Zene tanuláshoz?!

Tanulni, tanulni, tanulni. Hogy mi kell a boldog élethez, azt már Lenin elvtárs is megmondta. Persze ez nem teljesen igaz, de az tény, hogy tanulni KELL. Vagy legalábbis érdemes. Szerkesztőségünk egy nagyobb hányada is érintett még a vizsgaidőszak nevű szellemi is lelki sáskajárásban, félévente egyszer. Ki-ki vérmérséklete szerint dönt, hogy milyen alternatív technikákat alkalmaz, a párna alá betett könyvtől a vizsganapokon felkapott szerencse-alsógatyákig sok minden elképzelhető, de általában kiderül, hogy a leghatékonyabb módszer mégiscsak az, ha az ember leül a popsijára és megtanulja a kiszabott adag rettenetet. Hogyan tehetjük mégis elviselhető a gyötrelmes perceket? Egy kis zenével?

Két féle ember létezik a világon: az egyik, aki tud zenehallgatás alatt tanulni, és aki a legkisebb zajtól is elkalandozik a gondolataiban, elveszti a fonalat és ezzel a koncentrációját. Brit tudósok szerint utóbbi embertípusból van több, de én mégis hiszem, hogy lehetséges olyan megoldás, amivel a kecske is jóllakik, és a káposzta is megmarad, vagyis esetünkben a koncentrációt sem akassza meg a háttérben szóló muzsika, de legalább elviselhetőbbé teszi a tanulás kínzó sivár perceit, óráit. Jöjjön hát egy gyorstalpaló egy olyantól, aki legalább expert szinten nyomja az aszkéta önokítást.

Milyen zenét ne válasszunk?

Nos, sokkal egyszerűbb megmondani, hogy milyet érdemes, de a könnyebb utat választani sohasem olyan izgalmas. Szóval nézzük, milyen zene fogja mindenképp elvonni a figyelmünket, vagy legalábbis megosztani azt, így teljesen feleslegessé téve a tanulással töltött időt.

Bármit, ami magyar. Még mielőtt valaki a szívéhez kapna, szögezzük le: imádjuk a magyar szövegeket, és gyönyörű nyelvünket, de jó eséllyel ugyanezen a nyelven lesz az a szöveg is, amit memorizálni kívánunk. Így egyelőre intsünk búcsút az Akkezdet Phiainak, kedvenc Kispál strófáinknak de még Ganxsta Zolee népi bölcsességeinek is gépfegyverekről meg ukrán kurvákról.

Olyat, amit nem szeretünk. Ehhez nem kell sok racionalitás, minek is hallgatna olyat az ember, amit nem szeret? Nem érdemes kivételt tenni tanulás közben sem, mivel akkor biztosan azon fogunk görcsölni, hogy mi is ez a szar ami a háttérben szól. Punkok ne most ismerkedjenek a koreai popzenével, rockerek a Punanny Massif coelhói életvezetési tanácsaival és Lola rajongóknak sem ajánljuk az új Megadeth albumot. Meg amúgy sem.

Olyat, amit nagyon szeretünk. Ha az ember odavan egy zenekarért, ismeri, sőt kívülről fújja minden dalukat még a gitárszólókat is képes dúdolni, a dobost leutánozni az elérhető felületeken, legyen az a combunk, egy kinyitott mikroökonómia tankönyv, vagy az éppen legédesebb álmát alvó macska háta. Szóval sajnos a nagyon ismert muzsika sem megfelelő, legyen akár magyar, akár angol (esetleg indiai).

Ami extrém. Death metal, fröcsögő shoegaze post-post punk, Black and Decker hangmintákból összepakolt dubstep orgia vagy éppen sikítós punkzene. Ezt nem igazán kell szerintem részletezni, aki nem hiszi, üljön neki a polgári jognak a Never Mind the Bollocks, Here’s The Sex Pistols-szal.

Akkor milyet?

Amelyik kellemesen elszól a háttérben, nem tolakszik, nem követeli meg, hogy állandóan csak vele foglalkozz, de veled van mindvégig és támogat. Nem, még mindig nem párkapcsolati tanácsokat kívánunk adni, maradjunk a témánál! A lényeg, hogy olyan muzsika legyen, ami dallamos, tehát kellemesebbé teszi a szoba légkörét, de tényleg nem kíván annál több figyelmet, amit az ember ebben az esetben adni tud neki. Szóval kábé semennyit. Lehet ez valami sunny side up, pozitívabb zenei stílus, de akár egy szomorkodós minimal cucc. Hosszú évek során a saját „repertoáromból” kiválogattam jó néhány előadót, akik megfelelnek a fent leírt kívánalmaknak, de természetesen mindenki a saját igényeihez igazítja a saját listáját:

Arcade Fire, Austra, Belle and Sebastian, Bombay Bicycle Club, CHVRCHES, Coldplay, Daft Punk, dEUS, Echo & the Bunnymen, Editors, Eels, Fleet Foxes, Foals, Four Tet, Hard-Fi, Jack White, Katie Melua, Keane, Late of the Pier, Laura Marling, Lightspeed Champion, MGMT, Morrissey, Neo, PASO, Parov Stelar, R.E.M., Sigur Rós, Snow Patrol, St. Vincent, The Black Keys, The Drums, The Horrors, The Qualitions, THE XX, Travis, War on Drugs, White Lies, Will and the People, stb.

És hogy ne csak a levegőbe beszéljünk, itt egy lejátszási lista, amit ha tanulás közben lepörgettek, tuti meglesz a következő vizsga. Ezt garantáljuk!*

http://www.dragontape.com/#!/6331267981246464

*Amúgy nem.

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Best of 2013, avagy kedvenc lemezeink az idén (I. rész) Pár hete bemutattuk, a mértékadó nyugati zenei sajtótermékek miképp értékelték a 2013-as évet, mely lemezeket tartották a legjobbnak. Most eljött az ideje, hogy mi is elmondjuk, mely 10 albumot pörgettük a legtöbbet idén. Az összegző cikk első része ...
A koncert, amiről két hét múlva is beszélni fogunk – Austra, 09.11.,... Szeptember 11-én olyan zenei program kerül megrendezésre a Dürer kertben, amelyhez hasonlóval bizony nem találkozhatunk gyakran a budapesti koncertnaptárt böngészve. Persze nem mondhatjuk, hogy unalmas helyszín lenne fővárosunk a zenei finomságok kif...
Októberem @nekedirom – dalpremierek, új megjelenések Benne az őszben, a trutyiban, Európában vége a fesztiválszezonnak és jó páran most kezdik el kihozni kisebb-nagyobb lemezeiket. Miután átrágtam magam újra a megdöbbentő mennyiségű amerikai hip-hop megjelenéseken, találtam pár említésre méltó gyöngysz...