The Coup először Magyarországon – ez tényleg valami!

Ez minden túlzás nélkül poptörténeti pillanat lesz: a világ egyik legjobb hiphopzenekara, a kevesek által ismert, de a műfajra óriási hatást gyakorló The Coup első magyarországi koncertjét adja az A38 Hajón. Üde funkok, sodró groove-ok, zseniális szövegek, és a politikailag leginkább elkötelezett frontember, aki valaha megfordult a hajón. A nyugati part legzseniálisabb mikrofonfrizura-barkó összeállításának büszke tulajdonosa, Boots Riley, akinek baráti-zenésztársi köre Tupac Shakurtól Tom Morellón át az Atari Teenage Riotos Alec Empire-ig húzódik. Ha táncolnál végkimerülésig a Kommunista kiáltvány oldschool Funky Town-verziójára, ha hallani akarod, milyen, amikor a Sex Machine találkozik A tőkével, akkor a Coup koncertje kihagyhatatlan!

The Coup – ez a két szó a hiphop-szakértők szemében egyet jelent a kilencvenes évek legzseniálisabb, bár kereskedelmileg kevésbé sikeres, de elképesztő hatású és fantasztikusan változatos lemezeivel, a csodás oldszkúl funk hangmintákkal, a vad grúvokkal és a marón gunyoros, eszméletlenül szellemes, társadalmilag rendkívül elkötelezett szövegekkel. És természetesen a zenekaralapító Boots Riley-val, aki jóformán egymaga tolja a Coup néha sajnos el-elakadó szekerét immár húsz éve.

 

Riley – bár Chicagóban született és egy ideig családjával Detroitban élt – a kaliforniai Oaklandben nőtt fel, itt ragadt rá a fekete emberjogi mozgalom radikális szárnyának ideológiája, és itt spannolt le a későbbi Thug Life tagjaival, köztük Tupac Shakurral. Riley messze a legintellektuálisabb volt közöttük, nem ragadta magával a G-funkos menőzés, mindig is megmarad a nagyon vicces és kegyetlenül kritikus politikai rapnél. Valami hasonlót művelt, amit pár évvel azelőtt New York-ban a Public Enemy kezdett el, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy a Coup számai nem a szikár, lecsupaszított ritmikára, hanem a 70-es évek nagyzenekaros funkjának gazdag hangszerelésére és húzós groove-jaira épültek, és eszméletlenül táncolhatók voltak.

Tulajdonképpen érthetetlen, hogy a Coupból miért nem lett gigantikus világsiker. Valószínűleg azért, mert a rádiók visszariadtak attól, hogy a dance chartokat olyan számokkal rakják tele, amiknek a szövege „egy ügyvezető kinyírásának ötmillió módját” ecsetelte. És hát az sem segített, hogy Riley nem kímélte az „elnyomó rezsimbe” szerinte túlságosan is beilleszkedő Jessie Jacksont.

 

A sors iróniája, hogy a Coupnak az országos ismertséget nem zseniális számai vagy provokatív szövegei hozták meg, hanem egy nem tervezett botrány: 2001 júniusában ugyanis olyan lemezborítót terveztettek, amin Riley, állandó zenekari társával, a szkreccsmester-vokalista Pam The Funkstresszel éppen felrobbantja a World Trade Centert. Szeptember 11. után aztán a média felkapta a még meg sem jelent lemezt, pontosabban annak borítóját, és az országos sokk, gyász és felháborodás közepén a kiadó elcsúsztatta a lemezmegjelenést és természetesen újraterveztette a Party Music (azaz Bulizene, de éppígy érthető Pártzenének is) borítóját. Bár a Coup némi hadakozás után visszavonulót fújt és elnézést kért, Rileyra azért rászállt az FBI. Később ezt meg is énekelte legutóbbi lemezén: „Mondjátok meg a nemzetbiztonságnak, hogy én vagyok a bomba!

Am a poilitikai viharok mit sem változattak azon, hogy a Coup lényegében összes lemezét euforikus fogadtatásban részesítette a szak- (értsd: zenei, és nem politikai) sajtó. Az első albumtól, a Kill My Landlordtól a tavalyelőtti konceptlemezig, a Sorry to Bother You-ig csak úgy röpködtek „az év albuma”, a „tökéletes”, „zseniális”, „rendkívüli” és egyéb jelzők. És valóban: a Coup minden egyes albuma tökéletes tánclemez, félelmetes tudatossággal, humorral, eleganciával és változatosággal megszerkesztve, ugyanakkor mindegyik egy-egy harsány kiáltvány az igazságtalanság, a kapitalizmus és a bürokrácia ellen. A Stereogum nemes egyszerűséggel „nemzeti kincsnek” nevezte Boots Rileyt, a Pitchfork szerint pedig a Coup lemezei tökéletesen igazolják, hogy „a forradalom csípőből jön”, mármint a csípőrázásból.

A tökéletes funk-hiphop lemezek mellett Boots Rileynek még igazán remek, és természetesen nem politikamentes mellékprojektekre is jutott ideje. A Rage Against The Machine – szintén híresen balos – Tom Morellójával például létrehozta a Street Sweeper Social Club nevú power funk együttest, dolgozott együtt a Primus-agytröszt Les Claypoollal, 9/11 tizedik évfordulóján énekelt a New York-i anarchista punkbrigád, a Star Fucking Hipsters félreérthetetlen, 9/11 ’til Infinity című számában, emellett részt vett az Occupyban, aminek eredményeként közös, a mozgalmat támogató számot írt az Atari Teenage Riottal.

Boots Riley megállíthatatlan. Zseniális lemezeket megjelentető, zseniális koncerteket adó zenekarának élén először jön Budapestre, hogy megrengesse – ha nem is a világot, de legalább az A38 Hajót, és bebizonyítsa, hogy a forradalom valóban a csípőrázással kezdődik.

 

Az előzenekar, a Dokkerman and the Turkeying Fellaz egy deep funk revival zenekar. Számaikban az itthon már csak DJ-k által pörgetett koszos ritmusokat hasznosítják újra, és lehelnek életet a régi funk, afrobeat és trash/garage beat ütemekbe. Recsegős gitár, szakadt orgona, egymondatos szövegek. Táncolni kötelező!

 

 

The Coup (USA)

Dokkerman & The Turkeying Fellaz

2014. május 22., csütörtök 20h
A38 Hajó – Petőfi híd budai hídfő

Belépő: 3000 Ft, elővételben: 2500 Ft. Jegyek elővételben vásárolhatók az A38 Hajó honlapján (www.a38.hu), illetve személyesen az A38 Hajón.

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Dallamos francia afropop érkezik az A38-ra A kortárs világzene egyik legnagyobbra tartott tehetsége, az első lemezével elsöprő sikert aratott, mali származású, Franciaországban élő Fatoumata Diawara lép fel az A38 Hajón a friss francia és frankofón zenéket bemutató Tours de France sorozatban....
Kalifornia lezúzza a fejünket Kalifornia egyik titkos esélyese „a világ legjobb pszichedelikus rockzenekara” címre: a brutális basszusmeneteket gazdag Hammond-szőnyegekkel dúsító, a vájtfülűek körében igen magasan jegyzett Wooden Shjips negyedik nagylemezének bemutató turnéján Bu...
fiatalok, csak régebb óta miképpen az afrikai szavannákon lenyugvó nap vörös színében fürdőző antilopcsorda patája alatt szárba szökkenő füvek gyökerét rágcsáló bogarak neszezésére felriadó szurikáta család hangos hívószavára előbukkanó turistákkal tömött terepjáró ablaktörlő...