Kezdésként őrület – VOLT 1-2. nap, beszámoló

Idén már a sokadik VOLT fesztiválunkat töltjük a Lővér-kempingben, így ismerősként érkeztünk meg a helyszínre. Voltak tavaly is fantasztikus koncertek (elég csak Iggyre vagy a Faith No More-ra gondolni), így nagy elvárásokkal vetettük bele magunkat az idei VOLTba. 1-2. napi beszámolónk következik.

Elsőként Radics Gigi fellépését néztük meg a Heti Válasz borfaluban, hiszen ez tűnt az első értékelhető produkciónak előzetesen. A csajszinak nagyon jó hangja van, ez kétségtelen, de a zenéje inkább mondható lakossági-tucatnak, mint egyedinek. Ettől függetlenül szépen megtelt a borfalu, nagy számban érkeztek a délutáni fröccsözők a színpad előtti árnyékba.

Utána a Random Trip következett a programunkban, ugyanis nagyon kíváncsiak voltunk, mire is izgul a nép minden kedden este az A38-on. A Kiss Tibi-Walkó Csaba-Tóth Vera-Eckü fémjelezte alkalmi banda nem volt egy nagy durranás, talán a kevesebb néha több elvet követve hatásosabb lett volna a produkció. Nem mellesleg itt, a Port.hu színpadon kritikán aluli a hangosítás, zörög-csattog az egész, bármilyen koncertre is megy az ember.

A nagyszínpadon hatkor kezdődő Brains végét sikerült még elcsípnünk a lemenő nap fényében. A korai időpont ellenére egészen szép számban gyűlt a nép a placcon (ránézésre többen voltak ekkor, mint nem sokkal később a Tankcsapdán). A buli nem is tűnt rossznak, azonban egy kérdés felmerült bennünk: vajon mikor jön el az az idő, hogy kinövi ez a csapat a saját Ha az életben-jét és Mennyország Tourist-ját, a Blazing-et? Jó szám persze, de simán elvinné a bulit a többi track is.

Az este (és eddig a fesztivál) legjobb koncertjét egyértelműen a Queens of the Stone Age adta. Külön koncertbeszámoló készül majd, így elöljáróban csak annyit: így kell tökös zenét játszani!

Körülbelül dupla annyian voltak kíváncsiak az este fő fellépőjének, a Thirty Seconds to Mars koncertjére, mint a QOTSA zenéjére, bár az okát nem igazán értjük. A srácok már szinte hazajárnak hozzánk, ám nekünk mégis ez volt az első találkozásunk velük, és be kell vallani, nem nyűgöztek le minket egyáltalán. A koncert baromi unalmas volt, tele hatásvadász elemekkel, de ha egyszer ez kell a népnek…

Az estét Borgore atom-bulijával fejeztük be, sok szót nem érdemel, hajnali háromkor is megeszi az agyadat.

A csütörtöki napunk Rúzsa Magdival kezdődött. Róla ugyanazt tudjuk mondani, mint egy nappal azelőtt Gigiről. Csodás hangja van, de ezek a számok sajnos nem jók. Reméljük, azért sikerül nekik valami egyedibbet is alkotni, nagy kár lenne, ha a hangjuk ilyen tucatzenére menne el. 

Időben álltunk be a nagyszínpad elé a Hurts koncertjére, mint utóbb kiderült: feleslegesen. Egy jó húsz perc késés után állt színpadra a (már bocsánat) szegény ember Depeche Mode-ja, és ez azt hiszem, mindent el is mond a produkcióról.

Az Emil.Rulez! öt és fél év után adott koncertet csütörtökön este fél tizenegytől. Mi vevők vagyunk erre a zenére, így nem kicsit elfogultan mondjuk: eddig a legjobb magyar produkciót láttuk a színpadon. Igaz, nem voltak sokan a nézőtéren, de remek kis seggrázás alakult ki a GDF-Suez színpad előtt. 

A nagyszínpad aznapi utolsó fellépője a Knife Party volt, agyeldobós atombulival. Sokan itt sem voltak, de legalább az emberek nagy része teljesen szét volt szedve (mondjuk erre a zenére csak így lehet mulatni). Bonoboval és DJ Freshhel zárult az este, bár már sok épületeset nem tudunk róluk mondani, aki vevő ezekre a dolgokra, tuti jól mulatott. 

A fesztiválról összességében elmondható, hogy rengetegen vannak, de legalább a hangulatra nem lehet panasz. A mai napot ByeAlexxel kezdjük, de sokat várunk a Papa Roach és a Billy Talent koncerttől is. Meglátjuk.

Képeink erre!