Autók Orfű felé mentek el a mi utcánkban – Kispál retrospektív volume 1.

„Hú de sokan vagytok! Ennyien elhittétek, hogy ez lesz a búcsúkoncert? (- Nem! – üvöltötte a közönség) Jól tettétek, mert ez a vég” – kezdte Lovasi 2010 augusztusában a Szigeten az akkor még utolsónak hitt fellépést. Később ugyanitt azt is hozzátette, hogy kár a dalokért, majd Kispál András nemrégiben azzal folytatta, hogy esetleg később kényszer-érdekből esetleg újra összeállnak egymás anyagi támogatására öregkorukban.

A sajtó ezért is szállt rá a tematikus, elsősorban Ofrűre meghirdetett bejelentésre, kaptak hideget-meleget. Hiszen nem lettek annyival öregebbek és pénztelenek négy év alatt. Lovi a nemrégiben megjelent könyvében vallott arról, hogy hiba volt, elbúcsúzni, azaz dafke (ultimátum küldésével Kispinek és Dióssy-nak) megszűntetni a zenekart, csupán csak nagy szünetet kellett volna tartani, ha már szellemileg elfáradtak. Pontosabban, ha már a frontemberen kívül minden tag nagy ívben tett az együttesre. Az utolsó felállás tagjai közül mindenkinek van munkája, talán csak Kispinek nincs, mert saját Velőrózsák névre hallgató zenekara csúfosan megbukott. Így ha valakinek a segítéséről szó lehetett, akkor az övéről. És hogy mit gondolok arról, hogy a pénz miatt? Nem hinném, hogy Lovasi ebből a korai Kispál éveket felölelő pár előadásból tenne szert elképesztően nagy vagyonra. Őszintén, szerintem azokat az embereket, akik a fél veséjüket (köztük én) is odaadták volna egy ilyen estéért, őket aztán meg végképp nem érdekelte, hogy milyen érdek áll pontosan a háttérben. Ők egyszerűen karácsonytól tavaszig folyamatosan vették meg és ki jegyüket, szabijukat, és amikor elérkezett az idő boldogan zarándokoltak az orfűi camping felé.

A mostani koncert pedig ekképp kezdődött: „Szevasztok! Mennyi kezetek van? Színpadon a Kispál és a Borz”. Semmi sallang, semmi manír, semmi magyarázat, hogy miért is találkozhattunk velük újra. Ez mondjuk nekem kapásból hiányzott, de lehet, hogy legelején előadott, Bársonyfüggöny című szám első sora akarta betölteni ezt a szerepet: „Készültem én eleget, Másra, mint ami aztán lett”. És a lankás katlanba álldogáló közönség óriási kiáltásokkal üdvözölte rég nem látott zenekarát és a hátuk mögötti felgördülő vörös pixeldrapériát. A kivetítőn egyébként az egész este alatt a dalokhoz illő ötletes, kis terjedelmű, animáció részletek futottak, emellett, színpadon álló, asztal méretű sárgás fényű reflektorok világítottak bele az éjszakába, így nem csak a szokásos intelligens lámpák kalimpáltak az állványzaton. Minden őstag jól öltözötten, ingben lépett a színpadra, egyedül Kispi XXL méretű, láthatóan rá kétszer akkora (merthogy elképesztően sokat fogyott), otthonka mintájú pendelykéje keltett nálam némi rökönyödést.

Aztán feltűnt a még a félhomályban a Császári Gergő (ős-Kaukázus, Magyar Császári Pillanatművek, Kiscsillag session zenésze), akivel semmi baj nincs (leszámítva, hogy a Szalai Évát letiltotta és a Kaukázus többé nem játszhatja el), de elsőre nem értettem, hogy került a pécsi originálisok közé. Aztán felmentem a kispalesaborz.hu-ra, ahol életnek és infónak semmi nyoma,(de a régi fórumozós felhasználónevem és jelszavam működött; király!). Majd irány az official fb oldal, ahol látom, hogy a Kispálban újra benne van Ózdi és Csaszi a session zenész. Lecsó, mint a Borz egykori állandó vendégművésze, aki PUF-jával előzenekara volt a programnak, miért nem volt a színpadon, ez már azért sokkal jobban izgatott. És csak tippelni tudna, a sajtós vagy belterjeskedni, de ezt kihagyom. Másrészről piszkosul vártam a ’89-ben kilépett Ózdi Rezsőt is, – aki a nagy visszatérés folyamán feltűnt az együttes a felvidéki fellépésén, de a Fishing-re beharangozott zenészt végül nem láthattuk.

A Kispál újratöltés sajtótájékoztatója óta lehetett tudni, hogy mely albumok fogják alkotni az este megszólaltatott számait. Mindössze három (vagy annál több) koncert, amely időrendi sorrendben mutatja be az együttes életútját 2010-ig. Minden Kispálos szeret tetszelegni ama szakértő személyében (kis vagy nagy plénum előtt), hogy megmondja meg melyik kazetta volt a legjobb és mikor kezdett az együttes túl populáris vagy mainstream lenni, amit már ő is fenntartásokkal kezel. Kicsit olyan ez, mint a magyar foci: mindenki ért hozzá és mindenkinek van róla véleménye. Ez a fajta osztályozás – kutatásaim szerint – persze a legtöbbször azon múlik, hogy a kedves expert születési évének száma hatossal, hetessel, vagy nyolcassal kezdődik. Akik ’90-ben születtek, azok már annyira nem válogathatnak az kiadványok között, ők inkább csak bölcsen figyelik az idősebbeket. Egyben azért mindenki ki szokott egyezni, hogy a Naphoz Holddal az az album, amely minden kispálos számára az alfát az omegát jelenti, ami kvintesszenciája a magyar alter életérzésnek.

El is hangoztak róla a legfontosabb klasszikusok: Lefekszem a hóba, Barlangban dobolok, Őrjárat, Forradalmár, Szőkített nő, Vadnyugat története, 60-as évek, Kicsi csillag és a ráadásban természetesen – Lovasi saját bevallása szerint kedvenc száma – Húsrágó Hídverő. Ezeket a dalokat tényleg egyként énekelte mindenki. Az egész koncertre jellemző volt, hogy a Kispál a szerzemények korhű hangszerelést kaptak. Így Ricsi (Bräutigam) püfölte a szerkót, ha épp a két gitáros az előtérben nem nyomta őt el, akkor lehetett hallani, hogy igazából még mindig van mit tanulnia dobolás terén. A Rezervátom című se az úgymond szokásos Varga Ferenc vonóstrióval hangzott el Ágy, Asztal Tv-ről, csak szimplán, ahogy az albumon. Lovi meg nem csesztette Kispit, hogy ezt a számot miatta nem lehetett játszani csak kizárólag évfordulós, szülinapi koncerteken.

Sőt Kispált még egy fellépésen nem láttam ennyit mosolyogni, már-már vigyorgott, láthatóan jól érezte magát. Többször átfutott bennem, ha így folytatják, ebből még bármi lehet. Hihetetlen, de nem a szokásos statikus-rezignáltan egy helyben állós, illegős-billegős kisembert nyomta, néha kikandikálva a szövegíróra, és nem is kereste tétován szerepét, mibenlétét, mint a legutóbbi Csík jubileumi koncerten. Többször odament Bandihoz, előtte mutatta be virtuóz játékát; gitárbirtoklás és lefutott métereket tekintve övé volt az este. Lovasi pedig láss csodát nem hibázott sem szövegben és az akkordokat se bénázta el a számok elején. Kifejezetten felkészült volt és csak a buli felénél kezdte emelgetni poharát egy-egy egészségetekre! A humorlabdacsokat is potyogtatta: labdázott a közönséggel, cigánykereket vetett, Kispit rávette egy pantomim bemutatóra, illetőleg félve attól, hogy megdobják sörrel, megkérdezte a közönséget, hogy az mennyibe is kerül, majd hozzátette: – Meggazdagszom rajtatok, ne hagyjátok!

A Volume című dalnál sem tett Lovi megjegyzést, hogy ki nem állhatja. Dió miután eljátszotta ezen időtlen örökzöldet kérte, hogy a hallgatóság esetleg a tenyerén, body surfingel-ve jutassa őt vissza a hangmérnöki bázisra mogyorói erős markolászása mellett. Nem éreztem az óriási egyetértés, szemmel látható felszabadultság mögött erőltetettség húzódna meg, vagy hogy azok közül, akik a színpadon álltak bármiféle elvarratlan száll lenne vagy ellentét munkálna. Kifejezetten jó volt olyan számokat hallani, belefeledkezve az időbe az együttessel énekelni, amiket rég (Jönni fog egy lovas, Helló, Rajtakaptál) vagy talán még sosem hallottam élőben (Dal teázáshoz, A rétek halványak). A ráadás blokk és Jutka című szám végén a Kispál és a Borz azzal búcsúzott: folytatjuk 2015-ben….

Az elhangzott számok

  • Bársonyfüggöny
  • Barlangban dobolok
  • Kicsi csillag
  • Kényszer, érdek, ösztönélet
  • Tejjel kifli
  • Bujtogató
  • Egy az egybe (csak maga)
  • A következő buszon
  • Autók a tenger felé
  • Halszív
  • A rétek halványak
  • Földtörténet
  • Dal teázáshoz
  • Forradalmár
  • Lefekszem a hóba
  • Kicsit feldob
  • Őrjárat
  • Napos oldal
  • A ’60-as évek vége
  • Volume
  • Levesek porból
  • Jönni fog egy lovas
  • Rezervátom
  • Szőkített nő
  • Zsákmányállat
  • Ágy, Asztal, TV

Ráadásként

  • Helló
  • Előre, Illéri
  • Húsrágó hídverő
  • Rajtakaptál
  • Jutka

fotók FB oldalunkon.

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Íme a Fishing napi bontása és a napijegyek! Indul a napijegyek értékesítése és nyilvános a nagyobb helyszínek programja is: a Fishing On Orfű a tavasz közeledtével belecsapott a lecsóba. Habár a fesztivál új színpadának, az erdőben elhelyezett A tűzhöz közel (főleg singer-songrwriter) fellépői...
Alsóörs sem lett Tabán Alsóörs alkalmatlan ilyen látogatottságú koncert lebonyolítására. a Balaton, pontosabban a balatoni vendéglátók(?), a büfék alkalmatlanok ennyi vendég kiszolgálására. óriási szerencse, hogy az LGT közönsége békés, jókedvű és kitartó. szükség is vol...
Amikor a buli elszabadul – Hajdihó fesztivál A Soerii & Poolek zenekar 5. születésnapját készül megünnepelni, egy elég extrának mondható műsorral. Nem kispályás módon a fiúk egy “Ikon” jellegű koncerttel ajándékozzák meg magukat és a közönséget, ahol 18 zenekar lép fel. A ZP-be meghívták a ...