a várost hajnalban hagytuk el

nem sokat tévedtünk beharangozónkban, az EFOTT pénteki napján jelentős nyugdíjas csapatok portyáztak a miskolci egyetemvárosban. sőt, a nagyszínpad előtt teljes mértékben átvették az uralmat, mint az előre látható volt. kijelenthetjük, minden a várakozásaink szerint alakult.

az EFOTT egy óriási játszótér, pár színpaddal tarkítva. de a játék nem veszélytelen, a gyanútlan, melegtől enyhén elpilledt, maga előtt csak fröccsöket vizionáló fotóst például majdnem végzetes találat érte egy nagy festékcsatában. természetesen a pályán kívül, a demilitarizált övezetben.
a kocsmák száma kellő mennyiségűnek tűnt, különösebb várakozás nélkül lehetett italhoz jutni. fogalmam sincs mennyi az átlagos létszám egy-egy EFOTT napon, de kifejezetten szellős volt a fesztivál, lehet, hogy mindenki a barlangfürdőben héderelt?

zeneileg Bill kapitánnyal kezdtünk, színpad előtt még mérsékeltnek sem mondható a tömeg, de a jelenlevők lelkesek. Billék viszont siethettek valahova, mert a koncert első részében kétpercenként nézegették órájukat. persze, nem könnyű napfényben játszani, és valószínűleg a Kapitány sem vállalna ennyi fellépést, ha nem lenne muszáj.
Aztán jött a Karthago, meg a roppant kellemetlen reklám a háttérben. bár szeretem a régi számaikat, de a 30 éves jubileumra írt számuk elüldözött a színpad elől. nyáltenger, rettenet.

Eddára és Attilára visszatértünk, és végre tisztes volt a létszám nagyszínpadnál. lehet, hogy nem szeretem Attilát, de egy Edda Miskolcon azért mégis csak kihagyhatatlan. tisztes koncertet adtak, a régi számokat kifejezetten imádtam, egyébként meg igyekeztem úgy helyezkedni, hogy előttem csak 180 cm feletti emberek legyenek, mivel így el tudtam kerülni, hogy Attis szexisnek szánt mozdulatait lássam. innen üzenem, nem szexi. az ajaknyalogatás pláne nem az, sőt, az már a kellemetlen kategórián is erősen túl van.

az este legjobb koncertjét a P.Mobil adta – Lóri nélkül, akinek jobbulást kívánunk! -, mérsékelt érdeklődés mellett. viszont dicséret illett minden nyugdíjast, mert többségük szépen kitartott az egész este folyamán. persze volt akiket a sör leterített, ez az este tökéletesen bebizonyította, hogy a gyakorlat nem minden, tetszik, nem tetszik, de a fiatal szervezet jobban bírja az alkoholt, mint a nem annyira fiatal.

az estében még egy nagyon fontos feladatunk volt, megtekinteni Mr. Coco Jambo-t, meghallgatni élőben??? a hallhatatlan giga slágert. és akkor jött a meglepetés, kiderült, hogy a fiatalok az Edda koncert leple alatt visszatértek állomáshelyükre, mert bizony a sátor tömve volt, nem kicsit. mindenki Mr. Presidentre és a vele lévő Sarka Kata imitátorra volt kíváncsi. volt őrjöngés rendesen, galériánkban megtekinthetők a bizonyító erejű fotók.

az estében még egy ember tudott jelentősebb tömeget bevonzani a retró sátorba, ez az ember pedig nem volt más, mint Dévényi Tibor, meg az ő ezer éves zenéi. Tibi bácsi még keveréssel sem fárasztotta magát, játszotta a számokat elejétől a végéig, meg dobálta labdáit. arról, hogy milyen volt legyen elég annyi, hogy 3,5 számig bírtam, majd muszáj volt menekülőre fognom a dolgot. viszont, látva a sikert már csak azt nem értem, hogy Korda György miként maradhatott ki a fellépők sorából?

és még valami, amiről Borsodban mindig megemlékezünk, az emberek. megint nagyon jó fej volt mindenki, de ez ezen a tájékon alapértelmezés.

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Rájátszottunk A múlt héten több fórumon, honlapon, neves és kevésbé nívós lapban felmerült a téma, mi alapján kapott Bob Dylan irodalmi Nobel-díjat? Pro és kontra, magas művészet-e a zene? Ebben én nem tudok (és nem is akarok) dönteni, de ilyen gondolatokkal is sé...
csőnadrágok sorakozó! ha pedig mindehhez hozzávesszük a lehetőséget egy kis dolinára, vagy éppen a nagyvárosi farkas feltűnésére katica kísérettel, nos akkor a magamfajta már szalad is, netet nyit, kártya számot pötyög, jegyet vesz, a visszaigazoló levél birtokában pedig ...
Balaton Kiadó Európa Kiadó igen, ott lesz a legjobb, a Kobuciban. Az Európa Kiadó illik oda, és a Balaton sem fog kilógni. valami ilyesmi motoszkált a fejemben, mikor megláttam, hogy kedvenc Jenőm augusztus 19-én a Kobuciban szaggatja a húrokat. igen, a két zen...