csütörtök VOLT

hogy mi a legmaradandóbb emlék a VOLT csütörtöki napjáról, az egyetlenről, ami nekem idén jutott? a düh. a düh, hogy lehúznak, méghozzá olyan pofátlanul, hogy az már – szinte – csodálatra méltó. nem túl szerencsés emlék, tekintve, hogy idén egy nap alapján kell elmondanom, hogy milyen is VOLT idén.

és igen, idáig elkerültem, de idén megvolt életem első törti koncertje is. 30 Seconds to Mars, ja. tesco gazdaságos pop, izgalmak nélkül.  működik, mert Jared Leto működik és működteti. vérnyomásbarát produkció, labdákkal, konfettivel, magyar zászlóval, profi, könnyed szórakoztatás.
Steve Aokiból viszont elég volt annyi, amennyit Jared megosztott belőle, azaz beértem 10 másodperces, zene- és pultmentes feltűnésével, a koncertjére már egyáltalán nem voltam kíváncsi. kövezzetek meg, de utálok egy színpad előtt állni, ha azon nincs más, mint egy kva nagy emelvény, azon meg egy apró ember. csináljon bármit, az ilyet inkább nem élőben hallgatom.

egy napom volt, a csütörtök lett belőle, de nem a zene miatt, egyedül a Zuboly kihagyását sajnálom, meg kicsit a Belmondo akusztikot. na ennyit a zenéről, nézzük a többit.

a napot vonattal teljesítettük, oda IC a keletiből, a vonaton telt ház, a sereg 90%-a ugyanoda, a VOLTra tartott. fél 1 után nem sokkal már ott is voltunk, majd elindultunk a tavaly megszeretett citromos vodka lelőhelyünkre. idén újítottak, a szóda és a szelet citrom mellé kis citromlé is jutott a pohárba. az összhatás még mindig fincsi, ennél jobb keverékkel nem lehet napot indítani.
a VOLT buszon a szokott állapotok, ‘menjetek beljebb, mert amíg nem száll fel mindenki, addig nem idulunk’ kiabálások, kellemesen ismerős minden.

aztán a kártya feltöltésnél – miért felejtem el mindig, hogy PayPass-t használjak, mikor azzal még a ‘kényelmi díj’-ként felszámított pofátlanságot is megúszhatnám?!? – jött a meglepetés: 500 forint kaució – nem, nem ez volt az -, 100 forint kényelmi díj – ezt is tudtam már -, majd újabb 500 forint, melyért adtak egy alaposan  becsomagolt szemetes zsákot, melybe szemetet kellett volna gyűjtenem, majd leadni egy zöldpontban, ahol a tele zsák után szíveskednek visszaadni az 500 forintomat, plusz megdobnak egy pólóra váltható 500 forintos bónnal is. nem, nem volt olyan opció, hogy nem kéred a zsákot, hogy köszönöd, de azért, mert kifizetted a jegyedet igazán nem érzed nagy kérésnek, hogy ne veled gyűjtessék a szemetet. ha nem kell a zsák, akkor kártya sincs, ha kártya nincs, akkor fröccs sincs, elvégre a fesztiválon csak kártyával lehet fizetni.
mit volt mit tenni, megvettük a zsákot, mellyel a zöld gondolat jegyében rögtön szemetet is kaptunk, a zsákocskát ugyanis egy meglehetősen vastag papírba tették, majd azt bedugták egy zacskóba. a képen a rózsaszín és a zöld a szemetes, a többi a szemét, amit a becsomagolásához termeltek, plusz a cetlije, hogy megvetted. íme:

IMG_1625[1]

persze első utam a visszaváltóhoz vezetett, a zsákba beletettem az általuk termelt szemetet és visszaadtam, valamint hangosan és írásban is panaszkodtam. dühömmel nem voltam egyedül. a fiatalok a sátorban már teljes apátiában hallgattak, némán tolták orrom alá a panaszkönyvet, illetve vita nélkül fizették vissza a pénzt a még ki sem bontott zsákokért is. az már csak hab a tortán, hogy a visszaváltáskor oda akarták adni a póló kupont, meg egy meglehetősen nagy méretű szórólapot. ez utóbbi, mi más lenne, szemét!!!! green point – gratulálok az egész ötlethez! hullámzás, vastaps! ilyen cinikus lehúzást még egy fesztiválon sem tapasztaltam!

na így indult a csütörtök. de, szerencsére, megtaláltam szokott borosaimat a kicsit nagyobbra nőtt, átrendezett borfaluban, így a megnyugvás, aránylag, gyorsan ment. egyébként, szerintem, jó ötlet, hogy a borfalu színpadát beljebb rakták, így nem gyűlik össze annyira a tömeg a bejáratnál.

összefoglalva: egy nap után úgy ítélem, hogy a VOLT olyan mint volt. kicsit – nekem nagyon – több az elektronikus zene a kelleténél, és bár az árak emelkedését tavalyhoz képest nem vettem észre – nem állítom, hogy ugyanazok, csak azt, hogy nem éreztem jelentős drágulást -, de a zöldek miatt a lehúzás faktor a tavalyi duplájára nőtt.
ezek ellenére nem kizárt, hogy jövőre megint hosszabban teszem tiszteletem.

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Június 9-én Zsidó Kulturális és Utcafesztivál Budapesten! Meghallgatnál néhány klasszikus pesti zsidó viccet? Kíváncsi vagy, milyen titkokat rejteget a Rumbach Sebestyén utcai Zsinagóga? Megkóstolnád a Kazinczy utca legjobb maceszgombóc levesét, vagy részese lennél a Leghosszabb Kóser Szendvics Guinness rek...
Görcsölni, azt nem akarunk – Sziget zárónap beszámoló Egy fesztivál utolsó napja mindig magában hordozza a veszélyt: az ember rágörcsöl a dologra. Egyszerre akarja „kimaxolni” a zárónapot, szeretne hajnalig bulizni, szeretne végre jól szórakozni koncerteken (ilyenkor hajlamosak vagyunk túldramatizálni a...
Már csak nyolc nap: LB27 – Reggae Camp Voltak évek, hogy nem volt kérdés, mit csinálunk július utolsó hetében: lesétálunk a partra és elvegyülünk egy darab Jamaikában. Ezek az évek (2003-2005) már sajnos rég elmúltak és a Ladánybene 27 Reggae Camp kénytelen volt elköltözni otthonunkból, G...
  • en vagyok te te vagy en

    Mar nem azert, de te minek irsz koncert kritikakat?

  • angus

    Zubolyt sajnálhatod, kurvajó volt! Nagy buli volt. A szemétszedés szerintem nem hülyeség, ha az ember bérletes, de 1 napra valóban lehúzás. És amúgy az, hogy megveszem a jegyet/bérletet, még nem hatalmaz fel, hogy szemeteljek szerintem. Mondom, ez akkor jó, ha végig megy az ember.

    • persze, szemetelni nem szép dolog, még fesztiválon sem! De ez a szemetes dolog szerintem úgy lenne korrekt, ha opcionális lenne – aki szeretne/környezettudatos/bármi, az szedjen, szerintem lennének azért páran ilyenek. De rajtunk kívül is mindenki a majdnem teljesen üres zacskókat vitte vissza és az egész fesztivál területén is azért volt (viszonylag) kevesebb a szemét, mert sokkal több szemétszedő volt idén. De ez is csak viszonylagos volt, utolsó napra ugyanúgy kupacokban állt a sátrak körül a szemét sajnos.