fiatalok, csak régebb óta

miképpen az afrikai szavannákon lenyugvó nap vörös színében fürdőző antilopcsorda patája alatt szárba szökkenő füvek gyökerét rágcsáló bogarak neszezésére felriadó szurikáta család hangos hívószavára előbukkanó turistákkal tömött terepjáró ablaktörlőjét összeszerelő kínai munkásember fiának esküvőjén összegyűlt tömeg örvendett a hatemeletes esküvői tortának, aképpen okozott boldogságot és örömöt nekünk is a tegnapi bál.

örömöt nekünk és még rengeteg más; hosszabb, rövidebb ideje fiatalnak. csurig volt az A38, ennél jobb hangulatú lemezbemutatót egy együttes sem kívánhat. úgy tűnik, mostanában kezdenek divatba jönni az újrabemutatások, de ezt is a KFT találta fel. a lemezmegjelenéseket követő harmincadik évben újra bemutatják azokat.

pénteken este a legnépszerűbb, Bál az Operában lemez volt soron. volt színház, féltékenységgel, drámával, természetesen a végén mindenki meghalt; volt Maldoror – mennyire imádom ezt a számot, és mennyire ritkán hangzik el koncerten! -, tánc, meg rózsák, Valériának, no, meg persze volt Afrika is, mert mit lehet tenni, bizony az is ezen a lemezen volt. bár tény, hogy nincs olyan buli, melyben megfelelő mennyiségű alkohol elfogyasztása után ne üvöltené mindenki önfeledten, hogy ‘makákó!’, de azért az értő közönség inkább pihent kicsit, míg lefutott a kötelező kör. a ráadásban következett még egy akusztikus Afrika, egész megsértődtem volna, hogy újra kell hallgatnom, ha Laár nem állt volna elő a bejelentéssel: az évfordulóra méltó megünneplése céljából egész napos Afrika fesztivál lesz a nyár folyamán. időpont, helyszín nem hangzott el, de majd lessük a híreket, hogy jegyet elsők közt vehessünk.

és még egy kis adalék a lemezhez – mert a koncertről nincs mit írni, nézzétek meg a képeket, és aki nem volt ott, vagy, ne adj isten, soha nem volt még KFT koncerten, az irigykedjen, és legközelebb legyen ott! semmi vita! -, szóval, a lemez: anno a lemezgyár megfenyegette a zenekart, hogy ha ez a lemez is olyan szarul fogy, mint az első kettő, akkor több albumról ne is álmodjanak! vagyis, ha a harmadik lemez is az első kettő pocsék, mindössze 40 ezres – !!! – példányszámát hozza, akkor konyec, ott a vége.

ha csak úgy átfutott volna szemetek a példányszám felett, akkor, csak úgy mellékesen megemlíteném, hogy jelenleg a 2.000 eladott példány után már jár az aranylemez.

a koncertről rengetek fotó FB oldalunkon, katt és nézegess!

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Szégyelld magad, Budapest! – The Veils koncertkritika az A38 H... Egy délutáni villám- és minimál akusztikus fellépésen -melynek apropója a Record Store Day volt, helyszíne pedig a Musicland lemezbolt- már összefutottunk Finn Andrews-zal, aki este már cimboráival kiegészülve egy sokkal hangosabb koncerten igyekezet...
Nick Cave mögül a reflektorfénybe: a Gallon Drunk az A38-on A zenekar-alapító frontember és majdnem mindenes James Johnston játszott a Nick Cave and the Bad Seeds-ben, a Faust-ban, Lydia Lunch Big Sexy Noise-ában, azonban most a legütősebb, a saját formációjával, a Gallon Drunk-kal jön vadonatúj lemezét bemut...
international live act festival nem keveset kavartak ezzel a bulival. a megmozdulást szervező frame promotion nem is volt mindig az emberek szíve csücske, főleg amikor az áprilisra meghírdetett hybrid-bulit meghiúsították, csak mert a tegnapi buli egyik fő támogatója (tudod, az a ...