379-es hangulatban – Manu Chao koncertbeszámoló a Budapest Parkból

Manu Chao valószínűleg egy polcon szerepel a magyar koncertszervezők eszköztárában a Depeche Mode-dal és a Prodigy-vel, egy méretes „AKIKKEL NEM LEHET MELLÉLŐNI” felirat alatt. Mégis eltelt már pár év, mióta legutóbb nálunk járt a Mano Negra egykori frontembere, és tökéletesen mutatja mennyire voltak kiéhezve a rajongók egy bulira, mint hogy története első SOLD OUT show-ját produkálta a Budapest Park.

Ez főleg annak tudatában nagy szó, hogy a jegyárak elég combosak voltak, az utolsó nyári hétvégén ezer más program volt a városban (például az ingyenes Közmédia Napja Szimfonik Live koncerttel vagy vasárnap a Magyar Dal Napja), és bizony egy minden szempontból megterhelő fesztiválszezon után könnyen elködösíthetik az ember agyát a „gazdasági válság” és hasonló gondolatok. Aztán mégis fullra megtelt a Park, szinte mozdulni sem lehetett. Na jó, nem szinte, egyáltalán. Konkrétan voltak olyanok, akiknek már hátulról „törte a hátát” a beléptető kapu, de egyszerűen képtelenség volt előre jutni. Szóval a közönség minden megtett azért, hogy egy tökéletes nyárzáró szeánsszá változzon Manu Chao koncertje. Mert bizony ez nem is egy koncert volt, valami teljesen más.

Manu és 3 fős bandája eksztázisban tombolta végig a jóval este 10 után véget érő koncertet (bocsi, csepeli nyuggerek!). Félreértés ne essék, nem szervezői bénázás, technikai problémák miatt nyúlt a vártnál hosszabbra a fellépés, hanem azért, mert Manuék egyszerűen nem tudták abbahagyni a zenélést. Mondjuk ha közel tízezer ember énekelné velem minden dalomat, és még a mellkasomhoz vert mikrofonnal imitált szívverésemet is üvöltenék az éjszakába, akkor én sem könnyen mennék hátra a backstage-be valami steril konténerbe vörösbort kortyolgatni.

Örömzene volt ez az első perctől az utolsóig, és mivel nem létezik ember, aki nem szereti Manu Chao-t (vagy lehet, hogy valami eldugott dzsungelben van egy törzs, akik még nem hallottak róla, de ők meg nem verették tegnap este a Parkban), így egy óriási kórussá változott a tömeg, néhányan Ákos rajongóférfiakat megszégyenítő önkívületben énekeltek, táncoltak és igen hamar megfogalmazódott bennünk, amit a hasonló zenét jóval kisebb közönségek előtt prezentáló Che Sudaka legutóbbi pesti buliján felmerült a fejünkben: ilyen koncertet havonta egyszer elviselnénk! Sőt, valószínűleg kevesebb lenne a buszon lábra lépés miatt elcsattanó kurvaanyázás, kevesebben próbálnák meg megoldani a kényes forgalmi szituációkat egy fél perces duda-szólóval, de még az is lehet, hogy kevesebb Bridget Jones DVD és literes fagyi fogyna.

Nemrég olvastam Philip K. Dick Álmodnak-e az androidok elektromos bárányokkal? című kisregényét (ez alapján készült a Szárnyas fejvadász című kultfilm), amiben a jövő Amerikájában a háztartások kelléke egy hangulat szabályozó berendezés. Működése pofon egyszerű, az ember kiválaszt a katalógusból egy hangulatot (például 379-es: végtelenül felszabadult, önfeledten boldog) majd magára irányítja, és ilyen kedélyben tölti el a napját. Tegnap este kiderült, hogy ehhez nem kell se egy tekervényes agyú sci-fi szerző, sem bármilyen masina, csak két óra az életünkből, Manu Chao és az ő dalai. Két koncert közti időben meg babrálhat mindenki otthon a masináival, bár akkor már inkább fogjunk egy CD lejátszót és toljuk be a Clandestino-t. Máris 379-es hangulatba kerülünk.

(A koncerten készült képeinket egy csinos kis galériába gyűjtöttük, errefelé található.)

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

técsé Tankcsapda, teltház, utolsó előtti állomás: Mindenki vár valamit turné, Budapest, Petőfi Csarnok, 2006. 12. 15. Ajándék belépőkkel a zsebben, a jegyüzérek velem dolgavégezetlen, újra felhevülni látszott a koncertjárós szer elem (szembeköszönt az els...
Régi fények – Sziget első nap élménybeszámoló Tegnap volt az első nap, amivel a szervezők elég magasra tették a lécet, délután 5-től kb. másnap reggel 4-ig volt programom, megszakítás nélkül, röviden igyekszem is elmesélni. 5-től a Gocoo-ra melegítettük az ütem-érzékeinket, meg az iwiw mélynyomó...
Időutazás Kosheen-nal – Bemutatkozik a Barba Negra Track A Hide u-t talán már megszámlálhatatlan sokszor hallottam élőben, de a tavalyi, átellenben Pesten tartott, dézsából ömlős Brains és Sian Evens közös koncert jó hangulatán felbuzdulva voltam kíváncsi erre a fellépésre. Ott ugyanis a nagy slágerein kív...