A megszokások Szigete

langyos, amolyan se hal, se hús volt ez a Sziget hét. egy hét lődörgés, hol együtt, hol külön.
soha ilyen kevés koncerten még nem voltam.
soha ilyen kevés helyszínt még nem látogattam meg.
soha ilyen nyugalmas, unalmas Szigetem nem volt még.

kezdem a kihagyott helyszínekkel: idén már nem vonzott a magyar falu, hidegen hagyott a vurstli, a tavalyi borzasztó (és az utolsó nap körülnézése alapján idén sem javuló) és drága borkínálat, valamint szóda ínség után a Fröccs-udvar sem hiányzott.

a Luminárium már nem érte meg a sorban állást és a már ezerszer kitöltött kérdőívekhez sem volt kedvem a civileknél.
ezekre a szórakozásokra az elmúlt években egyszerűen ráuntam. kézműveskedtem már eleget, varrtam táskát, készítettem kitűzőt, beszélgettem a világ dolgairól, elég volt. talán az élő könyvtár lett volna az egyetlen, amit szívesen látogattam meg volna most is, de az már évek óta nincs a Szigeten.

a strand, mint újítás bejött, klassz a homokos part, és bár én nem fürödtem a Dunában, de azért egy-két zuhanyt a parton még el tudtam volna képzelni, lemosandó a folyó büdös szagát. de a strand szép, a strand jó és igazán hangulatos. csak éppen kevés, mint újdonság, mint nagy ötlet.

és ez az, ami hiányzik a Szigetből, valami igazán új, valami igazi nagy ötlet. valami, ami megújítja az ellaposodó helyszíneket. valami, ami miatt érdemes évről, évre visszamenni például a civil sorra, vagy épp a magyar faluba. mert a változatlanság unalmat szül, az unalom pedig elmaradó látogatókat jelent.

óriási csalódást jelentett a Magic Mirror jellegtelen, lélektelen új sátra. hiába próbálták kívülről szivárványos zászlóval feldobni, belül nem volt semmi, csak az üresség, meg a rossz hangosítás. értem én, hogy  a tükrös sátor kicsi volt, de akkor is azt sírom vissza, bár ennél a mostani hodálynál még a piros cirkuszi sátor is ezerszer jobb volt.
mint ahogy Lady Dömper is, ideje lenne rendezni a viszonyokat, hogy újra az általa prezentált varietét élvezhessük a Magic Mirrorban.

a nagy koncerteket elemezték eleget a kollégák, nekem maradnak az apróságok.
az olyan apróságok, mint a Le Cirque du Platzak előadása, amit megnézve megérti az ember, hogy mitől is művészet a cirkusz. a holland fiatalok tökéletes előadást állítottak össze. volt benne vidámság, volt dráma, gyönyörű mozdulatok, nagyszerű produkciók, melyeket a zene tökéletesen alátámasztott (élő zongorakíséret!!). cirkuszművészet – aki látta az előadást, az érti mit takar a szó.

az Összművészeti sátorba – hiába volt főút mellett – általában csak véletlenül térnek be a látogatók. de ha valaki véletlenül este 8 körül tévedt be, akkor garantáltan ott is maradt egy jó órát. hogy kik zenéltek akkortájt? hát az Operaház zenészei, énekelni pedig az énekesei énekeltek. meg  időnként a közönség. igen, operát, népszerű áriákat. hihetetlen, de a Szigeten volt közönsége az operának.
a sikerhez nagyon nagy részben hozzájárult a tökéletesen kiválasztott konferanszié, aki nagyszerűen beszélt egyszerre magyarul és angolul, ráadásul stílusban és humorban sem szűkölködött. az Operaház művészei nem tudom mennyire Sziget fanok, de gyanítom nem sok tapasztalatuk lehetett. talán ezért is volt a boldogság mellett elképedés és hitetlenkedés is az arcokon, miközben élvezték a zajos sikert. lelkes előadók, lelkes közönség – nagyszerű ötlet volt operát hozni a Szigetre!

szintén jó ötlet volt a nagyszínpad nézőterének szélére rakni a tribute színpadot is. végre nem ürült ki az egész tér 11 után, hanem maradt egy kis élet ott is.

és bár azt ígértem, hogy  a nagy koncerteket meghagyom a többieknek, de a hetet lezáró end show-ról muszáj szólnom.
parasztvakítás volt az egész!
siralmas, hogy talán még a Blur sem vonzott annyi embert, mint Guetta, pedig a két zene minőségben össze sem hasonlítható. én csak az utolsó fél óráról szeretnék szólni, amire soha nem látott látványosságot ígértek a szervezők. nos, én láttam kis lézer showt, és csak azért nem éreztem magam Omega koncerten, mert túl sok tini visított körülöttem. ha csak kicsit nagyisabb közegben álltam volna, akkor még lehet, hogy Kóbort és az ő szőke ősz hajkoronáját is odavizionálom a színpadra. aztán volt tűz, füst és konfetti minden formában, meg a végén vérszegény tűzijáték. parasztvakítás, mondtam már?

az idei évben a nagy zenei felfedezések részemről elmaradtak. míg tavaly több előadó albumát is letöltöttem a Szigetet követően, addig idén talán Zaz lesz az, akinek majd jobban utána hallgatok. meg talán jöhet pár Babylon Circus szám is. a nagyszínpadosok közül számomra a legnagyobb meglepetést Dizzee Rascal okozta. meglepett annyiban, hogy sose gondoltam, hogy hosszabban is le tud majd foglalni produkciójával. nos, tévedtem. világosban, hőségben, szóval messze nem ideális körülmények között adott nagyon jó kis partyt.

Most pedig a nagyértékelés, ahogy én láttam. Szólok előre, szőrös szívű voltam.

Helyszín (megközelíthetőség, fekvés, körülmények) – 3.5

mert a K-híd-ra ráférne egy burkolás. befelé még elbotorkálok, de kifelé sosem találom a ritmust a járda hepéi és hupái közt.
a fekvésről annyit, hogy lassan kezd elegem lenni az állandó óbudai cirkuszból. bár Újpest is szokott panaszkodni, de Óbuda viszi a prímet, élén a ‘határérték alatti ugyan, de legyen halkabb’  polgármesterével. a csökkentett pontszám nekik szól.

Kaja, pia – 3

unom az egyenkajákat és az egyenpiákat. még a tavaly, a VOLTon felfedezett és a Szigeten is többször meglátogatott francia kajás is hiányzott. nekem pedig maradt a sültkrumpli, mint az egyetlen biztonságosan fogyasztható, ám pocsék minőségű – ez alól gyakorlatilag nincs kivétel – kaja.


Árfekvés (belépő, belső árak) – 2

a kaja baromi drága és idén a pia is elérte a rohadt drága szintet. ráadásul unom az egyensört, az egyenrövidet és az egyenfröccsöt is. az meg nem megoldás, hogy ha mást, olcsóbbat, jéger helyett unicumot akar a jónép, akkor álljon sorba a Csónakház lépcsőin. az is vicc, hogy a legolcsóbb bor decije 300, a dréher korsóé meg 640. könyörgöm, mégis csak dréherről és nem valami szuper sörről beszélünk!
a hotdog 800 volt, egy szelet pizza 600, egy kis adag sültkrumpli ára pedig 490 és 700 közt mozgott.
a bérlet és a napijegy árak szerintem idén átlépték a még tolerálható határt (vö. fellépők), azt mindenképpen, ami a belföldi közönség számára megfizethető. ha valaha is, akkor talán idén bánta ezt először a Sziget stábja, mikor is szembesültek a külföldiek nagyszámú távolmaradásával. gondolom nem volt véletlen, hogy a nyitó napok előtti hetekben a szokottnál is több Sziget reklám volt mindenfelé.

Környék népe (barátságosság) – 3

unom a zaj miatt panaszkodókat, meg a nekik lefekvő polgármestereket. egy hét, ennyit kellene kibírni. és örülni annak, hogy van valami, ami miatt ellátogatnak hozzánk külföldi fiatalok.

Biztonság (személyzet, előírások) – 5

semmi, de tényleg semmi gondom nem volt velük. sőt, párral még haverkodtunk is.

Hangulat – 4

talán a forróság miatt volt kicsit langyosabb a szokottnál.

Zenei felhozatal – 2

mert idén nem találtam egy olyan előadót sem, akire rácsodálkozhattam volna, aki produkciójával a színpad elé cövekelte volna lábam. idén elmaradt a nagy találkozás

Színpadok (száma, sátrak állapota, hangosítás) – 3

a magyar sátor hangosítása és világítása csak mínuszokban lenne értékelhető.

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Sziget Eye a Belvárosban Itthon eleddig még nem látott méretű, mintegy 65 méter magas óriáskeket állít fel közösen a Belváros önkormányzata és a Sziget Szervezőiroda az V. kerületi Erzsébet téren. A monumentális látványosság június 7-től fogadja az érdeklődőket és hat hétig ...
Még 100 nap a VOLTig! Pontosan 100 nappal a kapunyitás előtt újabb nemzetközi sztárokat és 30 hazai előadót jelentettek be a VOLT Fesztivál szervezői. A korábban nyilvánosságra hozott nevek mellett színpadra lép Sopronban a Knife Party, Bonobo, Borgore, a Turboweekend és ...
Nyomokban Megyer Camp-et tartalmazhat – ilyen volt a 2016-os Ukk&... Nagy feladatot vállalt magára a Molnár Péter-féle szervezőcsapat, mikor úgy döntöttek, bármi áron, de rendezni fognak egy Megyer Campet 2016-ban is – vagy valami ahhoz hasonlót, mondjuk a szomszéd faluban. Saját példámból kiindulva, valószínűleg nem ...
  • Celtic

    +1 nagyreszt. Kaja: ezerszer mondom, a Hungarikum faluban a Sokacbab nevu helyen. 1000 Ft-ert a vilag legjobb gulyasat kapod (igaz, nem gulyas a neve, hanem sokacbab 🙂

    En megoldottam: reggelire majkrem kenyerrel, este egy adag sokacbab. Jo, volt, hoyg ettem egy langost, mert megkivantam, vagy egy pizzat, de erosen be kellett osztanom a penzem, igy aztan nagyreszt napi egy meleg etel, a fent emlitett sokacbab 🙂

    En is egyebkent a Szigeten szoktam osszeszedni a “mindenkeppen meghallgatom”-zeneket, de tavaly napi ket zenekar volt min. a Vilagzenein, akiket beszereztem – iden egy sem. (Leningrad vagy Kusturica tavaly mar megvolt, amit lehet, beszereztem toluk)
    Vagy en pont akkor nem voltam ott – vagy tenyleg nem volt.