Mi lesz veled, Zöld Pardon?

Az idei nem volt nevezhető a Zöld Pardon legsikeresebb szezonjának, pár koncert alkalmával siralmas kihaltsággal találkoztunk egykori kedvelt helyünkön. Kísérletet teszünk arra, hogy megfogalmazzuk: mi miatt siklott félre az elmúlt években elég hányatott sorsú ZP, és miért kényszerül egy Lord koncerttel elbúcsúztatni a nyarat, míg a Lágymányosi híd túloldalán sokkal nagyobb dolgok történnek, sokkal több ember előtt?

75321_10152408432530006_2112955957_n

Vitathatatlan: az elmúlt 10 évben kevés olyan, mára fogalommá vált bulihely működött Budapesten, mint a Zöld Pardon. Gyakorlatilag nincs olyan 20 és 40 év közötti fővárosi lakos, aki nem járt legalább egyszer valamilyen koncerten a Petőfi híd budai hídfőjénél. A 20 év körüli korosztály között meg felülreprezentáltak azok, akiket már fogtak ki abból a bizonyos „tóból”, akik jöttek már itt össze fiúval/lánnyal, és akik indultak már el a Zépébe szórakozni, de az előzetesen elfogyasztott szesz mennyiségéből kifolyólag nem jutottak be.

Egy szóval a Zöld Pardon mindenkié. Ezért is váltott ki nagy felháborodást, amikor két éve az érintettek (értsd: a vezetőség és a „rajongók”) minden tiltakozása és próbálkozása ellenére az újbudai önkormányzat bezáratta régi helyén a ZP-t. Sokáig úgy tűnt, hogy itt lesz a történet vége. Aztán jöttek a kósza hírek, hogy mely kerületek várják tárt karokkal a Zöld Pardont, és több lehetséges, kerületen belüli alternatíva is felmerült. Végül lett újra ZéPé, egy híddal arrébb, más kialakítással, de lett. És ennek anno mindenki örült. Most pedig itt állunk, két szezonnal később, és látjuk lassan kimúlni egykori kedvelt szórakozóhelyünket.

Ugyanis a ZP haldoklik, erről maximum az nem tud, aki nem volt mostanában a hely környékén, vagy nem is érdekli ez az egész mizéria. E cikknek nem fő témája a Park és a ZP összehasonlítása (azért esik majd szó a két hely kapcsolatáról), mégis érdekes megnézni, hogyan zárja az idei évet a két hely. Míg a pesti oldalon egy 3 napos, mini fesztivál a program, az ország legnépszerűbb bandáival (Vad Fruttik, Punnany, HS7, Kaukázus), addig Budán egy Junkies+Lord kombóval búcsúztatják a szezont…

De vajon mi lehet az oka annak, hogy a ZP nem tudott talpra állni a költözés után?

Nos, az egyik ok, nyilvánvalóan maga a költözés. Ugyan csak 10 perc sétára van a 4-6-os villamostól az új hely, de úgy tűnik, ez már sokaknak már a komfortzónájukon kívül esik (nem véletlen, hogy Budán nincs is tisztességes szórakozóhely, ahol táncolni lehet), nehezen mozdulnak el a fiatalok a Deák tér és környéke nyújtotta alkoholos meseországból (romkocsma negyed). Ezek szerint még egy jó koncert kedvéért sem. Ezt a problémát igyekezett megoldani a ZP a saját buszjárattal, de valószínűleg kissé késve, amikorra már elérte a hely azt a szintet az emberek agyában, hogy nem is számoltak velük, mint potenciális bulihelyszínnel a péntek estéjük tervezésekor. Illetve nyilván sokaknak furcsán hathat, hogy a saját városukon belül, külön buszra kell szállniuk, hogy elmenjenek meghallgatni egy Ganxsta Zolee koncertet. És vissza is értünk a kiinduló pontra: „Olyan messze van a ZP, hogy külön buszjáratot kell indítani? Akkor oda tuti nem megyünk!”

A másik probléma lehetne akár a Park is, amely látszólag hasonló közönségnek szól, hasonló üzenettel (A leghosszabb nyári fesztivál VS. Fél év nagyszínpad) és programokkal. Nem gondolom, hogy egy Budapest méretű város ne bírna el két szabadtéri koncerthelyszínt a nyári hónapokban, de nyilvánvalóan voltak olyanok, akik anno a ZP-be mentek, ha egy estét kellemesen el akartak tölteni, most pedig a Parkba járnak.
Miért? Mert a Park képes volt számukra csábítóbb lenni a Zöld Pardonnál: italakciók (200 ft-os sör meg tequila), több tánctér, néhány komolyabb külföldi előadó (Paramore, Manu Chao, Anthrax, stb.), illetve a már nem okként, hanem okozatként felmerülő közösségi élmény, nevezetesen, hogy van egy bazi nagy színpad, ami előtt mindig komolyabb tömeg verődik össze, úgy csápolhatok a Vad Fruttikra, mintha egy nyári fesztiválon lennék, mindezt 20 perc buszozásra az otthonomtól. Míg a ZéPében van egy közepes színpad, alig vannak rajtam kívül pár százan (jobb esetben) és amúgy is, még a villamoshoz is sétálnom kell csomót.  Gondolhatja egy fiatal, és van igazsága, sajnos.

Illetve mert a Park új. És ami az új, az mindig érdekesebb. De ez még nem jelentené azt, hogy előre meg volt írva, hogy a Park nyitása a ZP vesztét fogja okozni. Csak aztán beszállt a Sziget is a Park mögé, biztosítva a profizmust, ami biztosította a minőségi koncerteket, amelyek vonzották a közönséget, és lassan elterjedt a városban, hogy a Park bizony kurva jó hely. Tehát mi történt? A Park lett az, ami 5-6 éve a ZP volt. Ezzel nem lenne baj, csak éppen ott van még a „jó öreg ZP”, aki most világát vesztve próbál kapaszkodni mindenbe, csak hogy felszínen maradjon. Mintha Robin elvette volna Batman köpenyét, és az öreg Bruce Wayne-nek öreg fejjel kellene kezdeni valamit magával,, míg a virgonc siheder az ő jelmezében tetszeleg a dicsfényben. Nehéz feladat ez, annak ellenére, hogy hangsúlyozom még egyszer: Budapesten simán el kellene férnie egymás mellett ét ilyen helynek.

A ZP egyébként megpróbálkozott szinte mindennel: volt ugye a saját buszjáratuk, hoztak ők is külföldi fellépőket (Aloe Black, Awolnation, Front Line Assembly), nyitottak a családok felé (hétvégi rántotthúsozás, gyerekprogramok), segítettek a rászorulókon (tanszergyűjtő akció), illetve igyekeztek olyan zenekaroknak is fellépési lehetőséget nyújtani, akikről régebben elképzelhetetlen lett volna, hogy kapnak egy saját estét a színpadon. Ez utóbbit leginkább kínjukban tették, de ezáltal legalább kicsit szélesedett a zenei paletta, csak ennek irányai sajnos inkább vakvágányokra vezettek.

Egyik legjellegzetesebb vonását, mely szerint egy marék, zsebünkben csörgő apróval be tudtunk jutni bármely banda koncertjére (anno meg ugye ingyen), is elveszítette a hely, most már 800 forintot is simán ki kell csengetni egy buliért, hogy aztán bent 450 forintért igyuk a sárga színű, szénsavas valamit, amit rosszindulatúan sörnek csúfolnak a háta mögött. Így tehát egyre távolabb került a diákoktól (és az ő pénztárcájuktól) a Zp, pedig nem szép dolog szemen köpni azokat, akik a trónra emelték az embert. Persze itt nem rosszindulatról van szó, ez szimpla gazdasági kényszer, de sajnos a legrosszabb helyen húzta meg az övet a Zöld Pardon, és ennek itták a levét az elmúlt szezonban is.

Idén többször is voltam a ZP-ban, emlékeim szerint négyszer. Az első a Che Sudaka fergeteges bulija volt, amit én a magam részéről nagyon élveztem, mivel egy olyan zenekarról van szó, akik mindig őrületes koncertet adnak, legyen szó 100 fős vagy 10000 fős közönségről. Itt szinte az előbbiről volt szó, zavarba ejtően kevesen voltak, simán el lehetett sétálni úgy a színpadig, hogy egy emberhez hozzá sem értünk, míg pár hónapja ugyanezen banda koncertjén az Akváriumban komoly harcot kellett vívni, hogy az elöl kialakult pogó szélét megcsípjük.

Utána egy baráti sörözéssel összekötött Ganxsta Zolee és a Kartell koncert jött, amitől természetesen nem vártunk sokat, de mivel a banda is nagy ívben szart a közönségre, és igyekezett letudni a dolgot mihamarabb, a megjelent kb. 120 ember sem érezte szükségét annak, hogy úgy tegyen, mintha élő zenét hallgatna, így nekünk még ahhoz sem volt kedvünk, hogy székünkből felálljunk.

Harmadjára a Soerii & Poolek ötödik szülinapjára szervezett fesztivál ürügyén jártunk a ZP-ben, amelyet előzetesen 1600-an jelöltek meg a Facebookon, mint olyan eseményt, amelyen haláltutibiztos, hogy ott lesznek. Persze ezzel a dologgal mindig szkeptikusan kell bánni, de így is lelombozó volt látni, hogy nem sokkal több embert érdekelt ez a baromi sok hazai zenekart felvonultató, amúgy egész profin felépített műsor, mint Ganxstáék haknija.

Végezetül (mikor már megfogadtam, hogy jó időre hanyagolom a ZP-t), jött a felmentő sereg, PICSA néven. Talán kapóra jött Megyeri Feriék koncertbetiltós ügye, vagy sem, a lényeg, hogy annyi embert láttam ezen az estén a ZéPében, mint nagyon régen. Sőt, külön öröm volt, hogy voltak IGAZI punkok is. Azért nem kellett félni, hogy kikerült a Sold Out tábla, de végre egy olyan esténk ,volt, amin nem volt féltünk elmenni pisilni a koncert közben, nehogy a színpadon játszók megsértődjenek.

E 4 este tapasztalataira építettem a cikket, amelynek célja egyáltalán nem a ZP köpködése volt, inkább csak igyekeztem megfejteni, hogy mi lehetett az oka annak, amiért egy pár éve oly sikeres hely mélyrepülésnek indult. Persze zuhanás közben még taszítottak egyet a ZéPén jó páran az őket szeretettel kúrogató önkormányzattól egészen a remek piaci döntéseket hozó Budapest Parkig.

És hogy mi lehet a ZP sorsa? Ha jövőre kinyitnak, nyilvánvalóan egy új helyet kell kinyitniuk. A „pár száz forintért nézhetsz meg ismeretlen bandákat” koncepció nem fog működni, ilyen helyből van sokkal több, sokkal frekventáltabb helyeken. A megoldás talán az lehet, ha kicsit elengedi az élő zene kezét a ZP, az úgyse menő mostanában. És igen, jöhetnek a dubstep bulik és hasonlók, persze néha megspékelve pár nagyágyúval az MR2 háza tájáról. Mi persze örülnénk több PICSA kaliberű bulinak is, de valószínűleg nem ezek fogják kihúzni a csávából a Zöld Pardont.

Valamit tenni kell, mert az nem állapot, hogy péntek este 11-kor olyan üres a ZP, mintha nyitva sem lenne, a kidobók alszanak a beengedő kapukra borulva. Ugyanis ezt láttam, mikor múltkor mentem haza a 103-as busszal. Igen, a Parkból…

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Egy nyári fesztivál margójára – Szép álmokat Zépé! Amikor elgondoltam, hogy megírom ezt a cikket és nem csak az emlékezetemre akartam hagyatkozni, hanem a google search-re is, akkor alig találtam valamit. A hírt, hogy nem nyit ki meg hogy más lesz helyette, sokan leírták, de az okokra, tényfeltárásra...
Funky buli a ZP-ben Titokzatos sajtótájékoztatóra hívott ma bennünket a Zöld Pardon és a Class FM Közölték a helyszínt, megadták az időpontot, de témát, na azt nem. Gondoltam majd jól bejelentik, hogy ezentúl Class partik lesznek a ZPben, vagy ZP percek a Classon, vagy ...