul a helyzet a munkahelyen. Ennek köszönhetően jó érzékkel minden programszervező erre a szombat estére időzítette a nagy dobását, így voltak, akik a közröhejmédia napján fotózkodtak a TV Macival és hallgatták a Szimfonik Live koncertet, voltak, akik a Parkban ölelkeztek össze a Quimby koncertjén, mások Újbudán a Cseh Tamás napon idézték meg a művészt, akit mindenki szeretett, és voltak, akik a Corvin Moziban falták a filmeket egész éjjel. Meg voltunk mi, akik lementünk az Akváriumba Che Sudakára ugrabugrálni. Ekkora programdömpingben megérte ezt a koncertet választani? Nem vagyok biztos benne.

Azért nagy elvárásokkal nem érkezik az ember a barcelonai utcazenészekből verbuválódott banda koncertjére. Egyszerűen csak annyi az elvárás, hogy legyen jó hangulat és szóljanak élőben azok a dalok, amiket otthon nem biztos, hogy elővennék magamtól, de arra, hogy kiugráljam magamból az indulás előtt bedobott melegszendvicset (mármint nem abban az értelemben, hogy odaokádok a tánctér közepére)  és lerázzam a vállamról a rá nehezedő világfájdalmat, arra tökéletes legyen. Ilyen volt a tegnapi buli? Igen. A program elérte a célját.

Csakhogy bosszantott egy-két dolog. Például, hogy Leóék valószínűleg kivágták időközben a bandából a dobost, vagy valamilyen más ok miatt nem tudott jelen lenni, de tény, hogy gépről nyomatták az ütemet, ami egy gyakorlatilag bármilyen koncerten megbocsátható lenne (ha valóban jó okuk van rá) de egy ska buliban nem. Gagyi. Értem én, hogy valahol ez is mulatós zene, hiszen semmi más küldetése nincs, csak a szórakoztatás, de akkor legalább a látszat legyen meg! Ezzel alapjában kérdőjeleződik meg az egész utcazene, egyszerű srácok, őszinte mosoly az arcokon, satöbbi dolog.

Pedig amúgy nagyon tisztesen odatette magát a banda, brutál sok dalt toltak el (nem mintha amúgy nagyon meg lehetne különböztetni őket, van amiben üvölteni kell, hogy CHE-SU-DA-KA és van a többi), végig pörögtek, látszott rajtuk, hogy tényleg szeretnek nálunk fellépni és a kisebb számú közönség (voltunk max 100-an) is úgy ugrabugrált és énekelt teli torokból, mintha nem lett volna holnap.

Nálam az este különdíjasa az elektromos gitáron játszó Jota volt, aki az amúgy faék egyszerű dalokat is olyan átéléssel és letörölhetetlen vigyorral tolta, mintha éppen egy Van Halen klasszikust adna elő. De a többieket sem kellett félteni, Kachafaz (aki minden koncerten egyel kövérebb, mint az előzőn) annyiszor üdvözölte Budapest népét, hogy az este a katalán-magyar diplomácia történetének fénypontjaként vonul majd be a világtörténelembe, Leo még mindig az egyik legviccesebb kinézetű ördög, aki valaha színpadra állt, Cheko meg narancssárga kezeslábasában egyszerre nézett ki egy amerikai börtönből szökött erőszakolónak és egy szeretnivaló spanyol kertésznek egy 80-as évekbeli pornófilmből.

Afelől ne legyen senki kétsége, ha ugyanezt az állandó önismétlést – a szórakoztató bohóckodás ellenére- magyar zenekar adná elő, már rég kapnák tőlem a savat, de mivel a Che Sudaka nincs szem előtt, évente egyszer simán belefér a dolog, de jobban jártunk volna ha a holt szezonban sikerül megejteniük éves vizitjüket, nem a nyár utolsó estéjén.

A koncert után nekedirom kolléga találkozott a magyarországi Spanyol Kulturális attasé fiával Xavier Corazón Gonzales-szel és egy villáminterjút kért tőle. A diplomata gyerköc csak pár hete tartozódik hazánkban így tört magyarsággal értékelte a látottakat-hallottakat.

Fesztblog: ¿Mióta ismeri az együttest, hogyan jellemezné zenéjüket?

Xavier Corazón Gonzales :Todosz el mundosz Ungriá, szereti Cse Szudakát, banda koncertalbumukat itt vették fel 1000 színpad után, a világ superior szórakazóhely muzika armáda A38 Budapeszt. Szombaton feljött La Luna, buenosz nocsesz csocsesz,tudtam, hogy szcenárió uno, dos, tres nem lesz stressz. Zene direkszión nem Rodosz, nem is digó, Barszelona prinszipále, számbá diáblo univerzitá Banderász punk tagozat, unokatestvér Gogol Bordellosz és Manu Chao sangria mix. Gitárrá pengetős, dallam dülöngélős, riszá-riszá eszperánzá, eszperantó, néha eszperante, összességében ártosz-portosz-árámisz. Használatosz stíluszok hip-hop, reggae, ska, rock és world musziká punkosz.

FB: ¿Mit képvisel az együttes a szövegeiben?

XCG: Olyan bebaszo-leszaro a világot univerzál, livre fasza, de nem á lá pláyá kábrió. Nem dekonsztruktív-kriminál, inkább gránde mucsó optimizmo-pozitivo, amigosz klándesztino utópia, fröccs rozé populár meg persze blanco. Kis poltikál, olyan kompágnyerá, inmigrászion, inmigránte illegál en Europe, bla-bla-bla mentira politika ooh-ooh, yeah-yeah.

FB:¿Ígért az együttes új számokat a készülő albumról, mit szólt hozzájuk?

XCG:Poco, poco (kevés, kevés – a szerk.)

FB: ¿Mi a véleménye, hogy a Che Sudaka nem jelent meg teljes létszámban az Akváriumban? Pár hangszert sajnos csak oda kellett képzelni.

XCG: ¿Torrente? No torrent, playback szi, playback si. Páran lemaradtak a repülőgép társaság Ibériá, programosz azonban nem maradt le, így mano tam-tam és basszusgitárrá vibrászión számítógép. Attenszión, nagy família slágerek voltak, hangulat volt pattogósz, mindenki lenni illuminált, hol itt a problemosz?

FB: ¿Kik a kedvencei a zenekarból?

Leo az alacsony gitárosz-kántárá néz ki, mint kiöregedett gyerekszínész televíszión a Karate Kid-ből, mindig mosoly. És az ugráló intereszt argentín gumimacika ki eszik sok-sok tortilla és tapas, Kachafaz a hosszú hajú ursula poszible tapad rá kosárlabda dressz.

FB:¿Elégedett volt a közönség létszámával?

XCG: No, no. Tíz tucat señor és señorita á lá casa. Poco, poco.

FB: ¿Mikor láthatjuk az együttest legközelebb Budapesten?

XCG: Precizión óramű pontosság Szeptember, sempre Szeptember loco.

(További képeink Instagram oldalunkon!)

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Indul a görög baszatni – Sziget 2. nap Az idei Sziget csütörtöki napja volt az, amit piros betűvel írtam be a naptárba, és már hónapokkal ezelőtt hangoztattam mindenkinek: augusztus 13-án (és persze másnap) rohadtul ne számítsatok rám! Hogy miért? A válasz három szó: Foals, Bathazar, Inte...
A hét műtárgya: Quimby Kaktuszliget duplakritika + JÁTÉK A tavalyi év végén új lemezzel jelentkezett az ország (egyik?) legnépszerűbb zekekara. A Quimby 3 évvel ezelőtt egy megosztó, eklektikus -mind minőségileg, mind stílusilag- albummal örvendeztette meg a rajongókat, akik azóta már számtalan koncerten é...
Az MR2 stúdiója az Akváriumba költözik 2014. október 23-án este izgalmas rádiófelvétel helyszíne lesz az Akvárium Klub. Ami biztos, hogy Fluor Tomi, Sena és Kama mikrofonvégre kerül, ami kérdés, hogy kik ülnek be a közönség soraiba? A lehetőség adott, a program ingyenes! Ez a fajta szerep...