Alsóörs sem lett Tabán

Alsóörs alkalmatlan ilyen látogatottságú koncert lebonyolítására.
a Balaton, pontosabban a balatoni vendéglátók(?), a büfék alkalmatlanok ennyi vendég kiszolgálására.
óriási szerencse, hogy az LGT közönsége békés, jókedvű és kitartó. szükség is volt mindegyik erényre.

11-kor indultunk, 2 és fél óránkba került leérni Alsóörsre. valami miatt az autósoknak nem ment a pályáról való letérés az északi part felé, és természetesen rendőri segítség sem volt.
érkezés, parkolás a szántóföldön, szó szerint. a kemping előtti parkolók a VIPek számára fenntartva, a többieknek ott a tarló.
karszalagokat felvettük, irány a strand, a csobbanás, meg egy hideg sör a parton.
ha azt mondom, hogy a kemping strandja zsúfolt volt, akkor még nem mondtam semmit. törölközőnyi hely alig akadt, mi is csak úgy tudtunk letelepedni, hogy a leterített frottír rálógott a szomszédok takarójára.
na de sebaj! irány a büfé és a jól megérdemelt korsó sör.
soha többé nem akarok balatoni vendéglátóst panaszkodni hallani! az a büfé, amely minimális mértékben sem készül fel egy nagy tömegeket mozgató rendezvényre, ahol nincs feltöltve a hűtő, a sörből is csak pohár van, mert a korsó elfogyott (érts: nem volt félliteres műanyag poharuk), ráadásul egyetlen kiszolgáló van (a család többi része a pultban semmihez nem ért, leginkább csak azért van ott, hogy feltartsa aki dolgozik. a kérdésre, hogy tud-e sört csapolni – mert akkor esetleg kiszolgálhatna – kétségbeesett nem a válasz.), aki közli, hogy természetesen tudtak a rendezvényről, de ők 20-án bezárnak. ergo, hiába várható a nyár legnagyobb forgalma náluk már nem készültek, nem rendeltek semmit. az meg eszükbe sem jutott, hogy gyors kiszolgálásról gondoskodjanak.
a kemping területén található két kajáldásnál a helyzet ugyanez volt, vagyis órás sorbanállás, minimum. gondoltuk lemondunk a lángosról és eszünk valami mást a koncert területén. ott a kínálat frissen sütött chipsből, sületlen kenyérlángosból (akkora volt a sor, hogy nem volt ideje rendesen átsülni) és hot-dogból állt. ennyi. a chipsnél volt a legrövidebb sor, így az volt a főétkezésünk.

a sajtótájékoztatókon, plakátokon 7 óra szerepelt kezdésként, ehhez képest pontban 8-kor lépett színpadra az LGT. a közönség meg ott állt már jóval több mint egy órája.
maga a koncert jó volt, de a lelkemet tökéletesen érintetlenül hagyta. pedig egy LGT koncerttől én azt várom, hogy megérintsen, lelkesítsen, repítsen és boldogítson. talán az aránytalanul nagy kiemelt álló rész – amit a világ egyik legnagyobb pofátlanságának tartok –  volt az oka, talán az egész napos tortúra, de az érzés valahogy hiányzott. a zenekar a színpadon mindent beleadott, a közönség is vette a lapot, de mindez most kevésnek bizonyult. vagy csak az is lehet, hogy az év eleji Arénás koncerteket követően túl gyorsan jött ez a fellépés, nem volt kiéhezett a közönség.

a koncert valamikor n12 körül ért véget, a nép nekiindult a mezőknek, megkeresni autóit. hogy a vonattal, nem a különvonatra gondolok, érkezők mivel mentek haza, rejtély, mert a Balaton körül olyan ilyenkor már nem nagyon közlekedik semmi. a távozókat Galamb hangja kísérte, marasztalva a nem sietőket, mondván, hogy úgyis hosszas távozásra kell számítani.
mi békésen indultunk útnak a tömeggel, majd többed magunkkal konstatáltuk, hogy sötétben egyáltalán nem könnyű megtalálni egy autót a mezőn, sőt, még az odavezető utat sem. mintegy 45 percet bóklásztunk a sötétben, nyomogatva a távirányítót, mire egy autó végre villogni kezdett. a járgány viszontlátásának örömét rontotta a felismerés, hogy körülöttünk az autók már hosszabb ideje nem mozdultak. lámpák lekapcsolva, motorok leállítva, ültek az emberek a sötétben, a lelkesebbek közben LGT-t bömböltettek a rádióból. addigi reményünk, hogy mintegy 1 óra alatt kijutunk az útba dugába dőlt. a hírek balesetről szóltak, amit a szirénázások alá is támasztottak.
mivel ekkor már több órás várakozás elé néztünk, ezért a csapat 2/3-a visszaindult a koncert területe felé, hogy innivalót szerezzen. egyszerűen vízre vágytunk, mivel rettentő szomjasak voltunk.
a koncert területén már minden zárva volt, mint kiderült ki kellett terelni mindenkit, hiába voltunk arra biztatva, hogy lassan és kényelmesen távozzunk, mivel a kemping már morgott a 11 óra utáni zajongás miatt.
na először ekkor estünk kétségbe, de aztán kiderült, hogy a parkolónál az egyetlen kinti hot-dogos előtt kígyózó kilométeres sort megkerülve lehet találni még egy nyitva tartó büfét, ahol is vettünk 4 üveg ízes vizet (válogatási lehetőség nem volt, ennek is rettentően örültünk).
nem mesélem tovább, 1 óra elmúlt, mire kijutottunk a parkolóból, fél 2-kor értük el az M7-t, hajnali 3-ra már itthon is voltam. a várakozás közben és az úton volt időnk arról elmélkedni, hogy a VOLT szervezői tapasztalatával miként lehetett ezt koncertet így elcseszni? egy dologban nem volt hiány, wc-kben. ez is fontos, nagyon is, de azért arra sem ártott volna figyelni, hogy egész napos program esetén az emberek enni és inni is akarnak majd. az sem ártott volna, ha a mezőn legalább kicsit segítik a tájékozódást, illetve jelölik az oda vezető utat, mert akkor nem kellett volna becirkálni több utat is, míg jóra rátaláltunk.

Alsóörsön – sajnos – nem volt Tabán (mint ahogy az Aréna sem volt az). A Tabán az a Tabánban van, és másnap a 40 éves Skorpió a Mini felvezetésével meg is mutatta, hogy milyen az a Tabán érzés. Ha tényleg annyira hiányzik az LGT-nek a Tabán, ha annyira beléjük égett az érzés, akkor önkéntelenül adódik a kérdés: Miért nem játszanak ott? Az öröm csak teljes gázsival teljes?

képek a koncertről – ami tényleg jó volt, csak azt a szervezést tudnám feledni! – itt.

ui.: ha jövőre Balatonra készülődnék valami nagyobb koncertre, akkor kérem valaki még előtte juttassa eszembe ezt az élményt, nehogy újra útnak induljak!

 

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Szarból várat – Thirty Seconds to Mars koncertkritika Annyira nem szívesen használok csúnya, hatásvadász szót egy cikk címében, de mivel van egy ilyen csodálatos kifejezés a magyarban, amely tökéletesen leírja az egész Thirty Seconds to Mars jelenséget, hogy mégis kénytelen vagyok így tenni. Óriási vár...
Bruno, bevittél az erdőbe… – beszámoló Bruno Mars budapesti ko... Mindig érdekes látni egy aktuális világsztárt élőben. A rajongónak mondani sem kell miért, de a „kívülállóknak” is komoly tanulságokkal szolgálhat egy szuperprodukció élő tesztelése. Konkrétan arra a választ ad kérdést egy ilyen koncert, hogy hol is ...
Idén utoljára még egyszer 30Y koncert lesz Budapesten A pécsi 30Y rövid szünet után tért vissza a koncertezéshez 2014 második felében, és ebben az évben három EP-t is kiadott, amiket "összefűzve" új nagylemezt mutatott be idén novemberben. A zenekar idei utolsó budapesti koncertjét december 30-án adja a...